Zavaros a paksi engedély

Sem az Európai Bizottság, sem a magyar kormány nem tudja megindokolni, miért csak a Roszatom reaktora alkalmas a paksi bővítéshez. Pedig a magyarázat fontos lenne, ennek alapján hagyta jóvá ugyanis Brüsszel, hogy Orbánék tender nélkül szerződjenek az orosz állami atomcéggel.

Még 2016 novemberében lezárta a magyar kormánnyal szemben a paksi beruházási tender elmaradása miatt indított jogsértési eljárást az Európai Bizottság. Az uniós testület elfogadta a magyar kormány (mint utóbb kiderült, Brüsszelből, a Bizottság közeléből sugalmazott) álláspontját a technikai kizárólagosságról, vagyis arról, hogy csak a Roszatom képes a paksi atomerőműhöz illeszthető új reaktorokat szállítani. Ezt az állítást ugyanakkor az utóbbi fél évben nem sikerült igazolni: sem az nem derült ki, hogy melyek az objektív, jogszabályi feltételei a technikai kizárólagosságnak, sem pedig az, hogy valóban egyedül az orosz VVER-1200 reaktor felel-e meg ezeknek a feltételeknek. Az ügy miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az összes érintett szereplőt megkereste, tavaly augusztusban pedig írásbeli panaszt nyújtott be a Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságához, jelezve a tender elmaradásának indokolatlanságát, és azt is, hogy a VVER-1200-as reaktor (amely kísérleti, referenciák nélküli típus) nem teljesíti a magyar és az uniós nukleáris biztonsági követelményeket. Válaszában ezt a megkeresett főigazgatóság érdemben nem is cáfolta, ehelyett arra hivatkozott, hogy a kérdés kívül esik a hatáskörén, illetve „a panasz nem szolgáltatott új érveket ahhoz, hogy a Bizottság felülvizsgálja a korábbi álláspontját”.

Az idén januárban az EP-képviselő írásban kérdezte Fichtinger Gyulát, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), igazgatóját, hogy megtudja, milyen konkrét szabályok alapozzák meg a magyar jogban a VVER-1200-as reaktorok monopolszerepét – különös tekintettel arra a tényre, hogy 2014-ig, a magyar-orosz szerződés aláírásáig a kormány részletes tárgyalásokat folytatott más piaci szereplőkkel eltérő típusú reaktorok beszerzéséről. Jávor az OAH-nál azt kérdezte, vannak-e olyan biztonsági vagy műszaki előírások, amelyeket csak az orosz beszállító képes teljesíteni, és adott-e olyan szakértői véleményt a magyar nukleáris hatóság, ami ezt igazolja – a válasz szerint az OAH nem adott ki ilyen állásfoglalást. Az EP-képviselő ugyanezeket a kérdéseket Hamvas Istvánnak, az MVM Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának, illetve Bán Tamásnak, az MVM Paks II. Zrt. ügyvezető igazgatójának is feltette – mint a válaszból kiderült, a tulajdonos MVM szintén nem rendelkezik olyan szakértői véleménnyel, amely az orosz beszállító egyedüli kompatibilitását igazolná, sőt nem is folytatott olyan vizsgálatot, amelyből kiderülne az egyes reaktortechnológiák paksi használhatósága. (A Népszavának ugyanakkor birtokában van egy olyan, a magyar kormány által megrendelt tanulmány, amely kifejezetten leírja, hogy a Pakson jelenleg működő erőművel többféle technológia is kompatibilis lehet.)

Megválaszolatlan a kérdés: miért csak az orosz reaktor jó Paksra?

A politikus ezután a Miniszterelnökséghez fordult, hogy megtudja, milyen érvek alapján zárta le Brüsszel a tender elhagyása miatt indított eljárást. Lázár János kancelláriaminiszter válasza szerint a Bizottság nem tájékoztatta erről a kormányt, vagyis az Orbán-kabinet ma sem tudja hivatalosan, miért állt le az uniós vizsgálat. Jávor a továbbiakban ismét megkereste a Belső Piaci Főigazgatóságot azzal a kéréssel, hogy ismertessék vele azokat a műszaki előírásokat, amelyeknek kizárólag a Roszatom reaktora képes megfelelni. Érdemi válasz itt sem érkezett, csupán egy jelzés arról, hogy „az elemzés és a konzultáció még folyamatban van”. Közben az EP-képviselő beadott egy iratigénylést a Bizottsághoz benyújtott dokumentumok nyilvános hozzáférését biztosító uniós rendelet alapján, ám a papírokat nem kapta meg.

A kör bezárása végett Jávor Benedek végül ismét Lázárhoz fordult, hogy megtudja tőle, honnan vette a kormány, hogy csak az orosz reaktor jó Paksra, és kért-e ehhez szakvéleményt bármilyen hatóságtól vagy intézménytől. Lázár válaszában megismételte: a kormány nem tudja, miért döntött a Bizottság az eljárás lezárása mellett, a műszaki kritériumokat pedig szerinte az oroszokkal kötött, titkosított kivitelezési szerződés egyik melléklete tartalmazza. A konklúzió: azért csak a Roszatom VVER-1200-as reaktora felel meg az előírásoknak, mert a kormány 2014-ben olyan szerződést kötött a Roszatommal, amely egyedül erre a reaktortípusra illeszthető.

Folytatás minden bizonnyal az Európai Bíróság előtt.