Kurz kinyitja a Néppárt kapuit

Új elnöke van vasárnap este óta az Osztrák Néppártnak. A 30 esztendős külügyminisztert, Sebastian Kurz-ot egyhangúan választotta meg a 21 tagú pártelnökség az ÖVP-t eddig vezető Reinhold Mitterlehner utódának.

Mindössze két és fél évig állt Mitterlehner a néppárt élén. A politikus múlt hét szerdáján mondott le, megelégelve, hogy a kormánykoalíciós partner, a szociáldemokraták részéről és saját pártjából is állandó támadásoknak van kitéve. Ráadásul az egykori western filmhős nyomán „Djangó"-nak nevezett, 62 éves politikust folyamatosan a már jó ideje agyonsztárolt ifjú Kurzhoz hasonlították, utóbbit dinamikusabbnak, modernebbnek tartották az elnöknél.

A váratlan lemondás után rögtön Kurz nevét emlegették Mitterlehner utódaként. Tudvalévő volt az is, hogy az új vezér nem lesz hajlandó a szociáldemokrata kancellár, Christian Kern alkancellárjaként beállni a nagykoalícióba – a két dudás nem fér meg egy csárdában –, hanem idő előtti választásokat követel. A törvényhozási ciklus 2018 őszéig tart, a politikai fejlemények nyomán egy évvel előbb lenne „zárás”. Kurz azon nyomban indokot is talált: a koalíciós partnerek jelenlegi vezetőit csak a pártgrémiumok emelték magasba, ideje végre a választók véleményét figyelembe venni.

Sebastian Kurz a múlt hét péntekén a külügyminisztériumban összehívott sajtóértekezleten még csak a saját nevében beszélve kezdeményezte az idő előtti választások kiírását, úgy érvelve, hogy a két nagy párt közötti mélyülő ellentéteknek már nem lehet személycserékkel véget vetni. Amikor két nap múlva megismételte javaslatát, már a párt elnöke volt, ráadásul példátlan hatalomra tett szert. Eddig hagyomány volt az ÖVP-nél, hogy a pártelnök befolyása korlátozott, nála kiterjedtebb jogkörökkel rendelkeznek a tartományi pártvezetők, s az ÖVP köré épült érdekképviseletek. Az elmúlt 10 évben négy pártelnök esett áldozatául ennek a tradíciónak. Kurz hangoztatta, nem óhajt az ötödik lenni a sorban.

A külügyminiszter ezért hét pontos javaslatot fogadtatott el, amelyben kizárólagos joggal ruházta fel magát a központi pártlista összeállításában, az ÖVP főtitkárának kiválasztásában, s vétójogot adott magának a tartományi káderek összeválogatásában is. De ennél is tovább ment: övé a koalíciós tárgyalások kizárólagos joga a választásokat követően, mint ahogyan a pártprogram meghatározásában is övé a döntő szó. Az eddig önjáró néppárti politikusoknak írásban kellett elkötelezni magukat Kurz diktátumai mellett, mint ahogyan azt is le kellett nyelniük, hogy Emmanuel Macron új francia elnök nyomán, elszakad a régi párttól, s megnyitja a kapukat a "külsősök" előtt. „Lista Sebastian Kurz- új ÖVP” lesz a régi-új mozgalom neve, amelyhez olyan, Kurz megfogalmazása szerint szakemberek csatlakozhatnak, akik nem tagjai a pártnak, s az sem fontos, melyik tartományból érkeznek. Az viszont lényeges, hogy a különböző választási listákon egyenlő arányban legyenek férfiak és nők.

A sebtiben összeállított és megszavaztatott feltételek annyira kiforrottaknak tűnnek, hogy a politikai elemzőkben felmerült a gyanú: netán egy már jó ideje kidolgozott programról van szó. Felismerni vélik a nagy taktikus, a 2000-2006 közötti néppárti kancellár, Wolfgang Schüssel keze nyomát is. Erről beszélt hétfői sajtóértekezletén az FPÖ elnöke is.

Lassan ocsúdott meglepetéséből az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a koalíció nagyobbik tagja. Az egy éve kancellár Christian Kern, aki lehelt már némi erőt az elmúlt 12 hónapban az SPÖ-be, először megpróbált a nagykoalíció folytatása mellett érvelni. Hétfőre azonban a pártvezetés tudomásul vette, előrehozott választások lesznek. Most azt szeretné, ha ezekre nem szeptemberben, hanem két hónappal később kerülne sor. Addig pontot lehetne tenni a koalíciós hónapokban kiérlelt projektekre (például az 1500 euróra emelendő minimálbérre), bemutatni, hogy végre beindult a gazdasági növekedés, csökken a munkanélküliség. Az időhúzással egyúttal fékezni lehetne Kurz lendületét.

Eddig úgy tűnt, hogy a nagy pártok 52-51 mandátumával szemben a 183 fős parlamentben 38 mandátummal rendelkező szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) a nevető harmadik, hiszen csak vele képzelhető el kormányalakítás. A legutóbbi felmérések azonban a pártelnök, Heinz-Christian Strache halványulását jelzik, amibe belejátszik, hogy a kormánypártok számos elemet, főleg a migráció lefékezésére vonatkozóan, legalábbis a szavak szintjén, elcsentek az FPÖ programjából.