bevándorlás;Amnesty International;kerítés;nemzeti konzultáció;

2017-04-26 07:03:00

Pengés kerítéssel akar befogadó országot a Fidesz

Programokkal kell ösztönözni a kultúrák közötti párbeszédet, csökkenteni az előítéleteket, erősíteni a magyar lakosság befogadó szemléletét – többek között ez olvasható a kormány máig érvényes migrációs stratégiájában.

A Fidesz a jelek szerint három és fél éve még nem kalkulált azzal, hogy hatalma megtartásához szüksége lenne közpénzek milliárdjaiból gründolt, futószalagon gyártott menekültellenes kampányokra. Legalábbis a 2013 őszén készült migrációs stratégia, amelynek elfogadásáról – Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával – kormányhatározat tanúskodik, egészen másfajta szemléletet tükröz.

A mellékletekkel együtt 100 oldalas stratégiát a Belügyminisztérium (BM) dolgozta ki. A tárca hangsúlyozza, hogy – szemben a mostani állapotokkal – „gyors és hatékony” elbírálással kell kiszűrni azokat, akik megpróbálnak visszaélni a menedékjogi kérelemmel. A „pontos és szakszerű” eljárás során ugyanakkor megfelelő garanciákat kell beépíteni és fenntartani, amelyek megakadályozzák, hogy méltánytalanságra kerüljön sor, olyan személyt küldjenek vissza, akit hazájában üldöznek. Hiszen ez a külföldi életét veszélyeztetné és súlyos nemzetközi kötelezettségszegést eredményezne.

A gyors, szakszerű eljárást és a nemzetközi kötelezettségek betartását manapság mintha kevésbé gondolná fontosnak a kormány. Múlt hónapban például, amikor a strasbourgi bíróság megállapította, hogy két bangladesi menedékkérővel szemben tisztességtelenül jártak el a magyar hatóságok, és jogsértően tartottak fogva őket a tranzitzónában, a Fideszben a nemzetközi egyezmények felfüggesztését, vagy egyenes a felmondását kezdték el pedzegetni.

A 2013-as stratégia alapelvei szerint „Magyarország a területén megjelenő migráció szabályozása és ellenőrzése során támogatja a legális migráció minden formáját, jogi eszközei révén lehetőséget biztosít a huzamos idejű tartózkodásra, a letelepedésre, a magyar állampolgárság megszerzésére (honosításra)”. Továbbá: „hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”.

A kormány feladatának tartja azt is, hogy a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzését szolgáló programokat működtessen, erősítse a magyar lakosságban „a befogadó szemléletet”, felvilágosító kampányokkal segítse a „kulturális sokszínűséghez való igazodás képességét”.

Talán csak elfelejtették visszavonni, de a tény az, hogy a migrációs stratégia még mindig érvényben van ­– nyilatkozta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtómunkatársa. A valóság azóta számtalanszor cáfolta a stratégiában rögzített elveket. A jogvédő szervezet viszont abból indul ki, hogy a törvényeket az államnak is be kell tartania. Ennek elérése érdekében a Magyar Helsinki Bizottság pereket indít menedékkérő ügyfelei érdekében, ahogyan a két bangladesi menekülő esetében is tette. Korlátozottak a lehetőségeik, más eszközük nincs a jogállamiság maradékának védelmére. Persze – tette hozzá Zádori –, a kormány ilyenkor rájuk süti a „hazaáruló” bélyeget. Noha a menedékjog és a bírósághoz fordulás joga elvileg alapjog országunkban, legalábbis az alaptörvény mindkettőt deklarálja.

Mindez már csak azért is különös, mert a befogadó országot ígérő kormány a nemzeti konzultációnak nevezett most futó kampányában azzal vezeti fel egyik kérdését: „Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be.” Ezzel az állítással ráadásul nem nem csak saját a migrációs stratégiájában megfogalmazottaknak mond ellent, hanem a valóságnak is. 

Demeter Áron

Demeter Áron

– Nincs ok-okozati összefüggés a terrortámadások sora és a bevándorlás között. Olyannyira nincs, hogy az Europol többször is leszögezte, a terrorszervezetek nem használják szisztematikusan a menekültutakat. Azokon ugyanis nagy az ellenőrzés veszélye, iratokkal, hivatalos úton könnyebben juttathatják be embereiket Európába – mondta lapunk kérdésére Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője. (Szavait alátámasztja például az, hogy a párizsi, a brüsszeli, a nizzai és a berlini terrortámadás közül az utóbbin kívül mindegyiket Európában született, uniós polgárok szervezték és követték el.)

 

Az Unió állítólagos kötelező betelepítési tervéről szólva Demeter Áron leszögezte: nincs ilyen döntés, de konkrét szándék sem ismert. Mindössze arról van szó, hogy 1294 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia addig, amíg a hazai hatóságok döntenek a menedékkérelmükről. A szakértő szerint egyébként ma már ettől sem kell különösebben tartania a kormánynak: a sokat bírált, gyakorlatilag börtönként működő tranzitzónák miatt ugyanis talán már ezeket az embereket sem küldenék ide.

Hamis érv a terrorimport
Azt a kormányzati állítást, hogy Európában az elmúlt évek menekültválsága miatt gyakoribbá váltak a terrortámadások, a számok nem támasztják alá.
Nincs több terror. Az európai terror csúcsidőszaka 1972-től 1992-ig tartott, és semmi köze nem volt sem a menekültekhez, sem az iszlámhoz: döntően a szeparatista törekvések, illetve a politikai szélsőségek megnyilvánulásaiként fordultak elő. (Tény, hogy az iszlamista terrorcselekmények 1980 óta jelen voltak az EU-ban, de a számuk elenyésző volt a terror teljes volumenéhez képest).
Nem a menekültválság okozza. Az első nagyobb iszlám-hátterű terrorhullámra 2004-ben került sor, amikor még semmi jele nem mutatkozott a mostani menekülthullámnak, a tettesek a vendégmunkásként korábban érkezett bevándorlók utódai voltak. Még a 2015-2016-os második hullám felelősei közül is csak egy szűk kisebbség érkezett a nyitott határokon átjutó menekültekkel, a többség akkor is európai születésű volt.