Terrortámadás - Manchester nem tört meg

Huszonkét halottja, közel hatvan sérültje van a hétfő esti manchesteri öngyilkos robbantásnak. A tragédia felülírta a politikát, szünetel a választási kampány Nagy-Britanniában. Még több fotót itt!

- Nem tudja megtörni Manchestert a terrortámadás – nyilatkozta lapunknak Tom Gilbert, egy helyi ügyvéd egy nappal a 22 halálos áldozatot követelő tragikus esemény után. A városban született jogász szerint sokkolta a helyieket az eset; a többség még emlékszik az IRA robbantásaira, de ez a mostani attak nagyobb léptékű, jobban megrázta a várost. Mindenki igyekszik segíteni: a taxisok ingyen viszik a hozzátartozóikat kereső embereket, sokan megnyitották az otthonaikat, kézzelfogható a szolidaritás. - Manchester olyan, mint egy nagy falu, a lakosság személyes tragédiaként éli meg az eseményeket, mindenki gyászol – tette hozzá.

Tom Gilbert szerint Manchester liberális légkörű település, a brit könnyűzenei élet egyik központja, nyüzsgő metropolisz, amely kedden csendben gyászolt. Az egész város megmozdult, hogy lerója a kegyeletét az áldozatok előtt, este is hosszú sorokban álltak a stadionnál a virággal, mécsessel érkezők, és a templomokba is tömegek mentek el gyertyát gyújtani. Az elhunytak közül a nyolcéves Saffie-Rose Roussos és a tizennyolc éves Georgina Callander neve került nyilvánosságra, s kiderült, hogy a sérültek legalább ötöde iskolás korú.

A tragédia felülírta a politikát, szünetel a választási kampány Nagy-Britanniában. Az Iszlám Állam közleményben vállalta a támadást. Időközben tűzszerészek ellenőrzött detonációt hajtottak végre Fallowfieldben, Manchester egyik külvárosában. Az Elsmore Road-i ház közelében őrizetbe vettek egy 23 éves férfit, akinek köze lehetett a bűncselekményhez.

Már azonosították is az elkövetőt; amerikai kormánytisztviselők hozták elsőként nyilvánosságra, hogy a manchesteri támadás Salman Abedi nevéhez fűződik. A The Daily Telegraph szerint a 22 éves terrorista, vagy ahogy az IS nevezte, a "kalifátus katonája", 1994-ben líbiai bevándorlók második fiaként született Manchesterben. A négygyermekes szülők a Kadhafi-rezsim elől menekültek Nagy-Britanniába. Először Londonban telepedtek le, majd legalább tíz évet a letartóztatások színhelyén, Fallowfield-ben töltöttek. Meg nem erősített hírek szerint a két legidősebb fiún kívül nemrégiben az egész család visszaköltözött Líbiába.

A Fidesz politikusai szokás szerint "Brüsszel" bevándorlási politikájával hozták összefüggésbe a támadást, annak ellenére, hogy a merénylő brit születésű, és az Egyesült Királyság csak a hatodik volt tavaly az európai migrációs célországok között. "Egy humánus, jó ízlésű külpolitika ilyenkor elsősorban az áldozatokra figyel, részvétet nyilvánít, sajnálkozik, hogy mennyi emberi élet elpusztult" - mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint a terrorizmust, mint jelenséget kell elítélni.

A hétfő esti manchesteri drámáról szóló gyorshírt helyi idő szerint fél 11 órakor adták ki a hírszolgálatok, az első órában azonban még nem volt világos, mi okozta a Manchesteri Aréna előcsarnokában bekövetkezett robbanást. Azt követően azonban, hogy a manchesteri rendőrség első közlése szerint a szerencsétlenség 19 halálos áldozatot és 50, részben súlyos sérültet követelt, kevesen ringathatták magukat abban a hitben, hogy baleset történt.

Kedd reggeli sajtótájékoztatóján a manchesteri rendőrség főkapitánya már egyértelműen közölte: öngyilkos merénylő hajtott végre terrortámadást. Arra kérte a közvéleményt, ne találgasson az elkövető személyét illetően. Addigra az elhunytak száma 22-re, a sérülteké 59-re emelkedett. Ian Hopkins főkapitány az áldozatokról annyit közölt, hogy "gyerekek is vannak köztük”. A nap folyamán az elhunytak közül a nyolcéves Saffie-Rose Roussos és a tizennyolc éves Georgina Callander neve került nyilvánosságra, s kiderült, hogy a sérültek legalább ötöde iskolás korú.

A Greater Manchester Police kedden nagy erővel kereste a brutális "improvizált robbanószerkezetet”, szöges bombát használt tettes cinkosait. Az Iszlám Állam közleményben vállalta a támadás elkövetését. Ezt megelőzően tűzszerészek ellenőrzött detonációt hajtottak végre Fellowfieldben, Manchester egyik külvárosában. Az Elsmore Road-i ház közelében őrizetbe vettek egy 23 éves férfit, akinek köze lehetett a bűncselekményhez. A rendőrség egyébként - bejelentésük szerint - ismeri a professzionálisan kitervelt és tökéletes pontossággal kivitelezett merénylet tettesének személyazonosságát, de azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Első ízben történt terrorista akció brit parlamenti választási kampány idején, bár, mint emlékezetes, közel egy évvel ezelőtt, az EU-referendumot megelőzően a közkedvelt nyugat-yorkshire-i munkáspárti képviselő, Jo Cox meggyilkolása súlyosan beárnyékolta a kampányt. A mostani terrortámadás a legsúlyosabb a 7/7-ként emlegetett 2005. július 7-i, ötvenkét halottat és több mint hétszáz sebesültet követelt londoni összehangolt robbantássorozat óta. Az észak-angliai nagyvárosban nem újdonság az erőszak: 1996 júniusában az Ír Köztársasági Hadsereg nagy erejű robbantása felismerhetetlenül megrongálta a városközpontot. Visszatekintve, az IRA módszerei sokkal „humánusabbak” voltak, mint az utóbbi időben elkövetett merényletek, köztük a nizzai, vagy berlini. Az ír republikánusok előre figyelmeztettek készülő robbantásaikra, így a nyilvános célpontot rendszerint ki lehetett üríteni és viszonylag kevés volt a halottak és sebesültek száma.

A manchesteri dráma megdöbbenést igen, de meglepetést nem okozott. Nagy-Britanniában 2014 óta a második legmagasabb, „súlyos” szintű a nemzetbiztonsági készültség, ami azt jelenti, hogy „nagyon valószínű egy terrorista beavatkozás”.

„Visszataszító gyávasággal” végrehajtott támadásként értékelte a brit történelem egyik legsúlyosabb bűncselekményét, amely „szándékosan és válogatás nélkül célzott meg fiatalokat”. A kormányfő kijelentette, hogy ha az országra nehéz napok várnak is, Nagy-Britannia „szellemét nem lehet megtörni”. Bár a június 8-i választás előtti kampányt további intézkedésig felfüggesztette, megígérte: „a terroristák nem győzhetnek és nem változtathatják meg az emberek mindennapi életét”. II. Erzsébet „barbárnak” nevezte a történteket. Európa és a világ vezetői vállvetve álltak ki a szigetország mellett.

Donald Trump Betlehemben „ördögi veszteseknek” és „szörnyetegeknek” nevezte az akció felelőseit. Ferenc pápa „szívből jövő szolidaritást vállalt az értelmetlen erőszak által érintett emberekkel”. Vlagyimir Putyin késznek nevezte magát az együttműködés erősítésére Nagy-Britanniával a terrorizmus leküzdése terén, Angela Merkel pedig arról biztosította a briteket, hogy „Németország mellettük van”. Párizs látványos gesztusaként kedd este sötétbe borult az Eiffel torony.

Szolidaritás a városban

A vérfürdőbe torkolló koncertet az elsősorban fiatal lányok által kedvelt 23 éves amerikai popsztár, Ariana Grande adta, aki első nyilatkozatában "összetörtnek és nagyon-nagyon szomorúnak nevezte magát” az atrocitás miatt. Európa legnagyobb, 21 ezer nézőt befogadó arénájában nagyon sok volt az iskolás és a diák, jelentős részük barátokkal, osztálytársakkal, szüleik nélkül vett részt a többnyire karácsonyi, születésnapi ajándékként kapott hangversenyen. A közvetlenül a koncert végén bekövetkezett robbantás hatására pánik tört ki, a közönség egymást lökdösve, botladozva, felbukva igyekezett kiszabadulni a pokolból.

A helyszínre érkező rendőrség gyorsan kordonnal vette körül a Manchesteri Arénát és az azzal egybeépített Victoria Pályaudvart, a város északi részének fontos közlekedési csomópontját, mely kedden is zárva maradt. A manchesteri közösség összetartását jelzi, hogy környékbeli szállodák fogadták be a szüleiktől elszakított gyerekeket, ismeretlen családok látták vendégül a vasút leállása miatt Manchesterben rekedt embereket, taxisok ingyen szállították haza a rászorultakat. Akármennyire is fel volt készülve a város egy támadás lehetőségére, még kedd délelőtt is több szülő próbálkozott telefonon és a szociális csatornákon keresztül megtalálni gyermekét.

Brit bevándorlási dilemmák

Nagy-Britannia bevándorlási problémái jelentős mértékben eltérnek az Európai Unióétól. A brit gyarmatbirodalom felbomlása után tömeges bevándorlás kezdődött, s az 1962-es bevándorlási törvényig a Brit Nemzetközösség államainak polgárai gyakorlatilag szabadon telepedhettek le az Egyesült Királyságban. 1970-től már csak azokat fogadták be, akik munkavállalási engedéllyel vagy brit földön élő felmenőkkel rendelkeztek. A tory szigorításokat az 1997-ben hatalomra került Munkáspárt jelentősen enyhítette, de a Blair-kormány is csak részlegesen csatlakozott az EU bevándorlási politikájához, s teljesen kimaradt a schengeni rendszerből. A David Cameron vezette konzervatív-liberális koalíció a Munkáspártot ostorozta amiatt, hogy nem korlátozta az új EU-tagországokból beáramló munkavállalók számát. Theresa May még belügyminiszterként hirdette meg a bevándorlás jelentős korlátozását. A Brexit-népszavazás egyik fő mozgatórugója épp az volt, hogy London visszafogja az uniós munkavállalók beáramlását.

Az Oxfordi Egyetem Migrációs Megfigyelő Központjának adatai szerint 1993 és 2015 között a Nagy-Britanniában élő, külföldi születésű brit állampolgárok száma több mint duplájára, 3,8 millióról 8,7 millióra emelkedett. A külföldi állampolgárok száma 2-ről 5 millióra nőtt. London fogadta be a legnagyobb számú migránst, 2015-ben 3,2 millió lakos volt külföldi születésű. Az Egyesült Királyság népességének 2015-ben 13,5 százaléka volt külföldi születésű, 1993-ban még csak 7 százalék, a külföldi állampolgárok száma 4-ről 8,9 százalékra nőtt. Az európai menekültválság azonban nem Nagy-Britanniát érinti legsúlyosabban: 2016-ban több mint 1,2 millió ember kért menedéket Európában, 700 ezren Németországban nyújtottak be menedékkérelmet, Nagy-Britannia csupán a hatodik célország, tavaly 38 ezren folyamodtak menedékjogért.

A Brit Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben a nem brit lakosok közül 2,9 millió érkezett az EU tagállamaiból, a legnagyobb számban, több mint 850 ezren lengyelek. Mintegy 1,2 millió brit állampolgár él és dolgozik ugyanakkor az Európai Unió más államaiban.

A Nagy-Britanniában élő muszlimok száma 2014-ben 3,1 millió volt - a teljes népesség 4,8 százaléka -, a muszlim népesség fele külföldön született, döntő többségük, csaknem 98 százalékuk Angliában és Walesben élt. A brit muszlimok többsége pakisztáni és bangladesi származású, kevesebben vannak az indiai, arab, kurd gyökerekkel rendelkezők. A brit földön korábban elkövetett terrortámadásokat nem új bevándorlók, hanem második-, harmadik generációs, brit születésű és brit állampolgár iszlamisták követték el.