Z. Á.;
ellenzék;civilek;átláthatóság;
2017-04-06 07:10:00
„Piszkos törvényről” nincs alku
Egyik ellenzéki párt sem támogatta a civil szervezetek átláthatóságát célzó kormánypárti javaslatot az előterjesztésről tartott ötpárti egyeztetésen. Miközben a kabinet most az orosz modellre kísértetiesen hasonlító módon szabályozná a civil szervezeteket, még 1999-ben Orbán Viktor személyesen vállalt kötelességet azok védelmére.
A várakozásoknak megfelelően nem született megegyezés a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságáról szóló javaslatról a tegnapi ötpárti egyeztetésen. Bárándy Gergely szocialista képviselő a megbeszélés után kijelentette: az MSZP elutasítja a civilek megbélyegzését, az ellenük indított újabb támadásokat. A javaslatot – amelyet még a héten benyújt a parlamentnek a Fidesz-frakció – Bárándy egy folyamat részeként írta le: minden azzal kezdődött, hogy állami szervek kezdtek "vegzálni" civil szervezeteket, majd "Soros-bérencnek" bélyegezték azokat, amelyek nem a kormánynak tetsző álláspontot képviselnek és szerinte ebbe a sorba illik a CEU-törvény is. „A kormány nem tűr kritikát, ha kell, akkor törvényalkotással, vagy adminisztratív eszközökkel akadályozza meg, hogy elhangozzanak az ellenvélemények” - fogalmazott a putyini Oroszországhoz hasonlítva a magyarországi folyamatokat.
A kormánypárti ötlet lényege, hogy külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatnia kell magát minden olyan civil szervezetnek, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a javaslatot normál ügymenetben 5-6 héten belül fogadhatnák el. „Addigra meglesz a Nemzeti Konzultáció eredménye is, amiben van civilekkel kapcsolatos kérdés, így annak tudatában döntenek majd a szavazásnál a kormánypárti képviselők” – fogalmazott Gulyás.
Most háborút indított a civil szféra ellen Orbán Viktor, pedig 1999-ben még személyesen ő maga írta alá az Európai Biztonsági Chartát, amelynek két pontja nagyon is egyértelmű kötelezettségeket ír elő a civil ügyekben. A Charta 27. pontja szerint "[a] civil szervezetek (NGO-k) életbevágóan fontos szerepet játszhatnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogbiztonság terjesztésében, szerves részei egy erős polgári társadalomnak. Kötelességet vállalunk az NGO-k lehetőségeinek bővítésére, hogy teljességben hozzájárulhassanak a polgári társadalom fejlődéséhez, különös tekintettel az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra".
A Charta 33. pontjában az aláírók arra is kötelezettséget vállalnak, hogy "a jogbiztonságot elősegítő tevékenysége részeként az EBESZ együttműködik azokkal az NGO-kkal, amelyek elkötelezettek a korrupt gyakorlatokkal szembeni erős konszenzus kialakítására a társadalom és az üzleti világ között". Ilyen szervezet például a kormány folyamatos támadása alatt álló, az alapvető szabadságjogok védelmében fellépő TASZ, az emberi jogi ügyekben aktív Helsinki Bizottság, vagy a korrupció ellen harcoló Transparency International Magyarország.
Miként az MSZP, úgy a Jobbik és az LMP politikusa is élesen elutasította a civilek elleni hadjárat újabb lépését. „Politikailag indokolatlan, szakmailag pedig "dilettáns" a Fidesz-KDNP javaslata” – jelezte Szávay István. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint az előterjesztés politikailag motivált, arra jó, hogy hisztériát keltsen, ellenségképet mutatasson fel a magyar társadalom felé, azonban önmagában nem erősíti a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát. Szávay azt azért hozzátette: a kérdés felvetésének a jogosságát nem vitatják, és a Jobbik partner lenne a civil szféra átfogó reformjában, ugyanakkor önmagában nem tartják problémának, ha egy civil szervezet külföldről támogatásokat kap.
Hadházy Ákos "piszkos kis törvénynek" nevezte az előterjesztést, ami szerinte semmit sem változtat az átláthatóságon, de "sárga csillagot tesz" például azon szervezetek mellé, amelyek a korrupció ellen harcolnak. Az LMP társelnöke tematizálási kísérletnek tartotta a tervezetet, amellyel olyan fontos dolgokról akarják elterelni a figyelmet, mint például egészségügyi intézmények megszüntetése.
Mindhárom ellenzéki párt képviselője bírálta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) támogatásainak átláthatatlanságát. Hadházy kijelentette: a CÖF 2014-ben nem nevezte meg támogatóit, míg például a renitensnek elkönyvelt Helsinki Bizottság 2015-ben is közzétette azt. Szávay pedig úgy vélte: ha van Magyarországon olyan civil szervezet, ami átláthatatlanul működik és politikát befolyásol, az a CÖF, amelyről a mai napig nem tudni, milyen pénzből plakátolta ki az országot Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor képével. Bárándy szintén úgy fogalmazott, hogy az átvilágítást a CÖF-fel kellene kezdeni, mert a szervezet a 2014-es ellenzéket lejárató kampányára 1,1 milliárd forintot költött el.