Trump bemutatkozik Brüsszelben

Publikálás dátuma
2017.05.25 07:32
Donald Trump és Charles Michel belga miniszterelnök. Fotó: REUTERS/Jonathan Ernst
Fotó: /

Magyarország teljesíteni fogja a NATO elvárását, és 2024-ig katonai kiadásainak arányát a GDP 2 százalékára fogja növelni - ezzel az üzenettel érkezik Orbán Viktor miniszterelnök az észak-atlanti szövetség csütörtök délután kezdődő, nemhivatalos csúcstalálkozójára. A háromórásra tervezett brüsszeli eszmecsere elsődleges célja, hogy a NATO és Donald Trump amerikai elnök bemutatkozzanak egymásnak. “A csúcs éppúgy szolgálja Trump megnyugtatását, mint az európaiakét” - fogalmazott egy magas rangú diplomata az óceán két partján elhangzott ellentmondásos nyilatkozatokra emlékeztetve. A washingtoni vezetés igazságosabb teherviselést, az európai tagállamok az amerikai politikai és katonai szerepvállalás megerősítésére vonatkozó nyilatkozatot várnak a találkozótól. Brüsszelben ugyanakkor nagy a bizonytalanság: mit fog mondani, és miről fog tweetelni Donald Trump?

A 28 tagország állam- és kormányfői előreláthatólag két belső dokumentumot fogadnak el: az egyik a NATO-n belüli igazságosabb tehermegosztást foglalja keretbe, a másik a szövetség intézményes részvételét rögzíti az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi koalícióban.

Amerikai nyomásra a tagállamok túlnyomó többsége újólag meg fogja erősíteni a 2014-es walesi NATO-csúcson tett vállalását, miszerint 2024-re a GDP 2 százalékára emeli katonai kiadásait. Ezt a követelményt jelenleg az Egyesült Államokon kívül csak az Egyesült Királyság, Észtország és Görögország teljesítik. A magyar kormány a katonai költségvetés évi 0,1 százalékos GDP-arányos növelésével tervezi elérni a szövetség által kitűzött célt. Magyarország számára is fontos eleme a megállapodásnak, hogy a kiadásokba beleszámítják a közös műveletekben való részvétel költségeit. A kormányoknak minden év végén nemzeti tervet kell bemutatniuk arról, hogyan halad anyagi kötelezettségvállalásaik teljesítése.

A találkozón várhatóan döntés születik arról, hogy a NATO hivatalosan az IS elleni nemzetközi koalíció tagjává válik. Diplomáciai források ezt inkább jelképes jelentőségű lépésnek tekintik, mivel a szövetség továbbra sem fog részt venni katonai műveletekben vagy azok irányításában. Intézményes részvétele mindössze arra fog korlátozódni, hogy képviselői jelen lesznek a koalíciós egyeztetéseken. A tagállamok már korábban határoztak arról, hogy a szövetség kiterjeszti a szíriai légtérről adatokat továbbító AWACS-ok tevékenységét.

Orbán-Trump találkozó nem szerepel a programban, de az új NATO-székház felavatása és a vacsorával egybekötött ülés kezdete közötti egy-másfél óra lehetőséget nyújt informális beszélgetésekre - mondták a szövetség székhelyén.

Csütörtök délelőtt az amerikai elnök rövid megbeszélést folytat az EU vezetőivel, és együtt ebédel Emmanuel Macron francia elnökkel.

2017.05.25 07:32

Az első brit űrkikötő Skóciában épül

Publikálás dátuma
2018.07.16 11:17
Skócia - illusztráció
Fotó: Robert Harding Premium/ David Speight
A világ űriparának 10 százalékára pályázik a szigetország.
A műholdakat szállító rakéták fellövésére a legalkalmasabbnak az A'Mhoine-félszigetet találták Nagy-Britanniában - olvasható a brit űrkutatási hivatal (UK Space Agency) közleményében, írja az MTI.
Az űrügynökség 2,5 millió fontot (912 millió forint) biztosít az űrkikötő építésére a Highlands and Islands Enterprise-nak. Minél hamarabb, már a 2020-as években el akarják indítani az első rakétákat.
"Az Egyesült Királyság szándéka, hogy az ország űrszektora a világ űriparának 10 százalékát tegye ki 2030-ra"
- mondta Patrick Wood, az együttműködésben részt vevő amerikai repülőóriás, a Lockheed Martin képviseletében.
2018.07.16 11:17

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30