Motoros bandák Venezuela kiskirályai

A hatalomhoz hű, felfegyverzett motoros bandák tartják rettegésben az ellenzékieket, s az átlagembereket Venezuelában.

Catiában hajnalban nem a kakas kukorékolására kelnek a helyiek, hanem a motorok bőgésére. Van, hogy már reggel hatkor elkezdődik a „műsor” a fővárostól északra fekvő városban. A motorbőgést aztán felváltják a kiáltások. „Chávez él, a harc folytatódik!” – idézte fel a reggelente lejátszódó jelenetet az Univisión tv-csatornának egy helyi asszony. „Úgy gyakorlatoznak, akár a katonák. Még gépfegyvereik is vannak” – tette hozzá.

A mintegy 180 főt számláló Warairarepano csak egyike, a venezuelai városok mintegy 10 százalékát ellenőrzésük alatt tartó kormányhű bandáknak, az ún. colectivóknak. Számuk összesen pár ezer főre tehető, ám szakértők szerint a kormány által felfegyverzett, büntetlenül garázdálkodó paramilitáris csoportok sokakat tartanak rettegésben a 31 milliós országban.

Az egy hónapja tartó kormányellenes tüntetéseken számos olyan videó készült, amelyeken a bandák tagjai rátámadtak a tüntetőkre. Nem is próbáltak titokban, az éj leple alatt cselekedni, ugyanis a rendkívül népszerűtlen szocialista elnök, Nicolás Maduro a közelmúltban engedélyezte, hogy a fegyveres erők és a felfegyverzett bandák együtt tegyenek „rendet” a tüntetéseken. Az El País beszámolója szerint legalább két tüntetőt bizonyíthatóan colectivo-tagok lőttek le, ám vélhetően több halálesetben is kulcsszerepük volt. Az igazságszolgáltatástól azonban aligha kell rettegniük a kormány ökleinek.

A colectivók elődei a 60-as években leszerelt baloldali urbánus gerillacsoportok voltak, amelyek a fegyvert ugyan letették, de politikailag aktívak maradtak: kis pártok és szervezeteket alakítottak, valamint könyvesboltokat, tanköröket és gyerektáborokat hoztak létre. A karizmatikus baloldali vezető, Hugo Chávez hatalomra kerülésével státusuk egyre biztosabb lett, s a hatalom végleg a keblére ölelte őket, miután a Chávez elleni 2002-es puccs során az utcán is „bizonyítottak”.

Chávez és Maduro is előszeretettel veti be a bandákat ellenzéki tüntetéseken, egyetemi demonstrációkon, szakszervezeti vitáknál, vagy épp a munkájukat végző újságírókkal szemben. Nyolc éve még a különleges szentszéki küldött rezidenciájára is könnygázzal támadtak, miután Chávez azzal vádolta meg a katolikus egyházat, hogy beleavatkozik a belpolitikába. Az általuk rendre tagadott „piszkos munka” elvégzéséért cserébe a kormány szemet huny a működésük felett, s a colectivók büntetlenül kereskednek droggal, szedik a védelmi pénzeket, és irányítják a feketepiacot az ellenőrzésük alatt álló területeken. „Rátámadnak az ellenzékieknek kikiáltott emberekre, miközben azok élelmiszerért állnak sorba. A bolttuljdonosoktól védelmi pénzt csikarnak ki. A pékektől pedig elveszik az árut, hogy aztán a feketepiacon adjanak túl rajta. Ezek nem a közösséget támogató szervezetek, hanem bűnözők” – nyilatkozta a The New York Timesnak egy caracasi férfi.

Miért tüntetnek Venezuelában?

- A mostani tüntetések kiváltó oka, hogy március végén a kormányhű Legfelsőbb Bíróság megfosztotta jogköreitől az ellenzéki többségű tövényhozást. A döntést napokon belül visszavonták, az emberek mégsem hagytak fel a demonstrációval.

- A gazdasági krízis miatt eltűntek a boltok polcairól az alapvető élelmiszerek, és a gyógyszerhiány is súlyos a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuelában.

- Az ellenzék követeli, hogy mihamarabb tartsák meg a decemberben elhalasztott kormányzóválasztást.

- Nicolás Maduro bejelentette: új alkotmányra van szüksége az országnak, hogy túljusson a jelenlegi társadalmi krízisen. Az ellenzék azonban attól tart, hogy az új alkotmány a 2018-as elnökválasztásnak is keresztbe tesz.