Liberális barlangban a Momentum

Országjárásuk során ízelítőt kaptak abból, milyen megfélemlítés folyhatott a pártállam idején. A Momentum Mozgalom felháborítónak és vérlázítónak tartja, amit a kormányzati propaganda művel, de az ellenzéki összefogást is elutasítja.

Ma nem a teljesítmény, hanem a kormány haveri kapcsolatai számítanak, a szolidaritást csupán a civil szervezetek jelenítik meg. Igen, rendszerváltásra van szükség – némi hezitálás után erre a megállapításra jutott Orosz Anna, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja a Budai Liberális Klub fórumán.

Véleményét nem csak momentumos elnökségi társa, Kádár Barnabás osztotta, hanem Haraszti Miklós volt SZDSZ-es parlamenti képviselő is. Az, hogy a tönkrement demokráciát valódi demokráciává alakítsák, olyan hatalmas feladat, ami valóban mérhető egy rendszerváltáshoz – jelentette ki. Haraszti tett egy oldalvágást azok felé is, akik szerinte ellenzéki politikusként nem ennek az „óriási kihívásnak” akarnak megfelelni, csupán arra törekednek, hogy becsusszanjanak valahogy a parlamentbe. Neveket nem említett.

1989-90 előtt az akkori hatalom elvesztette népszerűségét, a rendszerváltást nagy tüntetések előzték meg. Egyelőre nem tartunk itt – vetette össze Haraszti Miklós a két korszakot. Az utcai nyomásgyakorlást Kádár Barnabás is fontosnak nevezte: naponta kellene olyan demonstrációknak lenniük, amilyenek a netadó ellen voltak. A Fidesz azonnal visszavonul, ha erőt mutatnak vele szemben.

A párttá alakuló (a miniszterelnök által „új SZDSZ-nek” tartott) Momentum Mozgalom elismeri a rendszerváltás utáni demokratikus intézményeket és vívmányokat, de „mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét”. A Momentum alapszabálya nem tesz különbséget pártok és kormányok között, pusztán annyit rögzít, hogy céljait e politikai elit, valamint az „azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül” kívánja elérni.

Haraszti Miklós láthatóan nem vette zokon, hogy a Momentum meghatározása szerint végső soron ő maga is az elutasítandó elithez tartozik. Szimpátiával beszélt a mozgalomról, többször védelmébe vette a „fiatalokat”.

Megérti, hogy 1989 következményeként tekintenek a „mai pokolra”. Teljesen „normális és logikus”, hogy nem hajlandók összefogni más pártokkal. Hosszú távra terveznek: először a változás vágyát kell felébreszteni. Haraszti egyetértett azzal is, hogy nem a bal- vagy jobboldal mentén politizálnak, hanem a választókat érdeklő témákat keresnek.

Ha összefognánk más ellenzéki pártokkal, hiteltelenítenénk magunkat és kimenne alólunk a szervezet – magyarázta Orosz Anna. Nem törvényszerű. hogy minden örökre így marad: egyéni és közösségi szinten is tehetünk azért, hogy összeomoljon a rendszer. A politikai realitásokkal érvelőknek azt üzente, hogy a Momentum Mozgalmat sokan próbálták lebeszélni az olimpia elleni népszavazásról. Racionálisan nézve annak is örülhettek volna, ha a „mínusz 10 fokban” sikerül 60 ezer aláírást összegyűjteniük. Több mint négyszer ennyi, 266 ezer lett a vége.

A Momentum Mozgalom nem tud a hagyományos ideológia fogalmakkal politizálni, a „liberális” vagy a „konzervatív” ma mindenkinek mást jelent – mondta Kádár Barnabás. Működőképes, az emberek problémáira megoldást kínáló modellt szeretnének kidolgozni, ezt szolgálja az országjárás, a „cselekvés köreinek” létrehozása is. A momentumosok nem éltek a Kádár-korszakban, de a hatalom részéről olyan megfélemlítés folyik, hogy megtapasztalják, milyen lehetett a pártállami rendszer.

Felháborító és vérlázító, amit a kormány propagandagépezete művel – tette hozzá Orosz Anna. Megengedhetetlen az is, hogy valakit azzal fenyegessenek, kirúgják a munkahelyéről, ha nem hagyja ott a Momentumot.

A termet majdnem megtöltő közönség jórészt az idősebb korosztályhoz tartozott. Néhányan kifogásolták, hogy a momentumosok „pozitív nemzettudatot” akarnak kialakítani: ezzel átvették a jobboldal szóhasználatát. Ilyesmiről szó sincs – bizonygatta a mozgalom két elnökségi tagja. Egyszerűen csak könnyed és laza, nem pedig izzadtságszagú nemzettudatot szeretnének.

Hozzászólt Bauer Tamás is, aki régebben az SZDSZ-ben, majd a Demokratikus Koalícióban politizált (az SZDSZ-ből kilépett, a DK-ban lemondott alelnöki tisztségéről). Többekhez hasonlóan bírálta a Momentumot, amiért egybemossa a 2010 előtti és utáni korszakot. A különbségtétel Bauer szerint azért is fontos lenne, mert a fideszes kétharmad előtti évtizedek bizonyítják, hogy lehet demokráciát teremteni ebben az országban. Orosz Anna erre közölte: sosem állították, hogy a 2010 utáni időszak ugyanolyan, mint az előző volt, de inkább a jövőre akarnak koncentrálni.

Iszonyatos veszélyben vagytok, nem lehet állandóan középre beszélni. Ha így folytatjátok, az LMP sorsára fogtok jutni! – az egyik jelenlévő indulatos szavakkal próbálta új pályára állítani a Momentumot. A téma kivesézésére nem maradt idő. Két és fél óra után a vitavezető, Szentpéteri Nagy Richard politológus berekesztette a rendezvényt: ha nem így tesz, talán még most is ott ülünk.