Alapszabályban rögzített elitellenesség

Nem engedi soraiba a Momentum Mozgalom sem a hajdani nyilasokat, sem a volt MSZMP-tagokat, de nem kér azokból sem, akik a rendszerváltás után „kiszolgálták” az önzőnek és korruptnak tartott politikai elitet. A párt külföldről érkező „vagyoni hozzájárulást” és névtelen adományt sem fogad el.

A Momentum Mozgalom a magyar társadalmat alkotó polgárok és közösségek szabadságán és konszenzusán alapuló, demokratikus, a jogállami keretek szerint működő, átlátható és korrupciómentes állam megteremtését szeretné elősegíteni – a kissé kacifántos mondat a szervezet immáron nyilvános alapszabályában olvasható. A mozgalom március elején, a váratlanul nagy sikert hozó „nolimpiás” népszavazási kezdeményezés után, zárt ajtók mögött tartott közgyűlésén hivatalosan is eldöntötte, hogy egyesületből párttá alakul. A bejegyzés iránti kérelmet március 9-én adták be a bíróságra. Akkori kérésünk, hogy szeretnénk megismerni a bírósági beadványhoz csatolt alapszabályt, most teljesült.

A Momentum Mozgalom – derül ki az alapszabályból – a „közügyek széles spektrumán kíván véleményalkotásával és nyilvános tevékenységével felelősséget vállalni”. A párt hisz az „értékek egymással párhuzamos érvényre jutásának társadalmi hasznosságában”, továbbá „a piacgazdaság és a teljesítményelvűség hatékonyságában”. Vallja ugyanakkor azt is, hogy mindez csak az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás mindenkori biztosításával vezethet igazságos eredményre.

A párt elismeri a rendszerváltást követő időszak során létrejött demokratikus intézményeket és vívmányokat, ezzel együtt „mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét, így különösen az emberek megosztására és társadalmi konfliktusok kiélezésére épülő politikai tevékenységet, az önérdeket a közérdek elé helyező, a korrupciónak teret biztosító és abban aktívan résztvevő, illetve a demokratikus alapértékekkel szembemenő hatalomgyakorlást”.

Ebből fakadóan a Momentum Mozgalom e politikai elit, valamint az „azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül kívánja elérni” céljait, és tagjaitól is elvárja, hogy függetlenek legyenek e politikai szerveződésektől. Nem lehet a Momentum tagja - de még csak pártoló tagja sem - az, aki másik, Magyarországon nyilvántartásba vett párt tagja, vagy olyan más politikai szervezet tagja, amellyel a mozgalomnak nincs hatályos együttműködési megállapodása.

Szintén nem csatlakozhat a Momentum Mozgalomhoz, aki „olyan pártnak vagy más politikai szervezetnek tagja vagy alkalmazottja volt, amely a rendszerváltást megelőző kommunista diktatúra vagy egyéb önkényuralmi rendszer céljait szolgálta”, így különösen a Nyilaskeresztes Párnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak (és jogelődjeinek).

A Momentum legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. Az alapszabály értelmében a küldöttgyűlést legalább évente két alkalommal kell összehívni: az egyiket lehetőség szerint az év első, a másikat az év második felében.

A párt – azon túl, hogy vállalkozói tevékenységet folytathat – elfogadja a központi költségvetéstől kapott juttatásokat. Ellenben „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” a párt számára nem adhat „vagyoni hozzájárulást”, ahogyan külföldi szervezet és „nem magyar állampolgár természetes személy” sem. A tiltások közé tartozik, hogy ilyen támogatásban más állam sem részesítheti a pártot, a Momentum Mozgalom nem fogadhat el névtelen adományt sem.