Drámai pedagógushiány - Ötezer tanár került ki a rendszerből

Publikálás dátuma
2017.04.27 15:42
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Csak az idei tanévben nőtt ekkorára a szám, közülük mintegy négyezren pályaelhagyók. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a kormánynak be kell ismernie: a tanári életpályamodell megbukott.

Nemcsak az elöregedés, a fiatalabbak pályaelhagyása is egyre nehezebb helyzet elé állítja a pedagógusokat. A 2016-17-es tanévben több mint ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) adatai szerint. Mintegy 1400 fő ment nyugdíjba, ám ami igazán megdöbbentő, az az aktív korú pályaelhagyók száma: 3970 pedagógus döntött úgy, más megélhetés után néz.

"Ez egy félelmetes szám, egyben intő jel is. A rendszerbe csupán 800 pedagógus lépett be az elmúlt évben. A kormánynak végre ideje lenne beismernie, hogy a pedagógus-életpályamodell megbukott, nem vonzza a fiatalokat és nem is tartja őket a pályán" - nyilatkozta Galló Istvánné PSZ-elnök.

3970 pedagógus döntött úgy, más megélhetés után néz

Mindez összefüggésbe hozható a kormány nemrégiben napvilágot látott terveivel is, melyek szerint ott, ahol nincs tanár, valaki pedagógusi szakképzettség nélkül is taníthat gyerekeket. Egy biológia vagy matematika órát például egy biológus vagy egy matematikus is megtarthatna, akkor is, ha nincs se tanári képzettsége, se tapasztalata - ha akad egyáltalán olyan biológus, aki inkább általános- vagy középiskolai tanárnak menne. A törvényjavaslat azt is lehetővé tenné, hogy a gyógypedagógiai nevelésben is dolgozhassanak olyanok, akik nem rendelkeznek az értelmi fogyatékos gyerekek ellátásához, fejlesztéséhez szükséges ismeretekkel. A PSZ tiltakozik, Galló Istvánné szerint ez nem más, mint a pedagógus szakma arcon csapása, ami rendkívül káros lehet a gyerekekre nézve.

Galló Istvánné rámutatott: az ágazati érdekegyeztetés nem működik, ennek színhelye a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács lenne. A hatályos szabályok szerint minden, az oktatással kapcsolatos törvénymódosítást a Tanács elé kellene terjeszteni. Bár az egyeztetéseket törvény írja elő, a kormány ennek nem tesz eleget, amivel súlyos törvénysértést követ el a PSZ elnöke szerint. Palkovics László oktatási államtitkár a Liga Szakszervezetek múlt heti konferenciáján úgy nyilatkozott: a szakmai egyeztetések a Köznevelési Kerekasztal mellett zajlanak. Csakhogy a Kerekasztalnak semmilyen jogi háttere nincs, az ott született "döntések" semmire nem kötelezik a kormányt, ezért a PSZ más szakszervezetekkel együtt inkább sztrájkbizottságban tárgyal.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán minisztert kérte fel, hogy képviselje a kormányt a sztrájkbizottsági tárgyalásokon, a szakszervezetek legutóbb 2016 januárjában látták Balogot a tárgyalóasztalnál. Palkovics László is csak néhány alkalommal jelent meg, a legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár vett részt, aki nincs felhatalmazva arra, hogy döntéseket hozzon. Ezzel a kormány lényegében ellehetetleníti a sztrájkbizottságot is. Palkovics egyébként a Liga-fórumon úgy nyilatkozott, a sztrájkbizottsági tárgyalások a "munkabéke fenntartásáért" vannak. "Egy sztrájkbizottság mindig magában hordozza a sztrájk lehetőségét is" - emlékeztetett Galló Istvánné. Mint mondta, ha a szakszervezetek a fontos ügyekben nem érzékelnek előrelépést, fontolóra veszik egy sztrájk meghirdetését. "Most elég feszült a társadalmi helyzet, sosem lehet tudni, mi lesz az utolsó csepp a pohárban. Úgyhogy Palkovics úr a munkabéke miatt ne legyen annyira nyugodt" - tette hozzá.

Szerző
2017.04.27 15:42
Frissítve: 2017.04.28 10:27

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24