Liberális barlangban a Momentum

Publikálás dátuma
2017.03.28 17:35
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Országjárásuk során ízelítőt kaptak abból, milyen megfélemlítés folyhatott a pártállam idején. A Momentum Mozgalom felháborítónak és vérlázítónak tartja, amit a kormányzati propaganda művel, de az ellenzéki összefogást is elutasítja.

Ma nem a teljesítmény, hanem a kormány haveri kapcsolatai számítanak, a szolidaritást csupán a civil szervezetek jelenítik meg. Igen, rendszerváltásra van szükség – némi hezitálás után erre a megállapításra jutott Orosz Anna, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja a Budai Liberális Klub fórumán.

Véleményét nem csak momentumos elnökségi társa, Kádár Barnabás osztotta, hanem Haraszti Miklós volt SZDSZ-es parlamenti képviselő is. Az, hogy a tönkrement demokráciát valódi demokráciává alakítsák, olyan hatalmas feladat, ami valóban mérhető egy rendszerváltáshoz – jelentette ki. Haraszti tett egy oldalvágást azok felé is, akik szerinte ellenzéki politikusként nem ennek az „óriási kihívásnak” akarnak megfelelni, csupán arra törekednek, hogy becsusszanjanak valahogy a parlamentbe. Neveket nem említett.

1989-90 előtt az akkori hatalom elvesztette népszerűségét, a rendszerváltást nagy tüntetések előzték meg. Egyelőre nem tartunk itt – vetette össze Haraszti Miklós a két korszakot. Az utcai nyomásgyakorlást Kádár Barnabás is fontosnak nevezte: naponta kellene olyan demonstrációknak lenniük, amilyenek a netadó ellen voltak. A Fidesz azonnal visszavonul, ha erőt mutatnak vele szemben.

A párttá alakuló (a miniszterelnök által „új SZDSZ-nek” tartott) Momentum Mozgalom elismeri a rendszerváltás utáni demokratikus intézményeket és vívmányokat, de „mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét”. A Momentum alapszabálya nem tesz különbséget pártok és kormányok között, pusztán annyit rögzít, hogy céljait e politikai elit, valamint az „azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül” kívánja elérni.

Haraszti Miklós láthatóan nem vette zokon, hogy a Momentum meghatározása szerint végső soron ő maga is az elutasítandó elithez tartozik. Szimpátiával beszélt a mozgalomról, többször védelmébe vette a „fiatalokat”.

Megérti, hogy 1989 következményeként tekintenek a „mai pokolra”. Teljesen „normális és logikus”, hogy nem hajlandók összefogni más pártokkal. Hosszú távra terveznek: először a változás vágyát kell felébreszteni. Haraszti egyetértett azzal is, hogy nem a bal- vagy jobboldal mentén politizálnak, hanem a választókat érdeklő témákat keresnek.

Ha összefognánk más ellenzéki pártokkal, hiteltelenítenénk magunkat és kimenne alólunk a szervezet – magyarázta Orosz Anna. Nem törvényszerű. hogy minden örökre így marad: egyéni és közösségi szinten is tehetünk azért, hogy összeomoljon a rendszer. A politikai realitásokkal érvelőknek azt üzente, hogy a Momentum Mozgalmat sokan próbálták lebeszélni az olimpia elleni népszavazásról. Racionálisan nézve annak is örülhettek volna, ha a „mínusz 10 fokban” sikerül 60 ezer aláírást összegyűjteniük. Több mint négyszer ennyi, 266 ezer lett a vége.

A Momentum Mozgalom nem tud a hagyományos ideológia fogalmakkal politizálni, a „liberális” vagy a „konzervatív” ma mindenkinek mást jelent – mondta Kádár Barnabás. Működőképes, az emberek problémáira megoldást kínáló modellt szeretnének kidolgozni, ezt szolgálja az országjárás, a „cselekvés köreinek” létrehozása is. A momentumosok nem éltek a Kádár-korszakban, de a hatalom részéről olyan megfélemlítés folyik, hogy megtapasztalják, milyen lehetett a pártállami rendszer.

Felháborító és vérlázító, amit a kormány propagandagépezete művel – tette hozzá Orosz Anna. Megengedhetetlen az is, hogy valakit azzal fenyegessenek, kirúgják a munkahelyéről, ha nem hagyja ott a Momentumot.

A termet majdnem megtöltő közönség jórészt az idősebb korosztályhoz tartozott. Néhányan kifogásolták, hogy a momentumosok „pozitív nemzettudatot” akarnak kialakítani: ezzel átvették a jobboldal szóhasználatát. Ilyesmiről szó sincs ­– bizonygatta a mozgalom két elnökségi tagja. Egyszerűen csak könnyed és laza, nem pedig izzadtságszagú nemzettudatot szeretnének.

Hozzászólt Bauer Tamás is, aki régebben az SZDSZ-ben, majd a Demokratikus Koalícióban politizált (az SZDSZ-ből kilépett, a DK-ban lemondott alelnöki tisztségéről). Többekhez hasonlóan bírálta a Momentumot, amiért egybemossa a 2010 előtti és utáni korszakot. A különbségtétel Bauer szerint azért is fontos lenne, mert a fideszes kétharmad előtti évtizedek bizonyítják, hogy lehet demokráciát teremteni ebben az országban. Orosz Anna erre közölte: sosem állították, hogy a 2010 utáni időszak ugyanolyan, mint az előző volt, de inkább a jövőre akarnak koncentrálni.

Iszonyatos veszélyben vagytok, nem lehet állandóan középre beszélni. Ha így folytatjátok, az LMP sorsára fogtok jutni! – az egyik jelenlévő indulatos szavakkal próbálta új pályára állítani a Momentumot. A téma kivesézésére nem maradt idő. Két és fél óra után a vitavezető, Szentpéteri Nagy Richard politológus berekesztette a rendezvényt: ha nem így tesz, talán még most is ott ülünk.

2017.03.28 17:35

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33