Lex CEU - Annyi jogszabályt sért, hogy csak megsemmisíteni lehet

Publikálás dátuma
2017.05.16 21:13
Korábbi tüntetés a lex CEU ellen FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A normasértések sora miatt csak megsemmisítésének van helye - derül ki abból az elemzésből, amelyet nemzetközileg elismert jogi szakértők küldtek az Alkotmánybíróságnak.

Annyi jogszabályt sért a lex CEU, hogy semmi másnak, csak megsemmisítésének van helye - olvasható ki abból a lapunk által megismert beadványból, amelyben három nemzetközi jogi szakértő fejtette ki véleményét a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott normakontroll-indítvánnyal kapcsolatban. Mint ismert, miután Áder János államfő a hazai és nemzetközi tiltakozások, valamint szakértők figyelmeztetése ellenére is aláírta a lex CEU-t, a törvény az ellenzéki parlamenti képviselők kezdeményezésére az Ab elé került.

Lamm Vanda akadémikus, professor emerita, Kardos Gábor egyetemi tanár, valamint Valki László professor emeritus (mindannyian a nemzetközi jog elismert szakértői) az Ab-hez eljuttatott beadványukban olyan nemzetközi szerződésben rögzített normákra hívták fel a testület figyelmét, amelyek a magyar államra is kötelezőek, és amelyek megsértése miatt a lex CEU szerintük alkotmányellenesnek minősül.

A szakértők emlékeztettek: miután a CEU az Egyesült Államokban akkreditált felsőoktatási intézményként nyújt oktatási szolgáltatást Magyarországon (úgynevezett licencia-képzést), tevékenységét a Világkereskedelmi Szervezet egyik, "a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye" (angol rövidítéssel: GATS) szabályozza. Magyarország és az Egyesült Államok is részese az egyezménynek, amely szerint hazánknak ugyanazt a kedvezményes elbánást kell biztosítania az amerikai szolgáltatásoknak és szolgáltatóknak, mint amelyet a magyar szolgáltatóknak (azaz felsőoktatási intézményeknek) megad. Így nem írhatna elő olyan feltételeket a CEU-nak, mint ami a törvénymódosításban szerepel: az Amerikában akkreditált képzés magyarországi indítását nem teheti függővé egy újabb nemzetközi megállapodás megkötésétől, vagy attól, hogy van-e az egyetemnek campusa az Egyesült Államokban. Ez olyan többletkövetelmény, ami egyértelműen sérti a nemzeti elbánás elvét.

A szakértők szerint a lex CEU azzal is nemzetközi jogi normát sért, hogy csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban elismert felsőoktatási intézmények részére biztosítja a licencia-képzések jogát Magyarországon, míg korábban ez az OECD tagállamainak - köztük az Egyesült Államoknak - az intézményeit illette meg. Ez ugyancsak sérti a nemzeti elbánás elvét, hiszen az Egyesült Államokon kívül több más OECD országtól (amelyek nem EGT tagok) is elveszi a magyarországi licencia-képzések lehetőségét.

"Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta egyébként sincs hatásköre arra, hogy önállóan, törvénymódosítással változtasson meg olyan jogviszonyokat, amelyek a csatlakozás előtt közte és más GATS tagállamok között a szolgáltatások kereskedelme területén keletkeztek. Ilyen hatáskörrel az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében csak az Európai Unió Bizottsága, illetve Tanácsa rendelkezik" - olvasható a beadványban. A GATS ugyan nem zárja ki, hogy egy részes állam egyes jogokat megvonjon más részes állam intézményeitől, ehhez azonban részletes és szigorú eljárási szabályokat ír elő, az eljárás pedig több évig elhúzódhat.

Az Ab-nek hamarosan döntenie kell a lex CEU-ról, a normakontrollt ebben az esetben nem lehet hónapokig húzni Valki László szerint. A szakértő lapunknak elmondta, beadványukat az Ab nem köteles figyelembe venni, de olyan szempontokra hívták fel a bíróság figyelmét, amelyek segíthetnek döntésének kialakításában. Valki szerint egyébként egyértelmű, hogy a lex CEU-t meg kell semmisíteni, ám nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről.

Nem tárgyal a főtárgyaló

Szerdán ülnek tárgyalóasztalhoz a kormány delegáltjai és a Közép-európai Egyetem vezetői, hogy a lex CEU-ról egyeztessenek – értesült lapunk. Azt, hogy kik jelennek meg a kabinet részéről, nincs pontos információ, ám úgy tudjuk, épp a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások vezénylésére kinevezett Altusz Kristóf nem vesz részt az egyeztetésen.

Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár dolga elvileg az lenne, hogy tárgyaljon az USA hatóságaival, csakhogy az CEU mellett kiálló amerikai kormányzati illetékesek határozottan jelezték, ilyesmire nem kerül sor.

A magyar kormány az egyetemmel akarjon tárgyalni, ne velük – üzenték. Altusszal kapcsolatban a Mandinernek arról beszélt Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, hogy „egy nevet bedobtak, akinek elvileg ez a reszortja, de nem hallottam róla, hogy felvette volna a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal. Legalábbis én nem tudok róla, és szerintem tudnék, ha megpróbálta volna”. Az amerikai hatóságokkal valóban nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de a Külügyminisztérium lapunknak azt válaszolta, hogy Altusz tárgyalást folytatott Malajzia és Thaiföld budapesti nagyköveteivel és az amerikai ügyvivővel.

A Magyar Narancs írt egyébként korábban Altuszról, aki a Fidesz-frakciótól érkezett a közigazgatásba: korábban az volt a feladata, hogy a fideszes képviselők számára közép- és hosszú távú straté­giákat dolgozzon ki, tárgyalásokat készítsen elő és koordinálja a parlamenti munkát.

Több mint egy hónappal a helyettes államtitkár megbízása után érdeklődtünk a külügynél, hogy a helyettes államtitkár tudott-e már másokkal is tárgyalni a lex CEU-ként elhíresült felsőoktatási törvénymódosításról, illetve milyen eredményre vezettek ezek az egyeztetések. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi alapján döntöttek a kinevezéséről, illetve elégedettek-e eddigi munkájával. Válaszokat eddig nem kaptunk. - J. D., Z. Á.

Nem tudjuk, mi fog történni 
Enyed

Enyedi Zsolt

- Mit várnak a tárgyalásoktól?
- Nem vagyok biztos benne, hogy ezek tárgyalások lesznek. Sokkal inkább csak találkozók, megbeszélések. Az az érzésem, mintha csak most igyekeznének feltérképezni a lex CEU hatását, most szeretnék megérteni, hogy nekünk az miért rossz. Minderre a felsőoktatási törvénymódosítás beterjesztése, elfogadása előtt kellett volna sort keríteni. Ha pesszimistán állok hozzá, az is lehet, hogy csak újabb "hibákat" akarnak keresni, amiket felróhatnak nekünk. Nem tudom, pontosan mi fog történni - mondja Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
- Milyen eredménnyel lennének elégedettek?
- Alapos változásokra lenne szükség. Ha nem is vonják vissza a lex CEU-t, jelentős módosítások szükségesek. De attól tartok, a tárgyalópartnereink nem lesznek felhatalmazva arra, hogy jogalkotási lehetőségekben gondolkodjanak. Pedig nekünk erre lenne szükségünk.
- Sajtóhírek szerint maximum a határidőkön módosítanának.
- Ha csupán ebbe az irányba gondolkodnak, az nagyon elkeserítő. Ha néhány hónappal kitolják a határidőket, az rajtunk érdemben nem segít. Csak néhány hónappal több időt tölthetünk bizonytalanságban. Ha csak ennyit sikerülhet elérnünk, az nagy csalódás lenne.

Témák
CEUlex CEU
2017.05.16 21:13

Tüntetők tartották fel Orbánt Izraelben

Publikálás dátuma
2018.07.19 21:40
Tüntetők állják el Tel-Avivban az Orbán Viktort szállító konvoj útját
Fotó: AFP/ Gali Tibbon
Soha többet – üzenték Orbán Viktornak a demonstrálók, akik hosszú ideig elállták a miniszterelnöki konvoj útját.
Több tucatnyi tüntető tartotta fel a magyar miniszterelnököt szállító autót Tel-Avivban – írja a The Jerusalem Post. Orbán Viktor korábban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel találkozott, és feleségével, Lendvai Ildikóval látogatást tett a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban. Bár a lap több tüntetőről írt, mi összesen 14 demonstrálót számoltunk össze a képeken.
444.hu szerint a tüntetők akkor léptek a a miniszterelnöki autó és konvoj elé, amikor Orbánék elhagyták volna a múzeum területét. A portál úgy tudja, hogy a demonstrálók az Amnesty International aktivistái voltak; a „Soha többé”, „Emlékezz” feliratú táblákat tartották a Orbán Viktor felé, de volt, aki a„ Minden diktátornak van egy Jad Vasemje” -transzparenssel üzent a magyar kormányfőnek.
A holokauszt emlékhely felkeresése sokakból váltott ki ellenszenvet: a lapunknak nyilatkozó, magyar gyökerű izraelieket is megosztotta Orbán vizitje, hiszen a miniszterelnök volt az, aki elismerően nyilatkozott a zsidótörvényeket jóváhagyó Horthy Miklósról, kormánya pedig relativizálja a hazai oldal felelősségét a magyarországi holokausztban, a német megszállás következményeinek állítja be a megtörtént borzalmakat. 
2018.07.19 21:40

Verekedett az államfő biztonsági embere

Publikálás dátuma
2018.07.19 20:06

Fotó: AFP/ Christope Archambult
Csaknem negyed évvel a történtek után árasztotta el a francia sajtót egy botrány híre.  Eszerint a május elsejei párizsi tüntetésen az államfő egyik biztonsági embere tettleg bántalmazott egy tiltakozót. A Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy Alexandre Benalla, az Élysée-palota helyettes kabinetfőnöke, a köztársasági elnök közeli munkatársa, nagy erővel vert egy tüntetőt a demonstráció közben. Utóbb rekonstruálták pontosan a történteket. A kora este folyamán tűnt fel egy rendőrségi sisakot viselő férfi, aki előbb gumilövedékkel rálőtt egy tőle éppen néhány méterre lévő fiatal lányra. Utána a nyakánál fogva a földre tepert egy férfit, ütötte, verte, ahol érte. Minthogy azonban láthatóan attól tartott, hogy fölismerik, ezért rögtön futásnak is eredt, igyekezett eltűnni a kamerák elől. Aggodalma indokolt volt, minthogy se rendőr, se biztonsági ember nem volt, viszont közeli munkatársa az államfőnek. Csak a beavatottak ismerik, irodája van az elnöki palotában, ám létezéséről eddig kevesen tudtak. A Le Monde hírének minden sorát megerősítette a csütörtöki Le Figaro is. A további részletek fölfedték aztán, hogy Benalla már a korábbi szocialista kormányzat idején is a politikai körök közelébe került, vezető férfiak és asszonyok „oltalmazójaként”. Hollande elnöksége alatt Macron egy ideig gazdasági miniszter volt, és Benalla már akkor körülötte is serénykedett, ugyancsak biztonsági feladattal. Az internet értesülései szerint Benallát még tegnap berendelték, és elismerte a terhére rótt cselekedeteket. A történtek idején Macron éppen Ausztráliában volt, és ott tájékoztatták a részletekről. Utasítására verekedő munkatársát néhány napig figyelték. Két hétre fel is függesztették a munkából. Az Élysée-palota csütörtökön kora délután közölte, hogy Benallát azonnal eltávolították az államfő környezetéből. Továbbra is az Elysée-palotában dolgozik, de már nem vesz részt az elnöki látogatások biztosításának szervezésében, hanem más munkakörbe került.  
2018.07.19 20:06
Frissítve: 2018.07.19 20:10