Bőrfejű szomszédság, török átok

Publikálás dátuma
2017.04.21 07:04
Illusztráció/Népszava fotó
Fotó: /
Továbbra sem állunk valami fényesen: a magyar társadalom mintegy harmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítottság. A Medián felmérése szerint a túlnyomó többség nem szeretné, ha "migránsok" lennének a szomszédai, ennyire erős ellenszenvet csak a bőrfejűekkel szemben táplálnak az emberek.

Aggasztó mértékű fogékonyság mutatkozik a holokausztot tagadó vagy relativizáló nézetekre - számolt be Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az antiszemita előítéletességet vizsgáló legújabb kutatás eredményéről. A megkérdezettek 24 százaléka szerint ugyanis "a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában állítják", 18 százaléka pedig úgy vélte, "a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki". Az érem másik oldala: 52 százaléka egyetért azzal, többet kellene tanítani az iskolákban a zsidóüldözésekről, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.

Az ország felnőtt lakosságát reprezentáló Medián-felmérés a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készült. Az adatok szerint a magyarok európai összehasonlításban még mindig kevésbé elfogadóak, az antiszemitizmus szintje idehaza magasabb, mint számos nyugat-európai országban. Abból a szempontból viszont jóval kedvezőbb a hazai zsidóság helyzete, hogy kevésbé kell fizikai atrocitásoktól tartania.

Magyarországon a középkorúak valamivel nagyobb mértékben zsidóellenesek, mint a fiatalabbak és az idősebbek. Új fejlemény, hogy a jövedelmi csoportok szerint is jelentős különbség mutatható ki: a gazdagok zsidóellenessége csökkent, a szegényeké viszont valamelyest nőtt. A kormányzati propaganda tehát megtette hatását. Arra a kérdésre, hogy kit nem szeretnének a szomszédjukként látni, a válaszadók 83 százaléka a "migránsokat" jelölte meg. Hann szerint érdemes eljátszani a gondolattal, mi történne, ha a tömegkommunikációs eszközöket esetleg jó célok érdekében is használnák. A második leginkább elutasított csoport a bőrfejűeké (80 százalék), aztán az arabok és a cigányok következnek (73-73 százalék). Zsidókat a megkérdezettek 30 százaléka nem látni szívesen a lakókörnyezetében.

A pártpreferenciákat vizsgálva a kutatás készítői a Jobbik szimpatizánsai között találták a legtöbb antiszemitát. Ugyanakkor az adatok ismét cáfolták azt a tévhitet, hogy az antiszemitizmus valamelyik párt vagy politikai oldal jellemzője lenne: a szocialisták és a fideszes válaszadók harmada is az antiszemiták táborába került, míg a jobbikosok közül tízből négy nem.

1944-45 óta a zsidóság Európában nem "életforma-kisebbség". Egy-két kivételtől eltekintve nincs olyan számottevő zsidó közösség, amely öltözködésében, szokásaiban jól körülírható módon különbözik a társadalom többi részétől - jegyezte meg Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumi elnöke az adatok ismertetése után tartott fórumon. Nálunk - folytatta - az antiszemitizmus megőrizte a hagyományos, "középosztálybeli" jellegét. Magyarország ilyen szempontból világviszonylatban is unikálisnak számít, az antiszemitizmusnak ez a formája kevés helyen maradt fenn. Közben a magyar lakosság nagy része a történelmi okok miatt nem is találkozik zsidó emberrel, legalábbis nem tud róla - utalt Bodnár arra, hogy a közvélekedést ebben a kérdésben alapvetően nem személyes tapasztalatok alakítják.

Az antiszemitizmus nem vallási vagy származási, hanem döntően "összeesküvés-elméleti" alapon áll - jelentette ki Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője. Azokra, akiknek vannak zsidó ismerősei, sokkal kisebb arányban jellemző az antiszemitizmus - erősített rá Róna Dániel politológus. A Medián kutatási jelentésének társszerzője felhívta a figyelmet a felmérés egy másik megállapítására: az előítéletesség ritkán jár egyedül, az idegenellenesség gyakran ölt alakot az antiszemitizmusban is. Összességében a "másság" elutasítására való hajlam növeli leginkább az antiszemitizmus valószínűségét.

2017.04.21 07:04

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33