Két szinten kettős játékot folytat a Jobbik

Publikálás dátuma
2017.03.31 07:07
A Jobbik ma is szélsőjobboldali párt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
A Jobbik vezetői is tudják, hogy a jövő évi választásokon nem fogják legyőzni a Fideszt. Ennek ellenére szilárd Vona Gábor pártelnök pozíciója – mondja Félix Anikó, az ELTE kutatója, doktorjelölt. A Jobbikot ma is a szélsőjobboldalhoz sorolja, de ebből nem következik, hogy nincs valódi változás a párt politikájában.

- A szélsőjobboldal kutatása a szakterülete. Mit nevez szélsőjobboldalnak?

- Három fogalmat szoktunk használni ebben a témakörben. A radikális jobboldal, bár sok kérdésben szélsőséges nézeteket képvisel, alapvetően elfogadja a demokrácia játékszabályait, a rendszeren belül helyezkedik el. Ilyen a Jobbik is. Az extrém jobboldal viszont kívül helyezi magát a demokrácián. Ilyenek a Jobbikhoz több-kevesebb szálon kötődő paramilitáris szervezetek, például a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A harmadik kifejezés, amit használunk, maga a szélsőjobboldal: gyűjtőfogalom, amibe beletartozik az előbbi két kategória is.

- A Jobbikot változatlanul szélsőjobboldali pártnak tartja?

- Igen, egyértelműen. Nem kell messzire menni, elég, ha csak Toroczkai Lászlót említem. Maradt ugyanolyan szélsőséges figura, amilyen volt, Vona Gábor pártelnök javaslatára mégis bekerült az elnökségbe.

- Akkor mi van a néppártosodással?

- A Jobbik kettős kommunikációt alkalmaz. Az országos politikában próbálja jó színben feltüntetni magát, hogy magához vonzza a mérsékeltebb szavazókat. Helyi szinten azonban mindent elkövet, hogy megtartsa a radikálisokat. Azok, akiknek nem tetszett a kettős játék, nagyrészt már elfordultak a párttól.

- Tehát a Jobbik ugyanaz, ami három-négy éve volt?

- Ezt nem mondtam. A Jobbik politikájában is észrevehető valódi elmozdulás, ami követi a nyugati trendet. A nyugati-európai szélsőjobboldali pártok ma már hajlamosak felkarolni az emberi jogokat, még a melegek, az LMBTQ-közösség jogait is. A háttérben a muszlimellenesség áll, így akarják bizonyítani, hogy az iszlám mennyire nem fér össze az európai értékrenddel. Az iszlámellenesség magyarázza az egyes nyugati szélsőjobboldali pártokra kifejezetten jellemző Izrael-barátságot is.

- Még nem vettem észre, hogy a Jobbik túlzottan Izrael-barát lenne.

- Mert nem is az, de az erős antiszemita retorikából határozottan visszavett, és az eddiginél lényegesen nagyobb nyitottságot mutat a zsidóság iránt. A régebbi iszlámbarát próbálkozásoknak már nincs nyomuk. Közben a cigányellenesség is kezd kikopni a jobbikos politikusok beszédeiből. Most éppen a parlamenti felszólalásaikat elemzem. Tavaly egész évben csupán kétszer hozták szóba a „cigánybűnözést”, míg korábban egy-egy ülésnapon akár többször is. A melegekkel kapcsolatban is finomodott a párt álláspontja.

- Vizsgálta a Jobbik szerveződési stratégiáját is. Mit talált?

- Több más felmérés mellett a Gregor Anikóval készített közös kutatásunk is kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egyáltalán érdeklődnek a politika iránt, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Jobbikra, mint más pártokra. A magyarországi szélsőjobboldal esetében mindig is meghatározó volt a mozgalmi, szubkulturális jelleg. A Jobbik ilyen szempontból nincs kivételes helyzetben, de a 2006-os kormányellenes utcai demonstrációk és zavargások megerősítették a mozgalmi vonalat. A Jobbik, miközben pártként működött, igyekezett különbözni a hagyományos pártoktól: zenei irányzatokat és eredettörténeti mítoszokat is magában foglaló alternatív identitást hozott létre.

- Ennyi a titok?

- Van még valami. A Jobbik felismerte: ahhoz, hogy országos lefedettségű párttá váljon, a kis településeken is szervezetekre és irodákra van szükség.

- Gondolja, hogy a baloldalnak ez még nem jutott eszébe?

- Nyilván eszébe jutott, de a megvalósításhoz előbb tennie kell azért, hogy visszaszerezze a hitelességét.

- A sok irodához sok pénz kell. A Jobbiknak miből futotta rá?

- Az anyagi kérdések vizsgálata nem része a kutatásaimnak. Annyit azonban a terepmunkáim alapján elmondhatok, hogy rengeteg helyi jobbikos ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesként, lelkesedésből dolgozott a pártért. Ne higgye senki, hogy a Jobbik olyan csodaszert talált fel, ami másnak nincs a birtokában.

- A legtöbb felmérés szerint a párt népszerűsége visszaesett, jobb esetben is csak stagnál. Lehet, hogy nem jött be az irányváltás?

- A Jobbik átmeneti korszakában van. Az úgynevezett cukiságkampány 2013 őszén kezdődött, azóta túl kevés idő telt el, mindössze három és fél év. Korai lenne mérleget vonni.

- Csakhogy jövőre parlamenti választás lesz. Vona Gábor megígérte, hogy felajánlja lemondását, ha nem győzik le a Fideszt.

- Biztosra veszem, hogy a Jobbik hosszabb távra tervez. A párt vezetőinek is pontosan tudniuk kell, hogy most irreális elvárás a győzelem. Bármit ígért Vona Gábor, nem hiszem, hogy a közeljövőben bukni fog. Amennyire látom, a pártelnöknek még viszonylag gyenge választási szereplés esetén is szilárd a pozíciója.

2017.03.31 07:07

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45