"Nőügyek" - Európában miénk a legrosszabb helyezés

Mindössze húsz nőpolitikus ül a 199 fős Országgyűlésben, azaz 10 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, ez a szám a rendszerváltás óta lényegében változatlan. 

Talán nem okoz nagy meglepetést, ha kijelentjük: hazánk ebben a tekintetben is szembemegy a nemzetközi trendekkel, a legtöbb országban ugyanis a női politikusok arányának növekedése tapasztalható, sőt, az Európai Unión belül tehát Magyarországon a legalacsonyabb a parlamenti képviselőnők aránya. Az ENSZ nemrég publikált adatai szerint Magyarország a 158. helyen áll a világ 194 országát ebből a szempontból elemző kutatás szerint. Az európai országok közül hazánk érte el a legrosszabb helyezést, mögöttünk nagyrészt afrikai országok sorakoznak.

Miért van ilyen kevés nő a magyar politikai életben, az országgyűlésben - tették fel a kérdést az Integrity Lab kutatói. Válaszért első körben a társadalomhoz fordultak: az elmúlt hónapokban négy alkalommal végeztek ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatást e tárgykörben. Egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, fontos-e a választóknak a nők jelenléte a politikában, egyáltalán, számít-e a politikus neme, illetve milyen okokat látnak a nőpolitikusok alacsony száma mögött. Kiderült: a magyarok többsége, 84 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy azért van kevés nő a parlamentben, mert ők kevésbé alkalmasak politikusnak. A válaszadók 74 százaléka azzal sem ért egyet, hogy a nők kevésbé képesek nehéz döntéseket meghozni. Hét megkérdezettből mindössze egy vélte úgy, hogy a nők "nem elég kemények" a politikához - vagyis a többség nem ért egyet Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki korábban ezzel magyarázta a nők hiányát a politikai élvonalban.

Arra a kérdésre, hogy szívesebben szavaz-e olyan pártra, amelynek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, leginkább a baloldali-liberális szavazók adtak pozitív választ. A fideszes szavazók többségének (63 százalékuknak) ez kevésbé fontos, s a jobbikosok 53 százaléka vélekedett így. A politikai kvóta megítélése is hasonló; legkevésbé a Fidesz szavazói támogatják (46 százalék), míg a teljes népesség tekintetében a magyarok 51 százaléka támogatná a női kvóta bevezetését. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka a női politikusok alacsony arányának, a megkérdezettek 36 százaléka úgy válaszolt, véleményük szerint a nőknek családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára. Ugyancsak 36 százalék gondolja úgy, hogy a politizáló nőket nem támogatják eléggé saját pártjukban sem. Végezetül a válaszadók 54 százaléka gondolta úgy, mindannyiunk közös érdeke, hogy több női politikus legyen.

"Már több kutatás is bizonyította, hogy azokban az országokban, ahol a politikában kiegyenlítettebb a nemek aránya, sokkal hatékonyabban működik az erőforrások elosztása, igazságosabb döntések születnek" - erről Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete beszélt az eredményeket ismertető tájékoztatón. Svédország egyébként hatodik helyen végzett a világrangsorban, az ENSZ adatai szerint a nők aránya 43,6 százalék a svéd parlamentben. Trouvé azt is elmondta: kormánya 22 miniszteréből 13 nőnemű, Svédország a világon elsőként - és eddig egyetlenként - a feminista kormányzást képviseli, de ugyanez érvényesül külpolitikájukban is. "Ez jobb családpolitikát is eredményezett, Svédországban az egyik legmagasabb a születési arány, a populáció nem csökken, hanem évről évre növekszik" - fogalmazott.

A helyzet világszerte
A világon tavaly összesen 17 nő töltött be állam- vagy kormányfői posztot az ENSZ adatai szerint - kettővel kevesebben, mint 2015-ben. A női parlamenti képviselők száma ugyanakkor növekedett a 2015-ös 22,6 százalékról 23,3 százalékra. A női miniszterek száma 730-ról 732-re nőtt, ám az arányokat tekintve ez csak 18,3 százalékot tesz ki. Európában 22,5 százalék a női miniszterek aránya. A legtöbb női miniszter Bulgáriában és Franciaországban (52,9 százalék), valamint Svédországban (52,2 százalék) van. Martin Chungong, az Interparlamentáris Unió (IPU) főtitkára mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az adatokból jól látszik, a fejlődés rendkívül lassú ezen a téren, a hatalmat még mindig a férfiak tartják a markukban. Úgy véli, van még tennivaló, hiszen nincs hatékony és felelős demokrácia, ha a hatalmi pozíciókban sincsenek kiegyensúlyozott nemi arányok.



Szerző
2017.04.21 07:07

Brüsszel nem tűr tovább: eljárás indul a „Stop Soros” miatt

Publikálás dátuma
2018.07.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a menekülteket segítő szervezetek ellen kitalált, úgynevezett „Stop Soros” törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt – értesült a Népszava.
Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének értékelése szerint a jogszabálycsomag több EU előírásba ütközik, ezért felszólító levélben kér választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság a jogszabály elfogadását követő napokban lapunk kérdésére közölte: nem minden aggodalom nélkül tekint a magyar parlamentben szavazásra bocsátott törvényre és alkotmánymódosításra. „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült” – kommentálta akkor a budapesti fejleményeket Christian Wigand bizottsági szóvivő. Hozzátette, hogy Brüsszel a Velencei Bizottság értékelését is figyelembe fogja venni, amikor dönt arról, hogy a törvény megfelel-e az uniós jognak.
Frans Timmermans bizottsági alelnök a múlt hónapban egy európai parlamenti meghallgatáson jelentette be, hogy a jogszabállyal „lehetnek problémák”, előrejelezve az esetleges kötelezettségszegési eljárást.     
A „Stop Sorost” azóta már értékelte az Európa Tanács neves alkotmányjogászokból álló testülete, és több okból is a hatályon kívül helyezését javasolta. A grémium véleménye szerint aránytalan büntetéseket ró ki személyekre és nem-kormányzati szervezetekre, továbbá több ponton sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Velencei Bizottság rámutatott, hogy egy 2002-es európai uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni, illetve kezelni az engedély nélküli határátlépést, tranzitálást és tartózkodást egy tagállam területén. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. A tájékoztató kampányok bűncselekménnyé minősítése például a szólásszabadság jogtalan korlátozásának minősül – állította a Velencei Bizottság.
Információink szerint az Európai Bizottság csütörtökön bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület a menekültügyi eljárásokat, a visszatérésre vonatkozó szabályokat és a befogadási feltételeket ítéli az uniós joggal összeegyeztethetelennek. Mivel az aggodalmaira mostanáig nem kapott kielégítő választ Budapestről, az eljárás következő szakaszának megfelelően a magyar kormányt  az EU Bírósága elé citálja.

Soros csalódott Orbánban

A New York Times közben portrét közölt a milliárdos vállalkozóról, amelyben Soros György azt mondta: „Egyáltalán nem hibáztatom a magyar népet”. A lapnak Soros úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem látogathat Magyarországra, mert az „mérgező lenne”.  Beszélt arról is, hogy Orbán kampánya „nagy csalódás volt” számára. Bár a cikkben többször kifejtette, aggasztja, hogy vesztésre áll a nyílt társadalom terjesztéséért vívott harcban, igyekezett elszántnak mutatkozni, s közölte: látva, hogy kik tartják őt ellenségnek, úgy érzi, valami jót is elért az életében. Mint mondta: számára a pénz a szabadságot és nem a hatalmat jelenti. Sokáig a pénz azt jelentette számára, hogy nem kellett foglalkoznia azzal, amit más emberek gondoltak vagy mondtak róla. Most viszont változik a helyzet. „Egy kicsit jobban foglalkozom az imázsommal, nagyon zavar, hogy mennyi hazugság terjed rólam” – fogalmazott elismerve, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy sok országban ő a fő ellenség: „Nem örülök annak, hogy ennyi ellenségem van, inkább barátom lenne ennyi” – tette hozzá.
2018.07.18 06:00
Frissítve: 2018.07.18 06:46

Elutasította a vámuniós megállapodást a londoni alsóház

Publikálás dátuma
2018.07.17 22:15
Theresa May brit kormányfő beszédet mond a londoni alsóházban, 2018. július 9-én
Fotó: AFP/HO / PRU //
Az EU-párti konzervatívok dobták be a vámuniós paktumról szóló indítványt. Ha a javaslat átmegy az alsóházon, az a brit kormány bukásához is vezethetett volna.
Csekély többséggel elvetette a londoni alsóház kedd este azt a módosítási indítványt, amelynek alapján a brit kormánynak vámuniós megállapodásról kellett volna tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval, ha a brit EU-tagság megszűnése előtt nem tud szabadkereskedelmi egyezményre jutni az EU-val.  A módosítást a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának EU-párti tábora terjesztette be a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz, emlékeztet összefoglalójában a távirati iroda.
 BBC értesülései szerint a kormány olyan sarkalatos jelentőségűnek ítélte e módosítás elvetését, hogy ha ez nem sikerült volna, a tory frakcióvezetés szerdára bizalmi szavazást kezdeményezett volna a kormánnyal szemben az alsóházban.
Az indítványt végül a kedd esti végszavazásban 307-301 arányban elutasították a képviselők. A vita hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, mégpedig azzal az érvvel, hogy egyrészt a Brexit után csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, másrészt a további tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételek teljesítésére kötelezné Londont - mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás kérdésében -, mintha Nagy-Britannia ki sem lépne az EU-ból. 
London ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. Az erről a minap közzétett 104 oldalas javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a "súrlódásmentes" további kétoldalú áruforgalom. Ennek érdekében a felek a brit indítvány szerint - amelyet még az EU-nak is véleményeznie kell - fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna. A Konzervatív Párt frakciójának EU-párti "lázadói" a vámuniós tárgyalások megkezdését célzó, kedd este elvetett módosító indítványukat arra az esetre terjesztették elő, ha minderről Londonnak nem sikerül megállapodnia az EU-val. 
A brit kormány javaslatcsomagja ugyanakkor jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az EU-val, mint amilyet a megosztott alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca vezetője, David Davis is.
2018.07.17 22:15