Botka: "beijedtek a fiúk"

Publikálás dátuma
2017.03.17 12:16
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
"Nonszensz a történet, amivel immár két hete próbál lejáratni az adófizetők pénzéből felvásárolt, s percek alatt kormányzati hazugsággyárrá változtatott propagandagépezet. Ebből is látszik, hogy beijedtek a fiúk" - reagált lapunknak Botka László arra, hogy a TV2 Tények című műsora, valamint az annak "híradásait" forrásként közlő propagandaportálok napok óta azt szerepeltetik címeikben: a szegedi polgármester hazudott.

Néhány hete kezdődött az MSZP miniszterelnök-jelöltje ellen lejáratási kampány, amikor a Fidesz-lapok és -tévécsatornák azzal álltak elő: a Botka László által 15 éve vezetett Szeged város valamennyi uniós fejlesztési közbeszerzését egyetlen cég, a Szeviép nyerte el, amely később 11 milliárd forintos tartozást és 500 kisemmizett vállalkozót hagyott maga után. Botka László rövidúton cáfolta ezt, sőt, azt mondta: a szegedi önkormányzatnak egyetlen szerződése sem volt ezzel a céggel. Az MSZP már akkor közölte: "a Fidesznél annyira félnek Botkától, hogy beírták az internetes keresőbe a „Szeged” és a „botrány” szavakat, majd miután rátaláltak a 7 éve megszűnt Szeviép-ügyére, most boldogan hajtogatják, hogy Orbán Viktor kihívója adjon magyarázatot". 

Maga a szegedi polgármester is egyetért azzal, hogy nem véletlenül indult meg a karakterrombolási kísérlet ellene, de Botka szerint nemcsak a sztori, az azt közlő kormánymédiumok hitelessége, de a próbálkozás maga is gyenge. "Bárhogy is igyekeznek a saját maguk által elismert hazugságokkal támadni, a szegedi önkormányzat a vezetésem alatt nem kötött és köt kifogásolható kontraktusokat, és semmilyen szerződéses kapcsolatban nem állt a Szeviép nevű céggel sem" - ismételte meg most lapunknak. Tegnap ugyanis az érintett médiumok - elsőként a TV2 Tények című műsorszáma - már azzal álltak elő: Botka hazudik, mert a Közbeszerzési Értesítő szerint a megyei jogú város több száz fejlesztési beruházásából kettőben szerepelt ez a cég. Az általuk idézett Értesítő szerint a Szeviép 2005-ben és 2009-ben két szerződés keretében összesen több mint 9 milliárd forintos megbízást kapott Szegeden, emellett a Ligetfürdő építésével kapcsolatban 6,9 milliárd forintos megbízást nyertek el, három szerződés keretében. Ebben az esetben ugyan a megbízó a Ligetfürdő Ingatlanfejlesztő és Fürdőüzemeltető Kft. volt, ami azonban szerintük százszázalékos önkormányzati tulajdonban volt abban az időben. 

Botka ezzel kapcsolatban lapuknak elmondta: nem érzi úgy, hogy érdemes számon kérni a tényeket a Tényeken, ugyanakkor az már-már komikus, hogy előbányásztak két olyan szerződéses megbízást, amelyből az egyiket értelemszerűen nem az önkormányzata kötötte - ezt maga a híradás is elismerte, hiszen a fürdővállalat valójában nem százszázalékosan önkormányzati tulajdonú -, a másikat pedig szintén nem a polgármester hozta össze az érintett céggel, hanem a Szeviép is részese volt egy háromtagú konzorciumnak, mely elnyert egy beruházásra kiírt közbeszerzést. Ugyanakkor ebben az esetben a Botka-vezette önkormányzat később maga érvényesítette bírósági úton a város jogait úgy, hogy mintegy kétszázmillió forintot visszapereltek késedelmi kötbérként mind a három érintett cégtől. 

Botka szerint "bárhogyan próbálkozik a Habony-sereg", nem lesz kapcsolat közte és az ominózus, 2010-ben felszámolt cég között. Sőt, a szocialista miniszterelnök-jelölt felhívta a figyelmet arra: a megszűnt Szeviép tulajdonosának üzleti partnere éppenséggel a Fidesz korábbi gazdasági alpolgármestere, Tímár László volt. A cég másik vezetője pedig a felszámolás után egy Fidesz-közeli oligarchának, pontosabban a kormánypárt volt gazdasági háttérembernek lett a tanácsadója - jegyezte meg, hozzátéve: a próbálkozás annyira gyenge, hogy több szót nem érdemel. Botka szerint ugyanakkor az azonnali, kizárólag a közvélemény befolyásolására, nem pedig az érdemi vitára vagy politizálásra építő médiakampányból kitűnik: a Fidesz egyáltalán nem magabiztos, tudja, hogy az ország megjavítását célzó, igazságos közteherviselést és társadalmi békét célul kitűző új, baloldali politika valódi alternatíva az Orbán Viktor által megosztani, szegények és gazdagok feudális világává tenni akart Magyarországon, ettől pedig tényleg "beijedtek a fiúk" - ismételte meg.

Szerző
2017.03.17 12:16

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49