Kamupártok: tétova hatóság

Publikálás dátuma
2017.05.26 07:07

Fotó: /

Nem állnak jól a hatóságok a 2014-es országgyűlési választás botrányos kampányában felbukkant, kétes gazdálkodású pártokkal szemben indított vizsgálatokkal. A Fővárosi Főügyészség közölte, hogy illetékességi területén az Állami Számvevőszék jelzésére hat párt ügyében indult nyomozás költségvetési csalás gyanúja miatt, ám ezek közül két esetben bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. Azt szerdán a Népszava írta meg, hogy a közelmúltban Zala Megyei Főügyészség bűncselekmény hiánya miatt szüntette meg a költségvetési csalás gyanúja miatt indult nyomozást az Új Magyarország Párt ellen, amely elszámolása szerint 62 millió adóforintot költött szállásra és üzemanyagra a kampány ötven napjában.

A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint további négy ügyben viszont még tart a vizsgálat. Ezekben az esetekben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) igazgatóságai nyomoznak. Kerestük a NAV-ot, amely tájékoztatást ígért, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Mindezek mellett számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomozott egy további párt ügyeiben. Erről az esetről sem árult el részleteket az ügyészség, csak annyit közölt: az ügy már vádelőkészítési szakban van.

A kamupártok nyilvánvaló trükkjei, és a feltűnően lassan haladó vizsgálatok, a megszüntetett nyomozások miatt Tóth Zoltán választási szakértő meglehetősen borúlátóan nyilatkozott korábban lapunknak. Többek között azt említette: „Egyes pártok a jelöléseik számának töredékét kapták meg szavazatként, ami egyértelműen felveti a csalás gyanúját. Ám a Nemzeti Választási Iroda visszautasította az ajánló aláírások ellenőrzését, így tulajdonképpen 2018-ban is teljesen szabad lesz a csalás lehetősége.”

Kijelentésére Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke két észrevételt tett. Először is: az országgyűlési választásokon, az ajánlás során a választópolgár több jelöltet is támogathat aláírásával, míg szavazni csak egy jelöltre lehet, ez pedig magyarázhatja, ha egy jelölt kevesebb szavazatot kap annál, mint ahány ajánlást összegyűjtött. (Itt érdemes megemlíteni: Pálffy Ilona álláspontját némiképp árnyalják az arányok, az Új Magyarország Párt például csaknem 15 ezer ajánlást „gyűjtött össze”, de a választáson csupán 1578 szavazatot kapott.) Az ajánlószelvények ellenőrzéséről Pálffy Ilona fontosnak tartotta megemlíteni: a jelölt által leadott ajánlásokat addig ellenőrzik, amíg 500 érvényes ajánlást találnak. Az ezeken felüli – esetleg több ezer – ajánlást már nem ellenőrzik. Arra viszont már van lehetőség, említette az elnök, hogy a választópolgárok tájékoztatást kérjenek arról, szerepeltek-e adataik a leellenőrzött ajánlások között.

Szerző
2017.05.26 07:07

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még gondolkodik, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza sokat sejtetett, de annál kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP Országos Elnöksége 2018. július 30-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy a keletkezett plusz forrásokat miként használjuk fel a NER lebontása érdekében” – üzente a párt sajtóosztálya. Segítségnyújtásról, karitatív tevékenységről szó sem esett a levélben, de még így is több energiát fordítottak az témára a Fidesznél, a kormánypárt ugyanis nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49

Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget

Publikálás dátuma
2018.07.20 10:07

Fotó: Google Street view/
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.  A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. 
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
2018.07.20 10:07
Frissítve: 2018.07.20 10:32