Rossz nőnek lenni Magyarországon

Publikálás dátuma
2017.03.09 06:05

Fotó: /
Nem a virágajándékozásról, csokiról, vagy más, szívderítő férfiúi kedveskedésről szól a nemzetközi nőnap: 1857. március 8-án a New York-i textiliparban dolgozó nők emberibb munkakörülményeket és magasabb fizetést követelve vonultak utcára. Március 8-át 1977 óta az ENSZ is a világnapok közt tartja számon, Magyarországon pedig 1948 óta ünnepeljük ezen a napon a nőket. Van is miért ünnepelni őket, hiszen nemcsak a társadalom feléről, de bizony a jobban teljesítő, magasabb végzettségű, sok esetben több munkát végző hányadáról van szó. Csakhogy ma Magyarországon ugyanabban a munkakörben egy női munkavállaló átlagosan 60 ezer forinttal keres kevesebbet, mint egy férfi, s nemcsak karrierjében, az élet minden területén hátrányos megkülönböztetések sora éri.

A világon minden ötödik ember azt hiszi, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiakhoz képest, és otthon kellene maradniuk, valamint hogy a férfiak tehetségesebbek a munkahelyeken és az iskolákban - derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A UN Women, az ENSZ nemek közti egyenlőséggel és a nők felemelkedésével foglalkozó egysége a nemek közötti 24 százalékos bérszakadékot a nők "legnagyobb kirablásának" nevezte. A megkérdezett 17 550 ember szinte mindegyike azt mondta, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő jogokkal kell rendelkezniük, de minden 4 megkérdezett közül 3 azt válaszolta, hogy a nők továbbra is szociális, politikai és pénzügyi megkülönböztetés áldozatai. A 24 országban végzett felmérés megkérdezettjeinek több mint fele nevezte magát "feministának", de egynegyedük tart attól, hogy kiálljon a nők jogai mellett. A Kínában, Oroszországban és Indiában megkérdezettek fele szerint ugyanakkor a férfiak felsőbbrendűbbek a nőknél, jobbak a pénzkeresetben és a tanulásban.

Sokan gondolkodnak így Magyarországon is, pedig az objektív adatok ennek éppen ellenkezőjét bizonyítják. Hosszú ideje ugyanis jóval több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint ahány férfi. Míg 2005-ben még csupán a 25 év feletti nők 14,3 százaléka, a férfiaknak pedig 15,2 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig 2011-ben már 19,7 százalék volt e nők és 18,2 százalék e férfiak aránya. Ennek ellenére tény: ma Magyarországon ha egy férfi és egy nő ugyanolyan végzettséggel pályázik egy állásra, akkor a férfi jelentkezőnek 55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy megkapja az állást. Az uniós átlagnál is nagyobb nálunk a bérszakadék, a legkevésbé jól fizetett és alacsonyabb presztízsű állásokban dolgoznak inkább a nők. A KSH adatai szerint 2015-ben a fizikai foglalkozású nők bruttó átlagkeresete - közfoglalkoztatottakkal együtt számolva - 136 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 273 800 forint volt. A fizikai munkát végző férfiak átlagkeresete ezzel szemben 180 900 forint, szellemi munkát végzőké pedig 401 400 forint volt. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt - a fizikai munkát végző nők a férfiak bruttó átlagkeresetének 75 százalékát, a szellemi foglalkozásúak pedig ennek csupán 68 százalékát vihették haza.

Súlyos probléma, hogy egyes szakmákban akár 30 százalékkal is többet kereshetnek az azonos beosztásban dolgozó férfiak, eközben a nőkre hárul az otthoni munkavégzés jelentős hányada is. A magas teljesítmény sokszor nem jár együtt megbecsüléssel, amit a hazai jogszabályi viszonyok is igazolnak: a nők nem kapnak kellő védelmet a családon belül, hiszen ma Magyarországon hetente hal meg egy nő a családon belüli erőszak következtében. A bántalmazás visszaszorítását lehetővé tévő Isztambuli Egyezményt pedig - hivatalosan anyagi okokból - évek óta nem ratifikálja a magyar kormányoldal által uralt Országgyűlés. Mindez egyenes következménye annak, hogy a nők nem egyenlők a politikai részvételben sem, hiszen Magyarországon kevesebb nő van a parlamentben és a politikában, mint a térségben bárhol. A szakértők úgy látják: míg a közvélekedés nem változik a nők által végzett munka értéke és megbecsülése tekintetében, addig minden egyenlő jogokért küzdő nő diszkriminatív megjegyzésekkel, illetve hátrányos megkülönböztetéssel szembesül mindennapjaiban.

Szerző
2017.03.09 06:05

Valsartan-vizsgálat: két hónap múlva lesz csak eredmény

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:40
illusztráció
Fotó: AFP/ JEAN-PHILIPPE KSIAZEK
A gyógyszer szennyezettségére csak egy véletlen esemény miatt derült fény - a betegeknek még jócskán várniuk kell, hogy megtudják, valós veszélynek voltak-e kitéve.
Várhatóan szeptember közepére derülhet ki, hogy pontosan milyen egészségkockázatnak voltak kitéve azok a betegek, akik a kínai gyártásból származó valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentőt szedtek – derül ki a dán gyógyszerhatóság honlapjáról.  A vizsgálat - amelyről az uniós gyógyszerhatóság (EMA) is beszámol - arra is kiterjed, hogy pontosan mit okozhat a gyógyszerekben talált szennyezés. Mekkora valós veszéylnek voltak kitéve a betegek, és azt is igyekeznek pontosabban meghatározni, hogy mióta lehetett ez a rákkeltő anyag a kínai gyárból származó hatóanyagban. Az EMA szerint még mindig túl korai lenne tájékoztatást adni a hosszú távú kockázatról, amelyet a nitrózamin jelenthet. Közölték azt is, hogy a vizsgálatba toxikológusokat is bevonnak. Fontos feladatot szánnak a nemzeti gyógyszerhatóságoknak is, az ő segítségükkel derítenék ki azt, hogy a még piacon lévő egyéb valsartan tartalmú egyéb készítményekben van-e ugyanilyen szennyeződés.  Június végén hívott vissza a patikákból 27 fajta valsartan-tartalmú vérnyomáscsökkentőt a hazai gyógyszerhatóság, mert alapanyaguk a gyártás során úgynevezett nitrózaminnal szennyeződött. Ez az egyes ipari folyamatokban melléktermékként képződő szerves vegyület, erősen mérgező, rákkeltő anyag, olyannyira, hogy a laboratóriumi patkánykísérleteknél használhatják daganatképzésre. Azóta az is kiderült, hogy a szennyezés akár 2012 óta is benne lehetett a kínai gyártó által készített hatóanyagban. A kínai gyártó akkor változtatott az előállítási folyamaton. S ugyan ezt szabályosan bejelentette a hatóságoknak, amelyek ilyenkor előírják a cégtől vásárló gyártóknak, forgalmazóknak, hogy milyen minőségvizsgálatokat kell elvégezniük, milyen nem kívánatos anyagokra kell szűrniük. Csakhogy a most bajt okozó, nitrózamin nem szerepelt a minőségvizsgálattal kötelezően szűrendők között. A Zhejiang Huahai Pharmaceuticals-nál történt alapanyag szennyeződésre csak a véletlen – a cég felvásárlását megelőző átvilágítás alkalmával – derült fény.  A nemzeti hatóság (OGYÉI) július negyedikén a betegeknek azt javasolta, hogy aki az érintett, rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedte, egyelőre ne hagyja abba a terápiát, de egy hónapon belül konzultáljon orvosával a készítmény cseréjéről. A betegeknél lévő szennyezett orvosságokból legfeljebb két bontatlan dobozt blokk nélkül is patikák augusztusban visszaváltják.

Ütemesen állítják át a betegeket

Az OGYÉI lapunknak érdeklődésére azt mondta, „bár szükség van még további vizsgálatokra, a betegeket érintő közvetlen kockázat nem áll fenn – állítja az eddigi vizsgálatok alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Éppen ezért a magyarországi gyógyszerhatóság arra kéri a betegeket, semmiképp ne hagyják abba a vérnyomáscsökkentő kezelést, mielőbb keressék fel kezelőorvosukat és beszéljék át a gyógyszeres terápia folytatását! Mivel közel 150 ezer beteg érintett, a zökkenőmentes ellátás biztosítása jelenleg prioritás az OGYÉI számára. Egy gondosan előkészített ütemterv alapján igyekszik az OGYÉI a betegek ellátásához szükséges készleteket elérhetővé tenni. A nagykereskedők folyamatosan jelentik a készleteiket és a forgalmazással kapcsolatos adataikat felénk, a gyógyszerészek pedig a köztestületen, illetve az OGYÉI ügyfélszolgálatán keresztül adnak visszajelzést az ellátással kapcsolatban. Jelenleg jelentős hiányhelyzet nem fenyeget, ám folyamatos monitorozásra van szükség".

Szerző
2018.07.18 17:40
Frissítve: 2018.07.18 17:40

Jótékony célra költik béremelésüket a Párbeszéd képviselői

Publikálás dátuma
2018.07.18 17:14
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd parlamenti képviselője (középen)
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatása – Kovács-Cake Olivio szerint ezekre fordítanák béremelésüket a Párbeszéd parlamenti képviselői, akik állításuk szerint Burány Sándor kivételével nemmel szavaztak a plusz pénzre.
Jótékonykodna a Párbeszéd parlamenti frakciója azzal a plusz pénzzel, amit nem kértek és állításuk szerint meg sem szavaztak, de a parlamenti többség döntés nekik is megítélte a mintegy 200 ezer forintos béremelést. 
Kocsis-Cake Olivio frakciótag erről a Zoom-nak adott interjúban beszélt: „Mi azt gondoljuk, hogy Magyarország száz legfontosabb kérdése között jelenleg nincs ott a képviselők fizetése, ehelyett például az otthonápolók díját kellett volna emelni, ezért nem tudtuk támogatni (az otthonápolási díj emelését minden ellenzéki párt támogatta, az ellenzékben még szintén támogatóként fellépő Fidesz viszont lesöpörte az asztalról a tervet – a szerk). Tisztában vagyunk vele, hogy Fidesz hogyan zsarolta ki az ellenzéki szavazatokat, ezért mi nem törünk pálcát senki felett” - mondta a Párbeszéd politikusa.
A felajánlás azt jelenti, hogy a frakció 4 tagja biztosítana havonta 800 ezer forintot valamilyen jótékony célra – Kocsis-Cake az autonóm vidéki közösségek vagy a független sajtó támogatását jelölte ki lehetséges területként. Úgy tudni, a Párbeszéd parlamenti csoportjából csak Burány Sándor szavazta meg a béremelést, aki egyben az MSZP tagja is. 
2018.07.18 17:14