A békülékeny Horthy

Horthy! Horthy? Horthy - ezzel a higgadt címmel írt cikket a Magyar Hírlapba (MH, május 29.) Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, mondván: „a történelemben az igazság… nem minden esetben az enyém, ahogy nem is a vitapartneremé”. A dolgozat azon töpreng, vajon miért az ismeretek nélküli minősítések sora a kormányzóról, amikor már az 1980-as évek második felében is sok történész árnyaltabb képet rajzolt róla, mint hogy egyszerűen „fasiszta patás ördögnek” fesse le.

Miért lett hát Horthy a sekélyes, de annál hevesebb napi politikai viták tárgya?

Ma biztosan nem találni vitathatatlan személyiséget a történelemben, mert nem lelni olyan kormányzatot sem, amely ne akarta volna saját kontinuitását igazolni a történelemmel. Ezért a blőd ünnepi szónoklatok, ezért, hogy az újratemetések, a szoborállítások és szobordöntögetések, utcanév-tábla leverések és cserék mind megelőzték a higgadt szakmai vitákat. Pedig a nemzet történelmének egyaránt része Kossuth és Széchenyi, Kun Béla és Horthy, Szálasi, Rákosi, Nagy Imre és Kádár, Antall, Horn, Gyurcsány és Orbán. Akiknek munkásságát korukba ágyazva, érték-előítélet nélkül kellene vizsgálni. Ma sem önmagában az a baj, hogy az országnak jobboldali kormánya van, hanem hogy a saját kiszitált értékeit (vs. értéktelenségét) akarja rákényszeríteni a nemzet egészére. Azt a két világháború közötti jobboldali identitást, amelynek semmi köze a modern konzervativizmushoz, kereszténydemokráciához.

Horthy nem volt államférfi - mondja Szakály -, politikussá lett haditengerésztiszt volt, aki „számos esetben hozott helyes és számos esetben helytelen döntést”. Mi úgy gondoljuk, szűk látókörű revizionista, botcsinálta politikus volt. A nemzet tragédiája, hogy egy államférfiakkal kitömött korban csak Horthyra futotta, pedig távlatos vezetőre lett volna szüksége. Ferenc József XIX. századi úriember-értékrendjében élő ember volt, aki semmit nem értett meg Hitler gépesített náci tömegforradalmából, a demokrácia és a diktatúra közötti élet-halál harcból. Leragadt az úriemberi becsületszónál, a nagyhatalmi érdekek helyett a területi revizionizmusnál, amelynek - írja Szakály - a szocdemek mellett még „a magukat a magyar nemzet tagjának tartó zsidók is hívei voltak”. „Sőt”: Horthy szegedi Nemzeti Hadseregét a helyi zsidóság anyagilag is támogatta, sok zsidó tagja is volt. A szocdemek és a zsidók emlegetése a békülékenység túlcsordulása. Arról nincs szó, hogy ha így volt, akkor miért építették az egész rendszert egyoldalúan a bolsevik-zsidó félelemre, miért az 1920-as numerus clausus?

Ha Horthy nem volt fasiszta patás ördög (nem volt), akkor Szakály szerint „lehet” szólni a Don-kanyarról, a munkaszolgálatról, a holokausztról is. Ám nagyon mellébeszélünk, ha minderről nem úgy szólunk, mint egy korszak következményeiről. Amely korszak hivatalosan 1920. március 1-jén kezdődött, amikor Horthyt a Nemzetgyűlés hatalmas többséggel választotta kormányzóvá, bár „nem azért, mert a képviselőket a Házban megjelent néhány »különítményes« kényszerítette volna”. Akkor vajon mit kerestek ott?

Nem ilyen békülésre, hanem megbékélésre volna szükség. Az úgy, ahogy volt történelemmel.

2017.06.02 08:15

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/