Mégis ki ül fordítva a lovon?

Publikálás dátuma
2017.05.20 07:03
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: /
Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban. 

A kormányfő azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll – "az összes többi lényegtelen" –, létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak az "atyamestere", részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá.

Az EP úgy döntött, egy "Soros-jelentést" készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely "szégyenteljes kudarcot vallott" – mondta Orbán, aki szerint "lehangoló az ottani attitűd", ahogyan a problémákat kezelik.

Megkérdezték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog, ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika. Lehangolónak nevezte, hogy szerinte a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben, szerinte: "fordítva ülnek a lovon", mert "ők függenek tőlünk, és nem mi tőlünk".

A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki Orbán, egyúttal közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek (erre nem is kérte senki - a szerk.). Végül azt mondta: Magyarország – például a CEU ügyében – részt vesz a vitarendezési eljárásban, és "elmegyünk a falig", ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha az uniós bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy "a végrehajtás pontosan mit takar (...), az majd egy következő küzdelem lesz".

Valójában tény, hogy Orbán Viktort nem először figyelmeztette az EP, más uniós intézményekkel pedig kifejezetten csak jogi viták vannak, melyek közül pusztán egy a menekültkérdésben kialakult. A mostani EP-határozatnak azonban nagy súlya van. "A 2013 júliusi Tavares-jelentésnél az orbáni kommunikáció még el tudta adni, hogy Brüsszelben uniós terepre kitolt magyar csata zajlik, és a magyar ballibek a nemzet torkának estek" – magyarázta mindezt egy sajtóbeszélgetésen Ujhelyi István pénteken. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője megismételte: most a Tavares-jelentésnél sokkal durvább határozat született, ami konkrét orbáni bűnlajstromot sorol, konkrét törvények visszavonására szólít fel. Áttörést jelent, hogy a határozatot 67 néppárti is megszavazta, 40 másik tartózkodott, közel 20 képviselő – köztük 12 fideszes – pedig kiment a teremből. Az Unióban a néppárti frakció az EP legfegyelmezettebb képviselőcsoportja, így a történtek Ujhelyi szerint most egyértelműsíthették Orbán számra: betelt a pohár, kifelé áll a rúdja az uniós pártcsaládból.

Európa-párti tüntetések hétvégéje
Budapesten és több vidéki városban – Gyöngyösön, Veszprémben, Békéscsabán, Debrecenben, Nagykátán, Kaposváron, Sopronban, Pécsen és Hódmezővásárhelyen – is tüntetnek vasárnap a lex CEU és a civiltörvény ellen. A szervezők szeretnék elérni, hogy a kormány még a 7. cikk alkalmazása előtt vonja vissza a „zsarnoki törvényeket”. A Nem adjuk a jövőnk, itt maradunk! nevű demonstrációsorozat budapesti rendezvénye a Műegyetem rakparton indul el, ahonnan a Kossuth térre vonulnak át a résztvevők. Szombaton Felcsúton is demonstrálnak, itt lesz a korrupcióellenes népszavazás kampányának első állomása. A kezdeményezést Vágó Gábor volt LMP-s képviselő nyújtotta be, célja az, hogy kitolják a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét.

Szerző
2017.05.20 07:03

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24