Okiratot hamisított Semjén Zsolt? - Bukhat a lex CEU

Publikálás dátuma
2017.05.05 11:40
Semjén Zsolt, mellette Orbán Viktor a fővárosi Várkert Bazárban FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A nemrég miniszterelnök-jelöltnek bejelentkező Lattmann Tamás szúrt ki egy elsőre nem is annyira aprócskának tűnő bakit azon az eljáráson, amely során április 4-én módosították a felsőoktatási törvényt – írja a Magyar Narancs.

A CEU ellehetetlenítését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a.

A nemzetközi jogász szerint ezzel az a gond, hogy április 3-án a KDNP miniszterelnök-helyettese akkor már Iránban tárgyalt, így nem írhatta alá Budapesten a dokumentumot. Márpedig azon az szerepel, hogy a szignóra a magyar és nem az iráni fővárosban került sor április 3-án.

Lattmann Tamás felveti: mivel a levél nem hiteles, ezért a sürgősségi eljárás, így az elfogadott törvény is érvénytelen, amelyet az Alkotmánybíróságnak így alkotmányellenesnek kell minősítenie. A nemzetközi jogász arra is rávilágít: ha valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, az a büntető törvénykönyv szerint egyértelmű bűncselekmény, ha pedig mindezt hivatalos személyként teszi, akkor egy és öt év közötti szabadságvesztés is lehet a büntetés.

A Narancs megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy Semjén Zsolt mit csinált április 3-án, és hogy kerülhetett az aláírása a beadványra, eddig azonban még nem válaszoltak a kérdésükre.

Itt a miniszterelnökség magyarázkodása
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását az Országgyűlés nem sürgős, hanem kivételes eljárásban fogadta el. Az ügyiratot Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes 2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki.
A kivételes eljárást a 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 61. § (3) bekezdése alapján "a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza." 

A kivételes eljárást ez alapján 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át Miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz - írta a Miniszterelnökség közleményében.

 

Szerző
2017.05.05 11:40
Frissítve: 2017.05.05 15:29

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24