Paks 2 - Lehívjuk az orosz hitelt

Publikálás dátuma
2017.04.20 07:21
Süli János kinevezését a parlament gazdasági és a fenntartható fejlődés bizottsága is támogatta FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
A kormány néhány héten belül megkezdi az orosz atomhitel részleteinek lehívását és kifizeti a már elvégzett munkákat. A jövő év elejéig újabb százmilliárdokba kerül az atomerőműbővítés előkészítése. A munkálatokat már idén május 1-jétől a kinevezésére váró Süli János tárca nélküli miniszterjelölt irányíthatja - ehhez jóváhagyását adta az Országgyűlés két bizottsága is. Aszódi Attila kormánybiztos pozíciója ezzel bizonytalanná vált.

Magyarország valószínűleg az orosz állam által biztosított mintegy tízmilliárd eurós hitelből fizetné ki az új paksi nukleáris beruházás mintegy százmillió eurót kitevő előkészületi munkálatait – közölte lapunkkal a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a Parlament fenntartható fejlődés bizottsága tegnapi üléséről távoztában. Az eseményen Süli Jánost, "a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelöltet” hallgatták meg. A témát eddig felügyelő Lázár János az ülésen voltaképp átadta a területet az új gazdának. Ennek kapcsán Lázár János közölte: az uniós engedélyek birtokában immáron semmi akadályát nem látják az eddig elvégzett munkálatok kifizetésének. A kormány azt az utasítást adta az Államadósság-kezelő Központnak, hogy a legjobb pénzügyi megoldást válasszák. A kifejezetten e célra kapott orosz hitel lehívásán túl további két változatot vizsgálnak. Az egyik a nemzetközi hitelpiacról felveendő egyéb forrás, a másik pedig adósságnövelés nélkül a magyar költségvetés forrásainak igénybe vétele. (Miközben az évi mintegy 4 százalékos kamatozású orosz államközi hitelt az erről szóló 2014-es megállapodás aláírásakor Orbán Viktor még az évszázad üzletének nevezte, azóta – nem függetlenül a magyar gazdaság megítélésének javulásától – ezzel legalábbis összehasonlíthatóvá váltak más, piaci alapú, nemzetközi hitelfelvételi lehetőségek.) Kérdésünkre ugyanakkor a miniszter a legvalószínűbbnek továbbra is az orosz hitel lehívását tartotta, hozzátéve, hogy azt 60 napon belül visszafizetnénk. A forintban több mint harmincmilliárdos összeg lehívására szavai szerint néhány héten belül sor kerül. Az ülésen azt is megemlítette, hogy 2018 tavaszáig további 600-700 millió eurót (több mint kétszázmilliárd forintot) elkölthetnek e célra.

Az atomerőműben több mint három évtizedet eltöltő, azt 2010-ben vezérigazgatóként irányító, 2014 óta pedig Paksot polgármesterként vezető Süli János szakmai alkalmasságát az ülésen senki nem vonta kétségbe. Kiválasztásának az kölcsönöz némi pikantériát, hogy 2014-ben éppenséggel a Fidesz-KDNP jelöltjét győzte le a kevéssé ismert Néppárt képviseletében. Ebből azonban a kormányerő most erényt kovácsol, mondván, e fontos posztra politikai hovatartozástól függetlenül szakembert választ. (Mindazonáltal Süli János az elmúlt években a beruházás előkészítése során mindenben együttműködött a kormánnyal, főként Lázár Jánossal.) A jelölt felszólalása is arról tanúskodott, hogy politikai kommunikáció helyett elsősorban a felmerülő problémákra és azok lehetséges megoldására összpontosít. Így életrajza kapcsán is emlékeztetett a jelenlegi blokkok 1980-as évek eleji felépítésekor jelentkező gondokra: ekkor üzembehelyezési mérnökként felügyelte a munkálatokat. Némi él hallik ki Süli János ama megjegyzéséből is, hogy „akkor még létezett magyar energetikai ipar”. Ennek kapcsán a felszólalók továbbra is elmés nyelvtani fordulatokkal írják körül azt a tényt, hogy az orosz beszállító valójában nem kötelezettséget vállalt 40 százalékos magyar beszállítói arányra, csupán azt ígéri, hogy erre „törekszik”. Süli János ezt úgy fogalmazta meg: reméli, hogy sikerül megközelíteni az arányt. Árulkodó az is, hogy Süli János a beruházást (a valóságnak megfelelően) "bővítésnek" nevezi, miközben a Fidesz-propaganda erre a "kapacitásfenntartás" szó használatát írja elő. A jelölt komoly tereptapasztalataira utal, hogy meglátása szerint gondot kell viselni a kivitelezésben részt vevő munkások elhelyezésére, gyermekeik oktatására vagy az elhelyezésükre szolgáló ideiglenes épületek utóhasznosítására is. Kérdésre elárulta, hogy a Kádár-rendszerben volt párttag, a rendszerváltás után pedig a kisgazdáknak „segített”. Az ülésen a bizottságot vezető, az atomellenes LMP-t képviselő Sallai R. Benedek, illetve Aszódi Attila „paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos” között zajlott le az atomhasznosítást illető, kibékíthetetlen vita. A bizottság kormánypárti többsége támogatta a jelöltet, Süli János hivatalosan május elejétől tölti be posztját.

Bizonytalan biztosság
Az ülés után Aszódi Attila kormánybiztost kérdeztük.
- Nem vágyott volna Ön a miniszteri posztra? Mindenki alkalmasnak tartotta volna rá.
- Nem pályáztam a lehetőségre. De ez nem így működik. A kormányfő dönti el, kivel dolgozik közvetlenül együtt.
- Az Ön kormánybiztossága is betagozódik az új tárca alá?
- A minisztérium megalapításával a paksi kapacitásfenntartás a megvalósítása szakaszába lépett, ami az irányításban is új felállást tesz szükségessé. De itt is haladjunk sorjában. Tehát most nem tudok a kérdésére válaszolni.
- Összefügg-e ez azzal, hogy a kormány még mindig nem hosszabbította meg az Ön március végén lejárt mandátumát?
- Továbbra se tudok többet mondani. Meglátjuk, az új felállásban kinek milyen szerepe lesz.
- Önök az egyik oldalon a lakosság folyamatos tájékoztatására büszkék, a másik oldalon viszont ellenzik a népszavazást. Miért?
- Az energiaellátás egy bonyolult, összefüggő rendszer, amiből csak az atomerőművet nem lehet kiragadni úgy, hogy erre külön népszavazást írunk ki. De álláspontom alátámasztására a legékesebb bizonyíték épp a mostani ülés: a bizottság elnöke, Sallai R. Benedek, annak ellenére, hogy politikusként több éve foglalkozik a témával, kérdései tanúsága szerint a legalapvetőbb szakmai tényekkel sincs tisztában. Ez egy összetett szakmai feladat a jövőbeni folyamatos áramellátás biztosítására.



2017.04.20 07:21

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Óriási késések lehetnek a váci vasútvonalon

Publikálás dátuma
2018.07.15 18:59
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Akár 80 perccel is hosszabbodhat a menetidő.
Műszaki hiba miatt hosszabb a menetidő a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon – közölte a Mávinform vasárnap kora este az MTI-vel. A közlemény szerint 16 óra óta műszaki hiba okoz fennakadást Vác és Göd között, ezért ezen a szakaszon ideiglenesen szünetel a vonatforgalom. A Budapest–Vác–Szob vonalon utazóknak egyes vonatoknál 30-80 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk.
2018.07.15 18:59
Frissítve: 2018.07.15 19:02