Orbán szélmalomharcot vív kvótaügyben

Miközben az Orbán-kormány rendre azzal érvel, hogy csakis a menekültpolitikája miatt éri kritika Brüsszelből, valójában uniós szinten sem halad úgy a menekültek ideiglenes befogadása, ahogyan tervezték. Magyarország itt is a renitensek között szerepel - egy hónapot kapott a javításra.

Jogi és erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő áttelepítését szolgáló uniós mechanizmusban - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, ahol a renitens tagállamokat, köztük Magyarországot felszólította a befogadásban való részvételre - egy hónapos határidővel. A sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők elosztását, kiemelve, hogy a rendszer a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul. Szerinte a mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.

Valójában aligha nevezhető sikeresnek az uniós menekültkvóta: noha egyes tagállamok erőfeszítésével a 2017-ben eddig áthelyezett személyek száma már most megközelíti a 2016-os év egészében áthelyezettekét, ám ez még mindig szerény: az EU-t ma mindössze a Törökországgal kötött, emberi jogi szempontból nagyon is megkérdőjelezhető, sérülékenynek tűnő paktum menti meg attól, hogy újabb, a 2015-ben tapasztalthoz hasonló menekülthullámot kezeljen, s ennek áldozatai egy újabb krízis esetén is Olaszország és Görögország, mint partországok lennének. Éppen ezért döntött a szolidaritási mechanizmusról több körben is az EU még 2015-ben, s noha Magyarország, majd pedig Szlovákia uniós perben támadta meg az első ilyen döntést, a mechanizmust korántsem ez a luxemburgi eljárás (részletek keretes írásunkban - a szerk.) akadályozza.

Idén május 12-re az áthelyezett személyek teljes létszáma elérte a 18 418 főt - a 160 ezres célszámból. Ez az Európai Bizottság szerint azt bizonyítja, hogy működik az áthelyezés, ha megvan a szándék arra, hogy az őszinte együttműködés szellemében betartsák az együttesen elfogadott feltételeket. Eddig 5 711 főt Olaszországból, 12 707-et pedig Görögországból helyeztek át, ám az érintett tagállamok továbbra sem mentesültek a nyomás alól. Az áthelyezés céljából Olaszországban eddig regisztrált 2 500 főn felül várhatóan 700 személyt hamarosan nyilvántartásba vesznek, és a 2017-ben Olaszországba érkezett több mint 1 100 eritreait is regisztrálni kell még. A két országban tartózkodó, áthelyezésre jogosult személyek összlétszáma jóval elmarad a tanácsi határozatokban előirányzottaktól.

Miközben több tagállam tevékeny szerepet vállal és rendszeres áthelyezéseket végez, néhány ország - uniós jogi kötelezettségét figyelmen kívül hagyva - még egyetlenegy áthelyezést sem hajtott végre. Magyarország, Lengyelország és Ausztria változatlanul nem hajlandó részt venni a programban, ami az Európai Bizottság szerint ellentétes jogi kötelezettségeikkel, a Görögország és Olaszország iránti szolidaritással, valamint a felelősség igazságos elosztásával. Ausztria kedden hivatalosan is bejelentette, hogy vállalja 50 személy Olaszországból történő áthelyezését. Csehország már majdnem egy éve nem vesz részt aktívan a programban. A magyarokat és a lengyeleket a Bizottság arra szólította fel: kezdjenek vállalásokat tenni és azonnali áthelyezéseket végezni. A csehek szintén egy hónapot kaptak arra, hogy indítsák újra az áthelyezéseket.

Avramopulosz az EP előtt is kiemelte: közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez. Szerinte a kimaradni kívánók - akik közül Szlovákia azért befogadott néhányakat ideiglenesen - nem mentesülnek egy érvényes határozat végrehajtása alól, így tevékenységük a kötelezettségeik megszegésének tekinthető. Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki jelezte, hogy noha ő maga soha nem volt a kötelező kvóták híve, de látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell. "Miként fordulhatott elő, hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit?" - tette fel a kérdést a néppárti politikus, s vele értett egyet Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő is. Utóbbi megismételte: a Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a közösen vállalt célkitűzéseknek.

Minek ide per?

Legkorábban ősszel születhet ítélet a hazánk által kezdeményezett kvótaperben, ám a döntés vélhetően nem mentesíti majd (mint az a kabinet reméli) Magyarországot az uniós jog betartása alól. Ismert, az Orbán-kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a menedékkérők kvóta szerinti áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését. Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult a bírósághoz, így az eljárást lényegében egyesítették. Az eljárást végigkísérő luxemburgi főtanácsnok július 26-án teszi majd közzé állásfoglalását, amelyet két-három hónapon belül követhet az ítélethirdetés. Noha Orbánék igyekeznek optimistán nyilatkozni, de várhatóan elbukik a magyar kereset, így hazánk büntetés elé néz. Ha mégis megnyernék a pert, annak sem egyértelmű a következménye: Magyarország mentesítéséről is éppen olyan uniós döntést kellene hozni, ahogyan a teljes mechanizmus visszavonásáról. Ám úgy, hogy saját pártcsaládja sem ért egyet a Fidesszel, aligha születne Orbán számára kedvező döntés, vélhetően őt magát szavaznák le az Európai Tanácsban.