szegénység;önkormányzat;Barcs;varroda;

2017-05-13 07:06:00

Varrodáról álmodtak, földönfutók lettek

A barcsi Csonka Józsefné és férje esetében duplán igaz a mondás: szegény embert még az ág is húzza. Nem elég, hogy a helyi önkormányzat által megbízott kontár kivitelező egy egész nyárfasort a birtokukra döntött, a varrodájuk is csődbe ment, az otthonukként szolgáló épületet pedig elárverezték.

- A helyi önkormányzat nagy kárt okozott nekünk azzal pár évvel ezelőtt, hogy engedély nélkül elkezdték kivágni a kerítésünk mellett lévő, harminc méter magas, egy-másfél méter átmérőjű nemes nyárfákat, aminek következtében több, mint száz méter hosszan teljesen összetörték a kerítésünket és egy faszerkezetű hétvégi házat - meséli Csonka Józsefné. Bíróságra adták az ügyet, s meg is ítéltek nekik nagyjából kétmillió forint kártérítést.

A HÁZASPÁR - Csonka József és felesége az iratokkal

A HÁZASPÁR - Csonka József és felesége az iratokkal

Jól jött volna a pénz: a családfő transzplantált vesebeteg, havi 43 ezer forintos nyugdíjat kap, a felesége pedig ápolási díjként ennek nagyjából a felét. Épp a beteg férj miatt fontos lenne tisztán tartani a környezetüket, de mióta nincs kerítés, a portájuk is kész átjáróház. A közelben van egy közpark, s esténként sokan az ő udvarukon végzik el a szükségletüket, vagy épp itt pisiltetik meg a kutyájukat. Próbálnának gazdálkodni, hogy a szűkös nyugdíjukat kiegészítsék, de a nyitott kerítés miatta a terményt is folyton ellopják.

Csakhogy a vesztes önkormányzat nem nekik, hanem egy végrehajtónak utalta át a megítélt kártérítést, a házukat ugyanis árverésre bocsátották. Egyetlen vagyonuk volt az épület, amelyet ők alakítottak át varrodává: erre vettek fel nyolcmillió forintos hitelt még 2003-ban. Akkoriban negyven embernek adtak munkát, olasz és német piacra dolgoztak, s szépen törlesztették az adósságot is. Aztán jött a gazdasági válság, és az olcsó kínai áru, ami derékba törte a vállalkozást. S noha az évek alatt a nyolcmilliós hitel egy részét visszafizették, a kamatok és egyéb díjak miatt tartozásuk a többszörösére nőtt.

A házukra a lízingcég terhelte a hitelt, s mivel nem tudtak fizeti, elindult a végrehajtás. Csonkáék döbbenten látták, hogy az általuk számon tartott nyolcmilliós hátralék „hirtelen” 28 millióra dagadt. A család emiatt bírósághoz fordult, s jelenleg a Kúria előtt van az ügyük. Közben a ház felkerült az internetes árvetési listára: úgy tudják, a harmincegy millió forintos kikiáltási árhoz képest 70 százalékos áron tett ajánlatot valaki. Ha megköttetik az adásvétel, ők utcára kerülnek, egy fillér nélkül, a kétharmados vételi ár ugyanis csak a tartozást fedezi, nekik már nem jut belőle.

Csonkáné szerint az önkormányzat egyfajta bosszú hadjáratot indított ellenük, amiért volt merszük feljelenteni a várost. Megkérdeztük Karvalics Ottó polgármestert, a kétmilliós kártérítést, miért a végrehajtónak és nem a családnak utalták át. A polgármester írásban azt válaszolta, hogy az önkormányzat „a jogerősen megítélt marasztalás összegét kifizette, azonban a bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. Törvény alapján a felperesek követelését lefoglaló végrehajtó által megadott számlára utalta át. Ez a tény szerinte a felperesek – Csonkáék - számára is ismert volt. Az önkormányzat semminemű követelést vagy adósságot nem terhelt az ingatlanra, azt a Bács – Faktor-Ház követelése terheli” – tette hozzá.

Megkérdeztük a polgármestert, igaz-e Csonkáék azon vélekedése, hogy őt személyes bosszú vezeti, mert nem akarták korábban eladni neki az épületet. "Nem igaz, személy szerint soha nem is akartam megvenni a házukat" – válaszolta a polgármester. A család úgy véli: a „személy szerint” fontos kifejezés: nem lennének meglepve, ha egy strómanon keresztül végül mégis Barcs első emberének, vagy a helyi önkormányzat egyik cégének érdekeltségébe kerülne az értékes, belvárosi ingatlan.

Megkerestük a végrehajtót is, aki közölte: konkrét ügyről nem nyilatkozhat. Általánosságban megjegyezte: ha hosszú ideje húzódik egy követelés behajtása, úgy a kamatok és a díjak akár a háromszorosára is emelhetik az eredeti tőketartozás összegét.

Csonkáék nem értik, miért kelhetett el a házuk a kikiáltási ár 70 százalékán, amikor egy új törvény szerint csak piaci értéken lehet meghirdetni az árverezésre szánt ingatlanokat, s egy év sikertelen értékesítési kísérlet után is csak 10 százalékot lehet engedni az árból. Talán épp azért csapott le valaki most az ingatlanra, mert a törvény hatályba lépése előtt még jutányosan megszerezhette a hajdan motelként üzemelő épületet - vélik.

Az árverésről Csonkáék korábban nem kaptak értesítést, azt is csak egy internetes oldalon látták, hogy a háznak akadt vevője. A napokban aztán a hozzájuk megküldött dokumentumokból kiderült: egyik hitelezőjük, a Bács Faktor-Ház vette meg a 30 millió forintra becsült ingatlant a kikiáltási ár 70 százalékáért, 21 millió forintért.

A kilakoltatási moratórium márciusban lejárt, így ha a vevő jelentkezik az ingatlanért, a házaspár mehet az utcára.