Plakátokat javít a Momentum

Nem polgári engedetlenségnek, hanem jogszerű tiltakozó akciónak tekinti a Momentum Mozgalom a kormányplakátok átragasztását. A Társaság a Szabadságjogokért hasonló ügyekben többeket sikerrel képviselt már a bíróságon: az eljárások felmentéssel végződtek.

Folytatjuk a plakátjavítást! – jelentette be a Momentum Mozgalom. A szervezet aktivistái péntek hajnalban országszerte 14 városban „javította ki” a kormány konzultációs plakátjait: a Brüsszel szót kicserélve annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy inkább Moszkvát és Orbánt kell megállítani. Bár az orosz tankokat már elvitték, az oroszok visszakúsztak a gázvezetékeken, az álhírportálokon és a politikai eliten keresztül. A kormány úgy hazudja magát szabadságharcosnak, hogy közben évek óta hagyja, Putyin egyre szorosabbra húzza a rabláncot Magyarországon – indokolta a mozgalom a kormányplakátok átragasztását. A Népszava kérdésére, hogy a Momentum polgári engedetlenségnek tekinti-e az akciót, Gerencsér Mária sajtóreferens közölte: se nem bűncselekmény, se nem szabályszegés a plakátátragasztás. Hiszen a matricák nyom nélkül eltávolíthatók a plakátról , illetve a plakátok leragasztását a véleménynyilvánítás szabadsága védi. „Tehát az akciót jogszerűnek tekintjük” – hangsúlyozta. A korábban átjavított plakátok között sok olyan van, amelyről már eltávolították a matricát – tette hozzá. A szegedi rendőrök amúgy nem osztják a Momentum jogi álláspontját, és ismeretlen tettessel szemben eljárást indítottak.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2015 nyarán adott ki állásfoglalást arról, hogy a bevándorlóellenes kormányzati plakátok megrongálása a polgári engedetlenség egy fajtája. Polgári engedetlenségről akkor beszélünk, ha valaki azért követ el törvénysértést, hogy felhívja a figyelmet az igazságtalan, méltánytalan szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra. A TASZ szerint ilyen tettre akkor kerülhet sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség nem jár értelmetlen erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait, de jogi felelősségre vonással járhat, amiért vállalni kell a következményeket. Ezzel együtt a TASZ sikeresen képviselt a bíróságon olyanokat, akik a menekültellenes kampány beindulásakor megrongáltak vagy letéptek kormányplakátokat. Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója blogbejegyzésében azzal érvelt, hogy az aktivistákat azért nem szabad megbüntetni, mert a plakátok letépése vagy átmázolása, kiegészítése újabb szövegekkel arányos lépés a kormányzati kommunikációval szemben. A plakátrongálás miatti felelősség megállapításakor értékelni kell, hogy a magyar kormány több száz millió forintból – mindannyiunk pénzéből – erőszakolt a lakosságra a menekültekkel szemben egyértelműen ellenséges üzeneteket. Ez ellen fellépni semmiféle jogi lehetőség nem volt.

Másodsorban a TASZ úgy ítélte meg, hogy a plakátok átfestése vagy letépése nem volt veszélyes a társadalomra. A plakátrongálók (plakátjavítók) az emberi jogokkal nem összeegyeztethető, morálisan vállalhatatlan, ráadásul az állam alkotmányos alapértékeivel is ellentétes üzenetet tettek olvashatatlanná: formálisan valóban rongáltak, azonban tettüknek a társadalomra káros következménye nem volt, ezért nem is voltak büntethetőek. A TASZ azzal is érvelt, hogy a plakátot átírók és leszaggatók politikai véleményüket nyilvánították ki, e véleménynyilvánításnak pedig alkotmányos védelmet kell élveznie. A kérdés csak az, hogy a Brüsszel elleni kormányplakátok átragasztására is ugyanez érvényes-e. Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa lapunknak elmondta: mindenképpen érdemes a TASZ érvei alapján most is azt kérni a bíróságtól, hogy ne állapítson meg büntetőjogi vagy szabálysértési felelősséget, hiszen ez korábban sikerre vezetett.