A NATO csatlakozik az Iszlám Állam elleni harchoz

Publikálás dátuma
2017.05.25 12:09
Jens Stoltenberg FOTÓ: REUTERS/Jonathan Ernst/File Photo
Fotó: /
Az észak-atlanti szövetség csatlakozik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz - jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a katonai szövetség brüsszeli csúcstalálkozóját megelőzően, csütörtökön.

Hozzátette viszont, hogy a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem. Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi koalícióhoz való NATO-csatlakozás hathatós politikai üzenetet hordoz a terrorizmus elleni küzdelemben.

Diplomáciai források inkább jelképes jelentőségű lépésnek tekintik a NATO csatlakozását, hiszen intézményes részvétele mindössze arra fog korlátozódni, hogy képviselői jelen lesznek a koalíciós egyeztetéseken. A tagállamok már korábban határoztak arról, hogy a szövetség kiterjeszti a szíriai légtérről adatokat továbbító AWACS-ok tevékenységét.

Orbán-Trump találkozó nem szerepel a programban, de az új NATO-székház felavatása és a vacsorával egybekötött ülés kezdete közötti egy-másfél óra lehetőséget nyújt informális beszélgetésekre - mondták a szövetség székhelyén. Csütörtök délelőtt az amerikai elnök rövid megbeszélést folytat az EU vezetőivel, és együtt ebédel Emmanuel Macron francia elnökkel.

Orbán: Magyarország teljesíti a NATO elvárásait

Ezzel az üzenettel érkezik Orbán Viktor miniszterelnök az észak-atlanti szövetség csütörtök délután kezdődő, nemhivatalos csúcstalálkozójára. A háromórásra tervezett brüsszeli eszmecsere elsődleges célja, hogy a NATO és Donald Trump amerikai elnök bemutatkozzanak egymásnak. “A csúcs éppúgy szolgálja Trump megnyugtatását, mint az európaiakét” - fogalmazott egy magas rangú diplomata az óceán két partján elhangzott ellentmondásos nyilatkozatokra emlékeztetve. A washingtoni vezetés igazságosabb teherviselést, az európai tagállamok az amerikai politikai és katonai szerepvállalás megerősítésére vonatkozó nyilatkozatot várnak a találkozótól. Brüsszelben ugyanakkor nagy a bizonytalanság: mit fog mondani, és miről fog tweetelni Donald Trump?

Franciaország diplomáciai űrt tölt be?

Ha Franciaországnak egy jelenlegi diplomáciai űrt betöltve sikerülne közvetítőként fellépnie Oroszország, Németország és az Egyesült Államok között, akkor Emmanuel Macron elnök vezetésével a nagy világpolitikai ügyekben kiterjeszthetné a befolyását - mondta Soós Eszter Petronella, Franciaország-szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel. A szakértőt a NATO-csúccsal kapcsolatban kérdezték, hiszen a francia államfő hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik.

Soós Eszter Petronella azt mondta: biztosra vehető, hogy az amerikai és a francia elnök kétoldalú találkozót is tart Brüsszelben. Ezen várhatóan szóba kerül majd az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP), a közel-keleti helyzet és a francia diplomácia egyik nagy sikerének számító párizsi klímaegyezmény, amely mellett azonban Donald Trump nem elkötelezett. A Macron-Putyin találkozóval kapcsolatban a politológus arról beszélt: Oroszországnak mindenképpen érdeke normalizálni viszonyát Franciaországgal - mint az EU egyik fontos tagállamával -, mert ez kitörést jelenthetne a jelenlegi elszigeteltségéből. Emmanuel Macron pedig felismerte, hogy - mivel mind az Egyesült Királyság, mind az Egyesült Államok mással van elfoglalva - van egy diplomáciai űr: az oroszokkal való együttműködés, vagyis az Oroszország, Németország (az unió) és az Egyesült Államok közötti közvetítés által Franciaország újra kiterjesztheti a befolyását a nagy világpolitikai ügyekben - fogalmazott a szakértő.

Szerző
2017.05.25 12:09
Frissítve: 2017.05.25 16:17

A keménykedés után süllyedőben a CSU hajója

Publikálás dátuma
2018.07.22 18:10

Fotó: NurPhoto/ Alexander Pohl
Elveszítheti abszolút többségét a bajor tartományi választásokon az egyre inkább szélsőjobboldalra kacsingató, a nagykoalíciót is veszélyeztető CSU. Horts Seehofer rossz lóra tett, amikor szembement Angela Merkellel.
Történetének legsúlyosabb válságába került a Keresztényszociális Unió (CSU), ami azt jelzi, teljesen elhibázott stratégiát folytatott a párt a menekültkérdésben, s saját maga alatt vágta a fát azzal, hogy a nagykoalíciót veszélyeztette. A bajor példa abból a szempontból pozitívnak nevezhető az Európai Unió szempontjából, hogy a jelek szerint azért nem mindig a populizmus útja vezet a biztos sikerhez. Igaz, ez utóbbira azért több precedens van. Olaszországban például továbbra is szárnyal a jobboldali radikális Északi Liga és elnöke, Mateo Salvini. A párt a közvélemény-kutatások nagy részében már megelőzi a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalmat (M5S), amely bénultan figyeli Salvini féktelen radikalizmusát. Ausztriában ugyan 50 százalék alatti a kormánnyal elégedettek aránya, ugyanakkor a felmérések szerint a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségben már megelőzte a szociáldemokratákat, Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (FPÖ) pedig magabiztosan vezet.
Nyilván ezek a példák is a CSU vezetőinek szeme előtt lebegett, amikor kitalálták, hogy lényegében átveszik a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szélsőséges menekültpolitikáját az októberi tartományi választás közeledtével. Ezzel két legyet akartak ütni egy csapásra. Biztosíthatták volna az abszolút többséget a voksoláson, illetve visszaszoríthatták volna az AfD-t a tartományban. A radikális stratégia agytrösztje alighanem Markus Söder volt, aki meglehetősen erőszakosan támadta hónapokon át jobbról a CSU vezetését, mígnem elérte, hogy tartományi miniszterelnöknek nevezzék ki. A szélsőséges irányvonalat az addig pragmatikusabbnak számító Horst Seehofer is átvette. Bár a CSU elnöke eredetileg nem akart belügyminiszter lenni, hanem a munkaügyi tárcát szemelte ki magának, mivel ez utóbbit a szociáldemokraták kapták meg, a belügyi maradt meg az egyedüli jelentősebb tárcaként. A belügyminisztériumban aztán Seehofer kiélhette magát, olyan szélsőséges menekültpolitikát szorgalmazott, amivel a CDU-val való régi pártközösséget is veszélyeztette. Mindezt csak azért, hogy a CSU minél jobb eredményt érjen el az őszi tartományi voksoláson. 
A felmérések azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a keresztényszociális vezetők stratégiája teljesen elhibázott volt. Az Infratest dimap és a Forsa ügynökség is 38-38 százalékon mérte a pártot, ami még a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választáson elért 44,2 százaléknál is rosszabb. Vagyis két hónap alatt 4-5 százalékot esett vissza a CSU népszerűségi mutatója, az abszolút többség megszerzése az őszi voksoláson egyelőre elérhetetlennek tűnik. Mindeközben az AfD népszerűsége 12 százalékon stabilizálódott, a menekültkérdéssel kapcsolatos vita nem gyakorolt hatást a szélsőjobboldali párt közkedveltségi mutatójára.

Tüntetés Münchenben

Több tízezer – a rendőrségi jelentés szerint legalább 20 ezer, a szervezők szerint 50 ezer – tiltakozó vonult az utcára vasárnap Münchenben, hogy a CSU bajor konzervatív párt jobbra tolódása és a közbeszéd eldurvulása ellen tiltakozzon. A tiltakozást több mint 130 szervezet kezdeményezte, köztük olyanok, amelyek menekültek támogatásával foglalkoznak, béke- és demokráciapárti aktivisták és a szexuális kisebbségek szervezetei is ott voltak a szervezők között. Színházi dolgozók, értelmiségiek, keresztény szervezetek és szakszervezetek is kiálltak az esemény mellett. A szociáldemokraták, a zöldek, a Baloldal nevű párt és a Kalózpárt is csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek jelszava arra utal, hogy a tiltakozóknak elegük van a hecckampányokból: Együtt a félelem politikája ellen – hirdették az esemény honlapján a szervezők. (MTI)

A CSU számára nagy pofon, hogy felmérések szerint Angela Merkel már népszerűbb a tartományban akár Seehofernél, akár Södernél. A közvélemény-kutatások egyre aggasztóbbak a CSU szempontjából, a bajor pártban pedig nőttön-nő a harci idegesség. Ennek következtében egyre komolyabb ellentét alakul ki a párt két erő embere között, egymást hibáztatják a mélyrepülésért. Söder a szövetségi kormányt okolja ezért, ami azonban jelentős eltérés előző megnyilatkozásaihoz képest, hogy már elsődlegesen nem is Angela Merkel kancellárt teszi felelőssé, hanem párttársát, Seehofert. Utóbbi nem késlekedett a válasszal. 
Az Augsburger Allgemeine Zeitungban elhangzott interjújában azt közölte, Bajorországban kiváló állapotok uralkodnak, mivel a CSU biztos többségre támaszkodhat, amit még „2013-ban, az én vezetésem alatt értünk el”. Szavaiból kitűnik: ha októberben elvesztik az abszolút többséget, az Söder hibája lesz. Hozzátette, komoly fegyvertény, hogy a CSU nincs koalíciós partnerre utalva, ez „nagy előny a választási kampány során”. A szövetségi belügyminiszter egyúttal visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint távozik a CSU éléről, amennyiben október 14-én várakozások alatt szerepelnek a tartományi voksoláson. Szerinte ez csak mese, amit „mindenhol hallani”. 
Igen ám, csakhogy, ha Seehofer lemondásra kényszerülne, az még nem oldaná meg a CSU gondjait. Söder agresszivitásával elérheti azt, hogy őt válasszák meg a CSU elnökének, ám tekintve, hogy néhány hónap alatt a tartomány legnépszerűbb politikusából vált az egyik legmegvetettebb személyiséggé, abból indulhatunk ki, nem ő lenne a jó megoldás a keresztényszociálisok számára. 
Mindemellett komoly gond, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője, Markus Weber által képviselt mérsékelt irányvonal igencsak háttérbe szorult a CSU-nál.

Nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus

A keresztényszociálisok drámai visszaesésében szerepet játszhat az is, hogy a katolikus egyház mind többet támadja radikalizmusáért. A tartományban a lakosság nagy része katolikus, bár igen sokan léptek ki az egyházból az elmúlt évek folyamán. A tartományi székhely Münchenben például már csak 40 százalék a katolikusok aránya. A Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Reinhard Marx élesen bírálta mind Seehofert, mind Södert a menekültekkel kapcsolatos kijelentéseik miatt. Különösen annak kapcsán, hogy a szövetségi belügyminiszter 69. születésnapja alkalmából azzal kérkedett, hogy 69 afgán menekültet utasítottak ki az országból. (Mint utóbb kiderült, egyikük öngyilkos lett.) Marx bíboros kifejtette: nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus. "Sokan az életüket teszik kockára, és sokan meg is halnak az úton" - húzza alá Reinhard Marx. A politikai felelősöknek Marx szerint nem szabadna úgy tenniük, mintha 2015 óta semmi sem változott volna. Mint mondja: mindenki számára nyilvánvaló volt az egyházban is, hogy nem érkezhet minden évben egymillió ember az országba. "És nem is jöttek" - tette hozzá a bíboros. Reinhard Marx úgy véli, hogy részletes vitát kell folytatni egy egységes bevándorlási törvényről, és nem lenne igazságos, ha Németország egyszerűen "elszipkázná" a mérnököket és az informatikai szakembereket más országokból.

2018.07.22 18:10
Frissítve: 2018.07.22 18:11

Külföldiekkel töltenék fel a német hadsereg üres posztjait

Publikálás dátuma
2018.07.22 11:48
Német ejtőernyősök ugráshoz készülnek egy gyakorlaton
Fotó: DPA/ Wolfgang Minich
A Bundeswehr komoly válságban van, egyebek mellett emberhiánytól szenved. Az értesülést a védelmi minisztérium nem cáfolta, azt mondták, minden lehetséges opciót megvizsgálnak.
Külföldi, európai uniós állampolgárok felvételét mérlegeli a német hadseregbe a berlini védelmi minisztérium a haderőnél, a évek óta fennálló létszámhiány megoldásaként – írja az MTI a hétvégi a német sajtóra hivatkozva. „A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” – erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine című bajor lap értesülését a ZDF német közszolgálati televíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os úgynevezett fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét. A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén. Két héttel ezelőtt a Bild című német tömeglapnak sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, hogy a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány.  
2018.07.22 11:48