Varga Mihály;Hernádi Zsolt;versenyképesség;Nemzeti Versenyképességi Tanács;

2017-04-07 07:22:00

„Elképesztően lemaradtunk a régióban”

Valami megmozdult az ország versenyképességének javítása érdekében - legalábbis ez szűrhető le Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentéséből, amit a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) második ülése után tett. 

Mint emlékezetes, az alakuló ülésén hat fontos területet jelöltek meg, mint a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség rendezésének kérdése. Ezeket a gazdasági kabinet, valamint a kormány is megtárgyalta, és jóváhagyta, hogy ezekkel kapcsolatban törvénymódosítási javaslatokkal élhessenek, a tervezetek remélhetőleg még áprilisban elkészülnek - jelentette be a miniszter.

A tanács csütörtöki ülésén főként a munkaerőpiac lehetséges tartalékairól tárgyaltak a tanács tagjai. A grémium arra jutott, hogy a munkaerő mobilitást, a képzési támogatási rendszereket, valamint az adófizetést és a járulékokat illetően lehet még előrelépést tenni. Hozzátette: a 67 százalékos foglalkoztatási szint még tovább növelhető. A 4,4 millió munkavállalóval ugyanis nem elégedett a kormány. Ennek érdekében például a részmunkaidős foglalkoztatáson vagy a nyugdíjasokra vonatkozó munkaügyi szabályokon is változtathatnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium az üléssel kapcsolatos kiadott közleményében ezen felül kifejtette azt a munkaadók által már szinte időtlen idők óta hangoztatott álláspontot, amely szerint legfontosabb versenyképességi kihívássá mára a megfelelő képzettségű munkaerő biztosítása vált.

A témát illetően Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatójának bírálatként is értelmezhető szavait nem lehet a megkerülni. Az olajipari vállalat első embere, s nem mellékesen a tanács tagja a Figyelőnek adott interjúban kifejti, tíz éve Magyarország versenyképessége jobb volt a mostaninál. Hernádi különösen nyugtalanítónak tartja, hogy nem kizárólag a jelenlegi helyzettel van baj, az ország hosszútávú kilátásai is aggodalomra adnak okot. Éppen ezért mielőbb sebességet kell váltsunk. Jelezte: a probléma nem új keletű, „tíz éve mondjuk, hogy tenni kell a hazai gazdaság képességeinek a fejlesztéséért”.

A versenyképességi tanács által felvezetett területekkel kapcsolatban kifejtette, hogy első pillantásra ezek egyszerű kérdések, ám látszik, „elképesztően lemaradtunk a régióban”. Nagyságrendekkel könnyebb ügyeket intézni a környező államokban, mint Magyarországon. A szakmai körökben sokat bírált, elképesztő mennyiségű hazai adóval kapcsolatban megjegyezte: számuk csökkentésével a vállalkozói szervezetek rengeteg időt spórolnának meg. Az Mol első embere is hangoztatta, hogy a nagy rendszerek megváltoztatása – oktatás, egészségügy. demográfiai helyzet - hozna igazi áttörést. Itt azonban évekbe telik míg visszaköszön az intézkedések pozitív hatása.

Jövőre 2,4 százalék lenne hiány
A kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Lázár János ugyancsak honi versenyképességről is beszélt. Jelezte ő is, hogy a versenyképességi tanács alakuló ülésén felvetett témákat és javaslatokat a kabinet befogadta és jövő kedden tárgyalja is. Ezekhez a tervek szerint intézkedéseket és törvényjavaslatokat társítanak.
A miniszter tegnap ismertette a 2018. évi költségvetés alapvető gazdaságpolitikai céljait is. E szerint, mint minden évben, most is csökkenő államadósságot terveznek. A hiány 2,4 százalék, míg a gazdasági növekedés 4 százalék feletti lenne. Szavai szerint a kormány április 19-én foglalkozik a költségvetés számaival, amely után április végén, május elején nyújtanák be a jövő évi költségvetést. A NAV-hoz bekötött elektronikus számlázással, az e-számlával kapcsolatban kijelentette: ezt egy év türelmi idővel vezetik be.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megmondódélutánján a nagy vihart kavart reklámadó emelésről megjegyezte, hogy a tervezet bizony organikusan fejlődik, s mindenki hozzászól. Az utóbbi napokban a mértékével kapcsolatban némi fejetlenség látszott kialakulni, amit a Lázár János úgy próbált meg tisztázni, hogy 100 millió forint fölött mindenkinek egy kulcsot kell majd fizetnie. Ez a biztos – mondta. Most arról zajlik az egyeztetés, hogy a kulcs az végül is mekkora legyen.
Lázár a lakosságot is megnyugtatta: a több évtizede használt kutakat nem kell újra engedélyeztetni több százezer forintért.