Paks 2 - Lehívjuk az orosz hitelt

A kormány néhány héten belül megkezdi az orosz atomhitel részleteinek lehívását és kifizeti a már elvégzett munkákat. A jövő év elejéig újabb százmilliárdokba kerül az atomerőműbővítés előkészítése. A munkálatokat már idén május 1-jétől a kinevezésére váró Süli János tárca nélküli miniszterjelölt irányíthatja - ehhez jóváhagyását adta az Országgyűlés két bizottsága is. Aszódi Attila kormánybiztos pozíciója ezzel bizonytalanná vált.

Magyarország valószínűleg az orosz állam által biztosított mintegy tízmilliárd eurós hitelből fizetné ki az új paksi nukleáris beruházás mintegy százmillió eurót kitevő előkészületi munkálatait – közölte lapunkkal a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a Parlament fenntartható fejlődés bizottsága tegnapi üléséről távoztában. Az eseményen Süli Jánost, "a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelöltet” hallgatták meg. A témát eddig felügyelő Lázár János az ülésen voltaképp átadta a területet az új gazdának. Ennek kapcsán Lázár János közölte: az uniós engedélyek birtokában immáron semmi akadályát nem látják az eddig elvégzett munkálatok kifizetésének. A kormány azt az utasítást adta az Államadósság-kezelő Központnak, hogy a legjobb pénzügyi megoldást válasszák. A kifejezetten e célra kapott orosz hitel lehívásán túl további két változatot vizsgálnak. Az egyik a nemzetközi hitelpiacról felveendő egyéb forrás, a másik pedig adósságnövelés nélkül a magyar költségvetés forrásainak igénybe vétele. (Miközben az évi mintegy 4 százalékos kamatozású orosz államközi hitelt az erről szóló 2014-es megállapodás aláírásakor Orbán Viktor még az évszázad üzletének nevezte, azóta – nem függetlenül a magyar gazdaság megítélésének javulásától – ezzel legalábbis összehasonlíthatóvá váltak más, piaci alapú, nemzetközi hitelfelvételi lehetőségek.) Kérdésünkre ugyanakkor a miniszter a legvalószínűbbnek továbbra is az orosz hitel lehívását tartotta, hozzátéve, hogy azt 60 napon belül visszafizetnénk. A forintban több mint harmincmilliárdos összeg lehívására szavai szerint néhány héten belül sor kerül. Az ülésen azt is megemlítette, hogy 2018 tavaszáig további 600-700 millió eurót (több mint kétszázmilliárd forintot) elkölthetnek e célra.

Az atomerőműben több mint három évtizedet eltöltő, azt 2010-ben vezérigazgatóként irányító, 2014 óta pedig Paksot polgármesterként vezető Süli János szakmai alkalmasságát az ülésen senki nem vonta kétségbe. Kiválasztásának az kölcsönöz némi pikantériát, hogy 2014-ben éppenséggel a Fidesz-KDNP jelöltjét győzte le a kevéssé ismert Néppárt képviseletében. Ebből azonban a kormányerő most erényt kovácsol, mondván, e fontos posztra politikai hovatartozástól függetlenül szakembert választ. (Mindazonáltal Süli János az elmúlt években a beruházás előkészítése során mindenben együttműködött a kormánnyal, főként Lázár Jánossal.) A jelölt felszólalása is arról tanúskodott, hogy politikai kommunikáció helyett elsősorban a felmerülő problémákra és azok lehetséges megoldására összpontosít. Így életrajza kapcsán is emlékeztetett a jelenlegi blokkok 1980-as évek eleji felépítésekor jelentkező gondokra: ekkor üzembehelyezési mérnökként felügyelte a munkálatokat. Némi él hallik ki Süli János ama megjegyzéséből is, hogy „akkor még létezett magyar energetikai ipar”. Ennek kapcsán a felszólalók továbbra is elmés nyelvtani fordulatokkal írják körül azt a tényt, hogy az orosz beszállító valójában nem kötelezettséget vállalt 40 százalékos magyar beszállítói arányra, csupán azt ígéri, hogy erre „törekszik”. Süli János ezt úgy fogalmazta meg: reméli, hogy sikerül megközelíteni az arányt. Árulkodó az is, hogy Süli János a beruházást (a valóságnak megfelelően) "bővítésnek" nevezi, miközben a Fidesz-propaganda erre a "kapacitásfenntartás" szó használatát írja elő. A jelölt komoly tereptapasztalataira utal, hogy meglátása szerint gondot kell viselni a kivitelezésben részt vevő munkások elhelyezésére, gyermekeik oktatására vagy az elhelyezésükre szolgáló ideiglenes épületek utóhasznosítására is. Kérdésre elárulta, hogy a Kádár-rendszerben volt párttag, a rendszerváltás után pedig a kisgazdáknak „segített”. Az ülésen a bizottságot vezető, az atomellenes LMP-t képviselő Sallai R. Benedek, illetve Aszódi Attila „paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos” között zajlott le az atomhasznosítást illető, kibékíthetetlen vita. A bizottság kormánypárti többsége támogatta a jelöltet, Süli János hivatalosan május elejétől tölti be posztját.

Bizonytalan biztosság

Az ülés után Aszódi Attila kormánybiztost kérdeztük.

- Nem vágyott volna Ön a miniszteri posztra? Mindenki alkalmasnak tartotta volna rá.

- Nem pályáztam a lehetőségre. De ez nem így működik. A kormányfő dönti el, kivel dolgozik közvetlenül együtt.

- Az Ön kormánybiztossága is betagozódik az új tárca alá?

- A minisztérium megalapításával a paksi kapacitásfenntartás a megvalósítása szakaszába lépett, ami az irányításban is új felállást tesz szükségessé. De itt is haladjunk sorjában. Tehát most nem tudok a kérdésére válaszolni.

- Összefügg-e ez azzal, hogy a kormány még mindig nem hosszabbította meg az Ön március végén lejárt mandátumát?

- Továbbra se tudok többet mondani. Meglátjuk, az új felállásban kinek milyen szerepe lesz.

- Önök az egyik oldalon a lakosság folyamatos tájékoztatására büszkék, a másik oldalon viszont ellenzik a népszavazást. Miért?

- Az energiaellátás egy bonyolult, összefüggő rendszer, amiből csak az atomerőművet nem lehet kiragadni úgy, hogy erre külön népszavazást írunk ki. De álláspontom alátámasztására a legékesebb bizonyíték épp a mostani ülés: a bizottság elnöke, Sallai R. Benedek, annak ellenére, hogy politikusként több éve foglalkozik a témával, kérdései tanúsága szerint a legalapvetőbb szakmai tényekkel sincs tisztában. Ez egy összetett szakmai feladat a jövőbeni folyamatos áramellátás biztosítására.