Virtuális őrangyal vigyáz az idősekre

Segítő kütyüt nyújt a kormányzat az időseknek – ha a kabinet is elfogadja azt javaslatot, amely már a jövő év elejétől országosan egységes szolgáltatássá alakítaná át az úgynevezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A szakmai koncepció készítői azt javasolják, hogy 75 vagy 85 év felett járjon alanyi jogon és térítésmentesen a szolgáltatás.

Az ország sok településén már az ezredforduló óta működik az a rendszer, amellyel az egyedül élő idősek kérhetnek segítséget krízishelyzetben, például, ha elestek, nem találják a gyógyszerüket, vagy rosszul vannak. Ilyenkor egyetlen gombnyomással riaszthatják a szociális gondozót, akinek 30 percen belül a bajba jutotthoz kell érnie.

Thinkstock illusztráció

Az egyszerűbb jelzőberendezéseken csupán egyetlen nyomógomb van, amely a távfelügyeletre jelez. Ezeket lehet nyakba akasztani, vagy csuklóra csatolni. A komolyabbak egy kihangosítható telefonkészülékhez hasonlítanak, több gyorshívásra alkalmas gombbal. Ezekkel a beszélgetés során már a vészhelyzet pontos okát is ki lehet deríteni, a diszpécser pedig ennek megfelelően küldheti a segítséget – a házi gondozót, az orvost, vagy akár azonnal a mentőt.

Tavaly csaknem az ország felében, több mint 1460 településen, mintegy húszezer embernek volt ilyen készüléke. De így is a 65 évesnél idősebbeknek alig több mint 1,2 százalékát sikerült csak „biztonságba helyezni”. Ez a non-stop szolgáltatás az ezredfordulótól kötelező önkormányzati feladat volt, majd 2010-ben államosították a rendszert. Négy éve pedig a kormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága működteti úgy, hogy cégeket, illetve egyéb szervezeteket szerződtet a feladat ellátására.

Egykor a szolgáltatás jó üzletnek tűnt, jellemzően biztonságtechnikai cégek jelentkeztek a feladatra, az elején az állami normatíva bőven fedezte a költségeket. Ám a finanszírozás egyre csökkent, 2010-től pedig már pályázni is kellett a forrásokra: 2014-ben 739 millió forintot fizettek ki a szolgáltatóknak és ebből 23,7 ezer készüléket működtettek. Mostanra ez a szám már ezerkétszázzal kevesebb, ugyanis az elmúlt három évben már csak 709 millió jutott a feladatra. Ez az állami támogatás már csak a költségek alig több mint felét fedezi. A többit az önkormányzatok fizetik, illetve az idősektől szednek térítési díjat, a jövedelmük legfeljebb két százalékát.

A lapunkat egy szolgáltató úgy tájékoztatta: jelenleg 3200 - 4000 forint havi díjért vásárolható meg ez a 24 órás segítő felügyelet. Amikor valaki belép a rendszerbe nagyon pontos egészség- és szociális térképet készítenek róla, hogy a hívása pillanatában a diszpécser már tisztában lehessen azzal, hogy az illetőnek milyen segítségre lehet szüksége. Leggyakoribbak a fürdőszobai elesések, a rosszullétek. Vannak főzési balesetek, de vannak olyanok is, akik hetente egyszer csak azért nyomják meg a gombot, mert valakivel beszélni szeretnének.

Most a kormányzat egységesítené a sokféle műszaki megoldással – URH-val, mobil hálózattal, illetve vezetékes telefonnal - működtett rendszereket, és országos központi diszpécser szolgálattal irányítaná a feladatot. Az országos központba érkező segélyhívás után a diszpécser az adott település helyi szociális gondozóknak adná ki a munkát, vagy ha nagyobb a baj, indítaná az orvosi ügyeletet, vagy a mentőt.

A kormányzati javaslattal bővítenék a jogosultak körét. Jelenleg szociális ellátásként az egyedül vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év felettiek, a súlyosan fogyatékosok, pszichiátriai betegek jogosultak segélyhívógombos rendszerre, ám ezért tőlük is kérhetnek térítési díjat. A szakmai koncepció készítői a 75 vagy 85 év felettieknél húznák meg az alanyi jogosultság határát, a többiek önköltségen kaphatnák a szolgáltatást. Kalkulációjuk szerint, ha valamennyi 75 éven felüli (747 255 ember) élne a lehetőséggel, akkor 40 milliárd forintba kerülhet az új rendszer elindítása. Ha a 85 éveseknél (179 232 vannak) „húzzák meg a vonalat”, akkor 10 milliárdra van szükség.

Egyelőre vita van arról, hogy az új országos rendszert a 112-es segélyhívóhoz kapcsolják-e , vagy erre a célra hozzanak-e létre önálló központot.