Nem lesz Botkával szemben baloldali ellenjelölt?

Publikálás dátuma
2017.02.24 06:02

Fotó: /
Jövő szerdán az Együtt vezetőivel, így Juhász Péter elnökkel és Szigetvári Viktorral is találkozik Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Molnár Gyula pártelnökkel karöltve tárgyal tovább hivatalosan az ellenzéki pártokkal. Eddig az LMP társelnökeivel ült le, azonban megállapodni semmiben sem sikerült. Széll Bernadett, Hadházy Ákos, valamint Ungár Péter elnökségi tag olyan közleményt adott ki, mely szerint szó sem lehet közös jelöltállításról vagy listáról, mind a 106 választókerületben önállóan kíván indulni az LMP.

Botka ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, nem adja fel, számos szakpolitikai ügy és ideológiai álláspont összeköti a zöldpárttal is, s szeretné, ha átgondolnák álláspontjukat, mert ez lehet az Orbán-kormány leváltásának kulcsa. Egyébként Botka abban bizakodhat, hogy az LMP nem állít önálló miniszterelnök-jelöltet, így még ha külön is indulnak a demokratikus pártok, onnan kihívója aligha akad. Emlékezetes: nemcsak a zöldpárt különutas politikája, de a Párbeszéd és a Modern Magyarország előválasztási tárgyalásokból való kiszállása, továbbá Demokratikus Koalícióban (DK) forrongó indulatok is nehezítik a Botka-Molnár tandem dolgát a közös listáról való megállapodásban. Gyurcsány Ferenc pártja számára a volt miniszterelnök személyes szereplése kardinális kérdés, így jutottak el tavaly óta a választási párttól, a közös lista mostani elvetésén át a koordinált indulás lehetőségéig. Botka László ugyanis többször, egyértelműen kizárta a közös listán való szereplést Gyurácsánnyal. Ha viszont ezen áll vagy bukik a közös jelölt- és listaállítás, nem tudni, miféle együttműködés jöhet szóba még.

"Nem tiszte, hogy egyik vagy másik megoldást minősítse" - reagált László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője lapunk információjára, miszerint a DK-ban valóban elfogadhatónak tartanák, ha a demokratikus ellenzék csak az egyéni jelöltekről állapodna meg a következő parlamenti választás előtt. A szakértő emlékeztetett, 2011 óta lehet tudni, hogy kétféle forgatókönyv van. Vagy közös egyéni jelöltek és közös lista, vagy az úgynevezett koordinált indulás, amikor a pártok megállapodnak abban, hogy a nyerhető körzetekben nem indítanak egymás ellen egyéni jelölteket, ám külön listát állítanak. Az egymással együttműködni akaró demokratikus pártok számára a két forgatókönyvön túl nincs más lehetőség.

Még 2013-ben Bajnai Gordon, az Együtt 2014 irányítója a koordinált indulásban állapodott meg Mesterházy Attilával, az MSZP akkori elnökével. Néhány hónapig úgy tűnt, hogy ez lesz a megoldás, végül 2014 elején mégis közös listát állítottak a demokratikus ellenzéki pártok. László Róbert figyelmeztetett, 2014 óta sokan elmondták, a PC is, mások is, hogy amíg az ellenzéki pártok közös támogatottsága meg sem közelíti a Fideszét, addig lényegtelen, milyen választási modellben gondolkodnak. Nem ez a siker kulcsa. "Politizálni kellene, amit az elmúlt hét évben elmulasztottak. Hatékonyan fellépni a Fidesz ellen és hálózatot építeni vidéken. Ha a választásokra készülve ismét csak az a kérdés, hogyan, milyen módon osszák fel egymás között a körzeteket, az a bukás biztos receptje. Függetlenül attól, hogy közös listával készülnek-e a parlamenti választásra vagy a koordinált indulás mellett döntenek" - vélekedett. A választási szakértő szerint, ha a következő hónapokban nem történik valami, akkor ugyanarra lehet számítani, ami 2014-ban történt. Mindenki a saját pozícióit próbálja erősíteni annak érdekében, hogy néhány hónappal a parlamenti választások előtt, amikor kialakul a visszalépési kényszer, minél több körzetben az ő jelöltjei maradhassanak állva.

Forrásaink szerint a DK - bár korábban minden megoldás érdekelte - ma már kizárólag a koordinált indulást favorizálja, így minden párt saját listát állíthat. A DK saját miniszterelnök-jelöltet állítólag nem nevezne meg, mert így Orbán Viktornak és a Fidesznek nem lenne kire "lőni" a kampányban. Ugyanakkor a saját listával kiderülne, melyik párt mennyit ér. Abban Botka Lászlóval egyetért a DK, hogy tavasszal el kell dönteni, milyen modellt választanak, bár eddig nem láttak "bombabiztos" elválasztási koncepciót. Az egyéni jelöltekről meg akarnak állapodni, mert azt elfogadhatatlannak tartják, hogy a nyerhető körzetekben egymás ellen induljanak a demokratikus ellenzék pártjai.

"Ha Botka komolyan gondolja, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje akar lenni, már régen fel kellett volna keresnie minden pártelnököt konkrét számokkal, nevekkel" - fogalmaztak lapunknak névtelenséget kérő DK-sok, akik szerint a szegedi polgármester feltételeiről már kiderült, nem teljesülnek. Botka ugyanis - mint évértékelőjében is egyértelművé tette - azt akarja, Gyurcsány Ferenc álljon félre. A DK-sok pedig azt tették világossá, hogy ha Gyurcsány azon nem szerepelhet, közös lista nem lesz. Szerintük ezt az LMP és az Együtt sem akarja, azt pedig, hogy a miniszterelnök-jelölt személyéről ne előválasztáson döntsenek, a MoMa fúrta meg, amikor bejelentették, Bokros Lajost jelölik a posztra.

Az mindenesetre biztos - bár az LMP és a DK is azt állítja, képesek önállóan elindulni mind a 106 választókerületben -, hogy egyelőre kizárólag az MSZP kész bemutatni jelölti listáját a tárgyalópartnereknek, ahogyan Botka Lászlót is elsőként nevezték meg miniszterelnök-jelöltként.

2017.02.24 06:02

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:10

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöksége egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. Az elnökség teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát. Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:10
Frissítve: 2018.07.21 13:10

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00