Orbán Viktor a Keletet méltatta Pekingben

A globalizáció régi modellje véget ért, "a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé", és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben a közmédiának adott, kínai hivatalos látogatását összegző nyilatkozatában.

A kormányfő szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik "a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba". Az elmúlt évtizedekben - különösen a legutóbbiban - ez megváltozott: a gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, pontosabban "a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé", és "igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel", amely "azután megindul visszafelé, Nyugatra" - fejtette ki.

Orbán Viktor szerint a világ egy tekintélyes részének elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre osztotta a világot: tanárokra és diákokra, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét. Kína ezért megindított "egy más irányú mozgást" - ezt hívják úgy: Egy övezet, egy út - amely egymás elfogadására épül, "nincs tanár, nincs diák", mindenkinek joga van - idézte a kínai elnököt - saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához.

Korábban Orbán pekingi útjával kapcsolatban már felhívtuk az olvasók figyelmét, hogy ezzel a miniszterelnök ismét bebizonyította: a magyar kormány külpolitikáját már nem az értékek, hanem sokkal inkább a – vélt vagy valós – gazdasági érdekek határozzák meg. Orbán Viktor szombaton ugyanis azon a pekingi Tienanmen téren koszorúzta meg a Népi Hősök Emlékművét, ahol a hadsereg 1989-ben vérbe fojtotta a hatalom elleni diáklázadást. Az áldozatok pontos számát máig nem lehet tudni, becslések szerint több ezren vesztették életüket a vérengzésben.

Annak idején a liberális pártként induló Fidesz is tiltakozott a kommunista hatalom brutális fellépése ellen. 2010 előtt, amikor még ellenzékben volt, a Fidesz többször keményen bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Kormányra kerülése után a mai kormánypárt éles fordulatot vett, a rendőrség a kínai elnyomás ellen fellépő tibeti tüntetőket vegzálta Budapesten.

Orbán más országok esetében sem igyekszik számon kérni az emberi jogok súlyos megsértését: a „magyar-török kétoldalú kapcsolatok helyzetét” áttekintve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is tárgyalt.

Sőt: a kormányfő vasárnap saját Facebook-oldalán posztolt is egy képet Erdogan, Putyin orosz elnök, Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök és kijelölt utóda, a fia társaságában.