Ügyes - Látszatreformok fednék a látszategyeztetést

Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven folytatja a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztal, lényegi változás azonban sem a szervezet összetételében, sem működésében nem lesz - derült ki a lapunk birtokába jutott, az "egyes köznevelési szakmai testületekről" szóló előterjesztésből. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a kerekasztalt továbbra sem lehet majd legitim egyeztetési fórumnak nevezni. Szakmai vitákra amúgy sem kíváncsi az a kormány, amely épp Húsvét ünnepnapjait jelöli ki egy gyerekek tízezreit érintő döntés véleményezésére.

Hamarosan átalakítják a Köznevelési Kerekasztalt, amelyet sokan illegitimnek tartanak, mivel az egyeztetéseken a mértékadó szakmai szervezetek nem vesznek részt. A lapunk által megismert előterjesztésből az olvasható ki, hogy gyökeres változás, valódi, széleskörű egyeztetés ezután sem várható: a kabinet ezután kormányhatározatban szabályozná a kerekasztalt, amely a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik tovább.

"Egy kormányhatározat semmire sem garancia, senkit nem kötelez semmire. A köznevelési törvényben kellene szabályozni az ilyen szervezetek működését, ahogy az korábban történt" - mondta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője emlékeztetett: a korábbi, 1993-as törvény előírta azt is, az oktatásért felelős miniszter köteles egyeztetni például a ma már nem létező Közoktatás-politikai Tanáccsal, s csak akkor állhat elő bármiféle előterjesztéssel, ha a testület azt jóváhagyta. "Ilyen most nincs, ma nem létezik legitim egyeztetési fórum, és úgy tűnik, nem is lesz. Ez az egész nem több puszta porhintésnél" - fogalmazott a szakértő.

A kormány már többször bizonyította, nincs szüksége szakmai véleményekre, egyeztetésekre. Legutóbb épp akkor, amikor egy gyerekek tízezreit érintő törvénymódosítási javaslatcsomag véleményezésének idejét Húsvét ünnepére - a 14-15-16-17-i napokra - jelölte ki, április 18-i határidővel. A tervek szerint egyes régiókban jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását (így "orvosolva" a pedagógushiányt), és lehetővé tennék, hogy ne csak gyógypedagógusok foglalkozhassanak enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókkal. Megszüntetnék továbbá annak lehetőségét, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint mindezzel a kormány legalább százezer gyermek iskolai esélyeit veszélyezteti. "Az egész eljárás minősíthetetlen körülményei - a véleményezés időtartama és időpontja - pedig azt jelzi, továbbra sem érdekli őket senki más véleménye".

De még a látszat-egyeztetéseken is bebiztosítják, hogy az oktatási ámokfutásnak senki se szabhasson határt. Az "új" kerekasztalnak öt képviseleti oldala lesz, az első a kormányzati képviselet: ez az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve más, az oktatásban érintett minisztériumok (nemzetgazdasági, honvédelmi, földművelésügyi, belügy) egy-egy képviselőjéből áll majd. A szakmai képviselet nyolc főből áll, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar három főt, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) két főt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rektori Konferencia egy-egy főt, valamint a gyakorlóiskolák is egy főt delegálhatnak.

Az intézményfenntartói képviselet tizenegy főt jelent, az alábbiak szerint: a Klebelsberg Központ részéről két fő a tankerületek képviseletében, a szakképzési hivatal koordinálásával további két fő a szakképzési centrumok képviseletében. Három főt delegálhatnak az önkormányzatok (közülük egy a nemzetiségi önkormányzatok képviseletében), négy főt az egyházak, egyet pedig a magánfenntartók. A szakszervezetek három főt küldhetnek (ha találnak olyan szakszervezeteket, amelyek hajlandóak részt venni a színjátékban), a szülők, diákok képviselői pedig egy-egy fő rendes és egy-egy fő póttagot.

Ha átmegy a lex CEU, vége a jogállamnak

Ha lex CEU átmegy az Alkotmánybíróságon, akkor deklarálható lesz, hogy vége a jogállamnak: emblematikus ügyben bizonyulna működésképtelennek a fékek és ellensúlyok rendszere - mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Hack Péter jogász, az ELTE tanszékvezetője. Hack szerint akkor van jogbiztonság, ha valaki jogszerűen elkezd egy tevékenységet, és azt szabályosan teszi, ne vehessék el tőle. Márpedig azt senki nem bizonyította, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) korábban törvényt sértett volna. Hozzátette: a jogállam azt is jelenti, hogy a jognak mindenki alá van rendelve, törvényeket sem lehet hozni jogtalanul.

Utóbbiak nem jártak jól az elmúlt években egyfajta fantomszervezetként működő Országos Köznevelési Tanácsban, amelyre ugyancsak átalakítások várnak. Első lépésként a tagok sorából kirakják a diákok, szülők képviselőit. Ezt a tanács "szakmaiságának erősítésével" indokolták, egy-egy taggal növekszik ugyanis a pedagógus szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények képviselete. Továbbá új tagot delegál a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Magyar Művészeti Akadémia.

Az átalakítások másik célja az volt, hogy növeljék a szakmai és civil képviseletet, ám mindkét testület esetében jól látszik, a kormányzati oldal továbbra is jelentős túlsúlyban van. "Egy picit mintha enyhítettek volna az eddigi szigoron, de ezek csak látszatintézkedések" - vélekedett Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke felidézte, az OKNT régebben éves jelentéseket adott ki, vétójoggal is rendelkezett, például a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos kérdésekben. "Mára lényegében ez a szakmai nyilvánosság is megszűnt" - mondta.

Hiller István: a látszatra sem figyelnek

"Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet” cím salátatörvényt az Emmi április 13-án adta ki ötnapos „társadalmi egyeztetésre” a húsvéti ünnepek idejére. Hiller István, volt oktatási miniszter, az MSZP választmányi elnöke szerint a javaslat a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást.

- Hogy lehet legitimnek tekinteni egy olyan törvényt, javaslatot, amely csak látszat-egyeztetéseken esik át?

- Egy működő demokráciában nincs valós törvényjavaslat egyeztetés nélkül. A Fidesz kormányzásának mostani, utolsó szakaszában erre már nem is törekednek. A lex CEU-t a beterjesztéshez képest egy hét alatt hajtották végre, a civiltörvénynél pedig már a látszatra sem figyeltek. Orbán Viktorék kormányzati modorában nincs meg az igény, hogy a saját véleményüktől eltérjenek.

- Valódi egyeztetés az oktatást szabályozó törvények módosításáról sem volt, pedig ez komoly változásokat hoz.

- Olyannyira, hogy a XIX. századba viszi vissza a magyar közoktatást. A létszámkvóta bevezetése például látszólag a gimnáziumokról szól, de valójában az egyetemek, főiskolák világát korlátozza, ami botrányos. Lehetne tévedésből fakadó is, de itt nem tévesztettek el semmit, ez a szándékuk.

- A közoktatásért mégsem vonulnak sok tízezren az utcákon.

- A látványos tiltakozást és tüntetést egy nemzetközi hírű egyetem ügye váltotta ki. Pedig ennél nagyobb botrány a magyar közoktatás színvonalának ilyen szintű lezüllesztése, ez szembe megy mindennel, ami ma a világban versenyképes és alkalmazható.

Zoltai Ákos