Amiért a Jobbikkal nem...

Kitűnő barátaim, jeles szellemek, egyebekben a szabadságjogok elkötelezettjei is előállnak azzal: nincs mese, a demokratikus ellenzéknek össze kell fognia a Jobbikkal, csak így jön ki a matek a kormányváltáshoz. Ha hápogni kezdek, könnyen megkaphatom: pragmatikusnak kell lenni, meg különben is, csak egy időre, csak egy új választási törvényig, alkotmányig, médiaszabályzásig, csak az állami korrupció felszámolásáig, csak a fő bűnösök eltakarításáig… Butaság görcsölni elvek, ideológiák miatt – mondják olykor az eszmékkel hivatásszerűen foglalkozók is -, az emberek nem törődnek ilyesmivel. Az „ideológia” lassan éppúgy szitokszóvá válik, mint egy ideje már a politika. Képzett, okos fiatalok is ideológiamentesnek hirdetik magukat.

A Jobbikkal való Fidesz-ellenes szövetség ötlete az ideológiamentesség ideológiájának torzszülöttje. A remény és a reménytelenség mérgező kevercsében jött világra. A reménytelenségben, hogy a demokratikus tábor nem nő elég gyorsan, ma kevés a váltáshoz. És a reményben, hogy azért mégsem maradhat így, bármi áron, de valaminek történnie kell.

Kell, de nem ennek, nem a csöbör helyett a vödör korszakának. Milliószor hallottam már, hogy „akár az ördöggel is…”, meg hogy Churchill is szövetkezett Sztálinnal Hitler ellen, és így tovább. Sztálinnal igen, de Szálasival nem, mert ugyan mindegyik szörnyeteg, de Hitler és Szálasi ugyanannak a kórokozónak a hordozói, bármelyikükkel parolázol, ugyanazt a betegséget kapod el. És Sztálinnal sem kormányzott volna soha együtt.

Sem Orbánt, sem Vonát nem említeném egy lapon Hitlerrel, Szálasival. Nem ezekre hasonlítanak, hanem egymásra. Pláne, hogy a Jobbik elnöke a szélről kicsit beljebb húzná a pártját. Most már ugyanazon a mezőn állnak a sakktáblán, mint a Jobbik közönségére ácsingózó Fidesz. A politikájuk szabad szemmel már nem megkülönböztethető. „Tekeredik a Fidesz, Jobbik akar lenni”- írta az egyik online lap. Mire jó az egyik Fidesszel szövetkezni a másik ellen? Akármennyi az indulat, nem Orbán személyével kell leszámolni, hanem a politikájával. Sokan kimutatták, hogy a program nélkül győző Fidesz voltaképpen a Jobbik programjának javát valósította meg. Abban szerepelt a Szent Koronára hivatkozó alkotmány (amelyről a Fidesz a választás előtt egy szót sem ejtett), a kötelező hit- vagy erkölcstan, „az alternatív együttélési formákat”, vagyis az élettársi kapcsolatot is lefokozó családpolitika, a kettős állampolgárság, a szakképzést adó szakiskolák lebutítása, lerövidítése, az „iskolarendőr”, az „egyoldalú euroatlanti orientáció” helyett a „keleti nyitás”. Trianon június 4-i évfordulójának kultikus nappá nyilvánítása, a Károlyi- és a Lukács-szobor eltávolítása, a Roosevelt tér átkeresztelése, Nyirő József, Wass Albert, Tormay Cécile kultusza, a magánnyugdíjpénztárak elleni támadás, a halálbüntetés meglebegtetése. Ha nem Orbán mondja, akkor már rendben van?

A kurzus legnagyobb bűne, hogy országosan kicsíráztatta a gyűlölet és a megbélyegzés magvait. Most tűrjük, hogy egy másik párt a maga hasonló sztereotípiáival tovább locsolgassa őket? Ha a demokratikus pártok jóváhagyják, megáldják, sőt egyes körzetekben kérik az átszavazást a Jobbikra, mi a garancia arra, hogy ez csak „átmeneti” lesz? Hogy nem marad ott a választó, ahol olcsó gyógymódot hirdetnek bajaira? Ha egyszer „szabad” volt, miért ne lenne máskor is? Mit mondanánk a hallgatólagosan vagy nyíltan a Jobbiknak osztott körzetekben? Szavazzatok Toroczkaira, hogy elküldhessük Orbánt? És később, ha a dolog túl jól sikerül, és baloldali szavazatokkal tovább erősítettük a Jobbikot, majd azt, hogy szavazzatok Orbánra, hogy elküldhessük Toroczkait? Az jó cél, hogy a nem megrögzött rasszista jobbikos szavazót visszahozzuk a baloldalra, mert ennek a közösségnek a magatartási normái érzékennyé tehetik a megkülönböztetéssel és az előítéletekkel szemben. De ez csak akkor több a szavazathalászatnál, ha a volt pártja eszméiből nem kérünk. Átmenetileg se, egy percre se.

Ha a Jobbikkal sem lehet győzni, akkor csak a blama marad. De még rosszabb, ha lehet. Hogyan kormányzunk közösen, akár átmenetileg, ha „szakértői” kormánnyal takarózva is, hiszen annak a javaslatait is az abszurd koalíciónak kellene megszavaznia a parlamentben? Nem igaz, hogy „csak” a választási törvényt kell gyorsan megváltoztatni. Ahhoz alkotmánymódosítás is kell, közben költségvetés, a tanévet előkészítő szabályok, külpolitikai lépések. Hogy egyezünk meg? Te hozhatsz egy cigányellenes törvényt, mi cserébe közeledhetünk Európához? Két szobrot elvihetsz, egyet leönthetsz vörös festékkel, jó, kipát is húzhatsz a fejére, de akkor ennek fejében emelhetjük a minden gyereknek járó családi pótlékot? Egy Horthy Miklós utcáért jár egy Nagy Imre tér?

Egy ilyen kormány csak megbukhatna. És utána diadalmasan jönne vissza a Fidesz, mellét döngetve, hogy lám, ő volt az egyetlen, amelyik nem paktált le a Jobbikkal.

Igen, a Jobbik nélkül többséget szerezni jóval nehezebb. De van, amikor a nehezebb utat kell választani. Mert a másikon csak a szégyen vár.

2017.06.03 08:03

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16

Még nem kell papot hívni a Jobbikhoz

Publikálás dátuma
2018.07.19 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Szervezetileg meggyengült, anyagilag padlón van, országosan ismert politikusok hagyták el a pártot. Politológusok szerint azonban korai lenne temetni a Jobbikot.
A Jobbiknak egyszerre kell megfelelnie annak a kihívásnak, amit a Fidesz, és most már annak is, amit Toroczkai László új pártja, a volt jobbikosokból alakult Mi Hazánk Mozgalom intéz felé. A kettős feladatot ráadásul úgy kell teljesíteni, hogy a Jobbik szervezetileg nagyon meggyengült az utóbbi időben – állapította meg Juhász Attila politológus, a Political Capital főmunkatársa. A legtöbb időközi önkormányzati választáson a Jobbik nem tud, vagy pedig a bukás kockázatától tartva nem is akar jelöltet állítani – folytatta. A párt szervezeti gyengesége részben a kilépésekkel, másrészt nyilvánvalóan azzal a súlyos pénzügyi helyzettel magyarázható, amit az Állami Számvevőszék által kiszabott, összesen több mint 660 millió forintos büntetés okozott.
Ilyen körülmények között a Jobbik nemcsak munkatársak elbocsátására és irodák bezárására kényszerül, a holdudvarához tartozó szervezeteket sem tudja pénzelni. Így azoknak nincs miért a Jobbik mellett maradniuk – mondta lapunknak Juhász Attila.
Mindezek ellenére a Jobbik stratégiája nem változott: a néppártosodással alternatívát állítani a Fidesszel szemben, a baloldal megroppanását kihasználva lehetőleg az összes kormányellenes szavazót megszólítani – hangsúlyozta Juhász Attila. A Toroczkai-féle irány szerinte asszisztálás a Fidesz politikájához.
A Jobbik mintegy 20 százalékos eredményt ért el a parlamenti választáson, ami hiába volt a legjobb ellenzéki teljesítmény, a kudarcként értékelt szereplés Vona Gábor elnök lemondásához és pártszakadáshoz vezetett. Kérdés, hogy mostani állapotában, Sneider Tamás vezetésével a Jobbik mennyire alkalmas „néppárti alternatívát” kínálni.
Pillanatnyilag valóban nem rózsás a Jobbik helyzete, a pártot azonban korai lenne leírni – közölte Róna Dániel politológus, a Corvinus Egyetem oktatója. Róna emlékeztetett rá, hogy a jobbikosok által is megszavazott fideszes javaslat értelmében a párt támogatása (beleértve a frakciónak járó juttatásokat, a pártalapítványnak és a pártnak járó éves támogatást, a megemelt szakértői keretet) jelentősen nőni fog, megközelíti majd az évi 1 milliárd forintot, ami az ellenzéki pártok közül a legmagasabb összeg lesz.
Ha a Jobbiknak sikerül túljutnia a válságos időszakon, és visszafizeti a súlyos ÁSZ-büntetést, akkor kellőképpen nagy bevételi forrása lesz ahhoz, hogy talpra álljon.
Egyelőre nem lehet megmondani, hogy Toroczkaiék kilépése hány szavazatot visz el, de az új párt mindenképpen potenciális veszélyforrás a Jobbikra nézve – beszélt az érem másik oldaláról Róna Dániel. A korábbiaktól eltérően most valóban országosan ismert politikusok hagyták el a Jobbikot. A kilépő Toroczkai László és Dúró Dóra népszerűbb és ismertebb, mint Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, illetve frakcióvezetője.
Az űrt, amit Vona Gábor hagyott maga után, Sneidernek egyelőre nem sikerült betölteni – mondta a politológus. Nem látszik, hogy a Jobbiknak lenne olyan karizmatikus politikusa, aki képes lenne egy személyben növelni a párt támogatottságát. Ha az a mesterterv, hogy két év múlva Sneider hátralép, és átadja a helyét a visszatérő Vona Gábornak, akkor már csak az a kérdés: milyen állapotban lesz akkor a Jobbik?
A Mi Hazánk Mozgalom ideológiája sokkal inkább jobboldalinak tekinthető, mint a Jobbiké. A kampányban – Róna Dániel szerint – a Vona vezette párt retorikailag ritkán mutatott jobboldali karakterjegyeket: a klasszikus „Isten, haza, család” értékrend helyébe „a XXI. század, a bérunió és az árkok betemetése” lépett.
Juhász Attila szerint rövid távon a legtöbb, ami elvárható a Jobbiktól, az, hogy a párt meg tud maradni, nem forgácsolódik szét teljesen. Érzékelik a bajt a Jobbik politikusai is, akik újabban különféle programok szervezésével a párt közösségi jellegét akarják hangsúlyozni. Ezzel a Toroczkai-féle konkurenciára is reagálnak. Hosszabb távon, ha a Jobbik ellenzéki pártként akar viselkedni és szeretné megtörni a fideszes centrális erőteret, akkor – Political Capital főmunkatársa szerint – a néppártosodás folytatása az egyetlen járható út.
Témák
Jobbik
2018.07.19 08:30
Frissítve: 2018.07.19 08:30