Újabb Seuso-kincseket keresnek Szárhegyen

Tavasszal kiderülhet, igaza van-e Dénes József régésznek, miszerint a Kőszárhegy melletti Szárhegy rejti a Seuso-kincs még meg nem talált darabjait – írja a feol.hu.

A Fejér megyei lap az elmúlt egy esztendőben többször írt Dénes József régész, lelőhelyvédelmi szakértő elméletéről, miszerint a Kőszárhegy melletti Szárhegy déli lejtőjén a Seuso-kincshez tartozó további leleteket rejt a föld.

Az ügyben januárban intézett kérdést Szávay István jobbikos képviselő Rétvári Bence államtitkárhoz. A kérdésre, mikor kezdődik a Seuso-kincs feltételezett lelőhelyének feltárása, az államtitkár válaszolt. Eszerint a Seuso kutatási program idei tervébe felvették a helyszín komplex vizsgálatát. Amint a költségvetés, illetve a terület tulajdonosának hozzájárulása megvan, a Magyar Nemzeti Múzeum elvégzi a kutatást.

A régész a portálnak elmondta, a Seuso-kincs eredeti lelőhelyének 100 százalékban biztos meghatározása még előttünk áll. Bizonyosságról majd azt követően beszélhetünk, miután előkerültek a valószínűleg még most is a földben lévő további elrejtett tárgyak. Ami eddig történt, nagyon biztató, de a döntő lépés még hátravan.

Ami most az igazi szenzáció, hogy mindeközben szinte bizonyosan sikerült megtalálni a valódi, éles helyszínt. A szinte szócska eltűnése az, ami még előttünk áll.

Már az eddig ismert tárgyak száma és súlya alapján is a valaha előkerült legnagyobb kincsleletről lehet szó. Tehát némi bátorság kell ahhoz, hogy még többet feltételezzünk. Mégis úgy ítélem meg, indokolt további tárgyak előkerülésének komoly esélyével számolnunk. Nem reménytelen abban bízni, hogy belátható időn belül az egykori teljes Seuso-készlet megismerhető lesz – mondta Dénes József a feol.hu-nak.

Szerző
2017.03.21 09:18

Széttépett egy csillagot egy óriási fekete lyuk

Publikálás dátuma
2018.06.30 12:10
Árapályerők általi szétszaggatás, azaz TDE-jelenség illusztrációja Forrás: AFP
Fotó: /
Rádió- és infravörös-detektorok segítségével először sikerült közvetlenül megfigyelni egy sok millió naptömegű fekete lyuk által széttépett csillag nagy sebességgel mozgó maradványát.

A galaxisok magjában lévő, hatalmas (több millió, vagy esetenként akár több milliárd naptömegű) fekete lyukak közvetlen környezetében a gázból és porból álló anyagokon kívül csillagok is keringenek. A szakemberek régóta feltételezik, hogy ezek közül néhány annyira közel kerülhet a kozmikus “szörnyetegekhez”, hogy azok rendkívül erős gravitációs teréből többé nem tudnak szabadulni, és egy idő után az – egyre szorosabb közelítés miatt folyamatosan növekvő – árapályerők szó szerint szétszaggatják a tragikus sorsú égitesteket - olvasható a csillagaszat.hu-n.

Az angol szakkifejezéssel TDE-knek (Tidal Disruption Event, azaz árapályerők általi szétszaggatás) nevezett események létére eddig csak közvetett bizonyítékok léteztek, ráadásul általában ezek sem bizonyultak mindig perdöntőnek. Egy távoli galaxisban bekövetkező TDE a látható vagy ultraibolya tartományban készített képeken ugyanolyan, a “semmiből” előbukkanó fénypontnak tűnik, mint egy szupernóva-robbanás; a különbséget a fényesség-változás időbeli menete és a színképek jellege jelentheti. Ugyanakkor az sem számít közvetlen bizonyítéknak, ha egy fénygörbe vagy egy spektrum nem hasonlít egyetlen ismert csillagrobbanás-típuséhoz sem, de a TDE-k elméleti modelljeivel jól leírhatók – ezek a modellek ugyanis több bizonytalan tényezőt is tartalmaznak, ráadásul más, eddig ismeretlen folyamatok is állhatnak ezen megfigyelt jelenségek hátterében.

Egy, a Science folyóiratban közölt friss tanulmány eredményei szerint viszont úgy tűnik, közvetlen bizonyítékot is sikerült találni egy fekete lyuk által történt csillaganyag-szétszaggatásra. A csaknem egy évtizedig tartó megfigyelésekkel sikerült eljutni a közvetlen bizonyítékig: a rádiómérések idővel egy elnyúlt alakot kezdtek mutatni, ami a fekete lyuk körül pályára állt csillaganyagból származó, igen nagy sebességgel mozgó, töltött részecskék nyalábjának tipikus nyomjelzője.

Az eddigi, nagy léptékű felmérések alapján meglehetősen kevés TDE jelenlétére lehetett következtetni. Mivel azonban ezek a felmérések jellemzően a látható tartományban zajlanak, valószínűsíthető, hogy számos TDE észrevétlen maradhat. Komolyabb előrelépést a következő évtizedekre tervezett infravörös-égboltfelmérésektől lehet várni.

2018.06.30 12:10
Frissítve: 2018.06.30 19:25