Obama nem adhatott parancsot lehallgatásra

Donald Trump kitart állítása mellett, mely szerint Barack Obama arra utasította a hatóságokat, hogy elnökjelölti kampánya során hallgassák le. Könnyen elképzelhető, hogy Trump embereit valóban megfigyelték, ám ehhez bírói engedély kellett, az elnök ilyet nem rendelhet el.

Foggal-körömmel ragaszkodik a Fehér Ház az amerikai elnök szombati (a Twitter közösségi oldalon tett) kijelentéseihez, mely szerint Barack Obama elnökként elrendelte az akkor még csak jelölt Donald Trump lehallgatását. Szakértők a hétvégén számtalanszor elmondták, hogy ez az elképzelés abszurd, és a Fehér Ház sem szolgált erre semmilyen bizonyítékkal. Ám Trump emberei még a hét elején is azt sulykolták a sajtóban és a tévéműsorokban: Obama lehallgatta főnöküket és kongresszusi vizsgálatot követelnek. Beszédes, hogy sok részletet ők sem tudtak arról, vajon mi lehet az információ forrása – Trump Twitter-üzeneteire és néhány sajtójelentésre hivatkoztak csupán.

Fontos megjegyezni: az elnök nem rendelheti el senki lehallgatását. Amerikai állampolgárt két esetben lehet titkos módszerekkel megfigyelni. Az egyik, ha bűnügyi nyomozás folyik ellene, és ezért erre egy bíró engedélyt ad. A másik, ha nemzetbiztonsági oka van. Ekkor is az igazságügyi minisztérium kéri az engedélyt, de ezúttal egy titkos, úgynevezett FISA-bíróságtól. A The New York Times emlékeztet: ha Trumpot vagy embereit nemzetbiztonsági okokból megfigyelték, az azt jelenti, hogy az igazságügy-minisztériumnak elég bizonyítéka volt arra, hogy a „célszemély” egy külföldi ország szolgálatában áll.

Tehát akár az is lehetséges, hogy ha Trumpot nem is, de a New York-i Trump-tornyot valóban „lehallgatták”, ha ez alatt azt értjük, hogy ott dolgozott ott olyan alkalmazott, akit megfigyeltek. Ez pedig nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés. Január elején a BBC tett közzé egy történetet, amelyhez hasonló sztorikkal más médiumok is előálltak, például a brit Guardian. Feltehetően bizonyos formában ez jutott el Trumphoz is, és ez lehet az egész botrány alapja, csak épp eltorzítva.

A BBC washingtoni tudósítója szerint 2016 áprilisában egy balti állam titkosszolgálata egy hangfelvételt küldött a CIA igazgatójának, amely azt bizonyította, hogy a Kreml két orosz bankon keresztül juttatott pénzt a Trump-kampánynak. A CIA ekkor a szövetségi nyomozókkal (FBI), az igazságügy-minisztériummal és más hírszerző szervekkel kezdett közösen nyomozásba. Júniusban együtt fordultak egy titkos bírósághoz, hogy engedélyt kérjenek a két orosz bank elektromos rendszerének megfigyelésére, ám ekkor ezt még elutasították. Októberben egy újabb, pontosabb és szűkebb „lehallgatási” kérvénnyel tértek vissza, melyet a bíróság immár jóvá hagyott – csupán hetekkel az elnökválasztás előtt. A BBC egyik forrása szerint az engedély Donald Trump három munkatársának megfigyelésére is lehetőséget adott. Az akkor még elnökjelölt Trump nem volt a listán, ám a brit közmédia forrása szerint „az egész egyértelműen Trumpról szól.” A BBC megkeresésére a három érintett – akiknek a nevét nem hozták nyilvánosságra – tagadta a vádakat.

Azt pedig, hogy mennyire könnyű valakit lehallgatni, már közel négy éve tudjuk: Edward Snowden akkor tudatta a világgal, mire képesek az amerikai titkosszolgálatok. Gyakorlatilag azt hallgatnak le, akit akarnak, illetve annak az internetes kommunikációját elllenőrzik, akiért akarják. Ehhez ma már poloskát sem kell telepíteni: ha az információt nem titkosított csatornán küldi valaki, egyszerűen útközben „elfogják” és elolvassák. Ha titkosítva küldik, akkor vagy a küldő, vagy a fogadó telefonját, illetve laptopját törik fel, hogy még a titkosítás előtt, vagy annak feloldása után el tudják olvasni. Egy professzionális kémprogrammal bárkinek a laptopját távolról feltörik és onnantól mindent látnak, ami a gépen történik. Egy szerveren átfolyó forgalmat hasonlóan könnyedén meg tudnak figyelni. Ha egy személy vagy szervezet nagyon érdekli a titkosszolgálatokat, akkor az általuk rendelt számítógépekre még a kiszállítás előtt feltelepítik a kémprogramot, így azt meg sem kell „hackelni.”

Zokogó angyal

A Snowden által leleplezett NSA mellett hírszerzés, a CIA is rendelkezik sok ezer olyan eszközzel és programmal, amelynek segítségével bárkit, bármikor megfigyelhetnek – állítja a WikiLeaks, amely tegnap több mint nyolcezer dokumentumot hozott nyilvánosságra ennek bizonyítására. A Julian Assange vezette kiszivárogtató internetes oldal szerint a CIA nemrég „veszítette el” teljes hacker-eszköztárának a dokumentációját, amelyet egykori kémek köröztettek egymás között.

A WikiLeaks állítása szerint innen szerezte meg. A CIA széles eszköztárat fejlesztett: a „Zokogó Angyal” nevű program például arra is képes, hogy bekapcsolja egy okostévé mikrofonját, és az ott „hallott” információt továbbítsa az amerikai hírszerzőknek – még akkor is, amikor a készülék látszólag ki van kapcsolva.