Botka az LMP-nek: „nincs nézetkülönbség”

"Feltettem a kérdést az LMP vezetői számára, hogy akarnak-e kormányváltást. Az volt a válaszuk, hogy pártjuk kongresszusa hozott egy határozatot, mely szerint mind a 106 választókerületben saját jelöltet állítanak, s önállóan indulnak" - tájékoztatta lapunkat Botka László azután, hogy az MSZP frakcióirodájában tárgyalt Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal, azaz a zöldpárt társelnökeivel, valamint Ungár Péter elnökségi taggal. 

"Hivatalos tárgyalást folytattunk Molnár Gyula pártelnökkel az oldalamon" - folytatta az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki kérdésünkre, mi volt a reakciója az LMP elutasító álláspontjára, azt mondta: nem vette elutasításként a szavaikat, de azok megfontolására kérte a zöldpárti vezetőket, mert abban biztos, hogy a demokratikus oldal megegyezésére szükség van a 2018-as kormányváltáshoz. Botka egyértelművé tette azt is: a jelenleg hatályos választójogi rendszerben a közös listás, közös jelöltes indulás szinte feltétele annak, hogy bármely politikai oldal kormányképes erőt tudjon felmutatni. "Én arra kérem és kértem a demokratikus politikai oldal valamennyi pártját, hogy ezt tegyék mérlegre. Az LMP vezetői is megerősítettek abban, hogy a cél közös" - fogalmazott Botka.

A szocialista miniszterelnök-jelölt beszámolója egybevágott az LMP közleményével, amelyben ugyanakkor az is szerepelt, a zöldpárt a találkozón megerősítette, hogy konkrét szakpolitikai javaslatok mentén továbbra is tárgyal akár a szocialistákkal, akár bármely más párttal. Az LMP a megbeszélésen az ügynöktörvény, a dolgozói szegénység, illetve a munkaerőhiány felszámolására vonatkozó javaslatcsomag és a párt antikorrupciós programjának támogatására kérte a szocialistákat. Kérdésünkre, áttanulmányozza-e ezeket a javaslatokat, Botka azt mondta: természetesen ismeri ezeket már most is, éppen ezekre a szakmai és szakpolitikai elképzelésekre hivatkozva állítja: "nincs különbség köztünk", érdemes tehát megegyezni egymással. A találkozó után az MSZP elnöke, Molnár Gyula is azt mondta, a maguk részéről elkötelezettek a folytatásban.

A szocialisták miniszterelnök-jelöltje múlt szombati országértékelő beszédében tette egyértelművé: a Jobbikból nem kér, de megpróbál megegyezni minden demokratikus, demokratikusan gondolkodó párttal, erővel. Ugyanakkor hangsúlyozta: "nem fogok elvtelen kompromisszumokat kötni", ha a partnerek "elfogadják a feltételeimet, akkor győztes csapathoz fognak tartozni". Szerinte most, s a következő hetekben "kiderül, ki az igazi demokrata, s ki az, aki csak papol Orbán leváltásáról". Úgy tudjuk, Botka László jövő héten, a második hivatalos tárgyaláson az Együtt vezetőivel ül le.

Szerző
2017.02.23 06:07

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49