Milliárdokért kellene kikotorni a Balatont

Évek óta keseríti a Balatonmáriafürdőn élők és a turisták életét az iszap. A tó strandjairól 91 ezer köbméter iszapot kellene kikotorni, ehhez képest ennek alig tizedét veszik ki. A sár eltávolítása tízmilliárd forintos tétel.

Valamelyest fellélegezhettek Balatonmáriafürdőn: úgy tűnik, az idei nyári szezont nem veszélyezteti az iszap. A Balaton nyugati medencéjének klasszikus, családi üdülőhelyén tavalyelőtt ősszel kezdődtek a gondok, szárazra kerültek a horgászok csónakjai és a több tízméteres lejárók a rendkívüli és hirtelen iszaposodás miatt. Elsősorban a falu Balatonfenyves felőli részét, az Őrház és a Hullám utcai partszakaszt érintette a mocsarasodás, melynek okát a mai napig nem tudják a szakemberek.

- Amikor felmerült az akut probléma, mindenféle vizsgálatot ígértek – mondta Galácz György, a település polgármestere –, mostanra viszont úgy tűnik, lekerült az ügy a napirendről, legalábbis minket régóta nem keresett senki. Állítólag készülnek tanulmánytervek, de láthatóan nem sietnek velük.

Az első hírek szerint állítólag a Kis-Balatonnál változtattak valamit, s emiatt a Zala anélkül ömlött a tóba, hogy lerakta volna a hordalékát, de arról is lehetett hallani, hogy a tartósan magas vízszint miatt megváltozott a Balaton áramlása, s emiatt terített le a korábbinál sokkal több iszapot a tó nyugati medencéjébe. Sokak szerint egy másik kotrás állhat a háttérben: a balatonfenyvesi óriásmóló építésénél nem elszállították az üledéket, hanem nemes egyszerűséggel a tó közepén ürítették ki a kotróhajókat, s az áramlat Fenyvestől Keszthelyig szétterítette az iszapot – erre azonban nincs bizonyíték sem pro, sem kontra.

A Keszthelytől Balatonfenyvesig húzódó szakaszon korábban is gondot okozott az iszaposodás, ám arra senki sem emlékezett, hogy néhány hét alatt 50-80 centiméteres zagy árassza el a part menti, sekély részeket. Szakemberek szerint a Balatonban a természetes iszaposodás százévente egy centiméter, ehhez képest néhány hét alatt rakódott le ennek ötven-nyolcvanszorosa.

- Korábban kétévente kellett tisztíttatni az iszapcsapdákat – állította a máriafürdői polgármester –, amióta jelentkeztek a gondok, minden tavasszal megtesszük, ám kevés a nyoma: már most megteltek.

Egy tanulmány szerint éves szinten csak a balatoni strandokról 91 ezer köbméter iszapot kellene kikotorni, ehhez képest ennek alig tizedét veszik ki a tóból, így a déli parton sok százezer köbméternyi laza üledék borítja a medret. Kikotrása tízmilliárd forintos tétel, miután egy hektárnyi terület harminc centméter mélységű kotrása 30 millió forint. Cseppet sem mellékesen, a kitermelt iszapot nem lehetne csak úgy elteríteni a parton, szigorú előírások vonatkoznak a kezelésére: hulladéklerakókba vagy zagytározókba kellene szállítani. Az érintett települések – Máriafürdő mellett Balatonberény és Balatonfenyves – emiatt is nehezményezik, hogy a vízügyi szakemberek csak természetvédelmi szempontok alapján foglalkoznak a kérdéssel, noha az üdülőfalvaknak legalább olyan fontos lenne a turisztikai megközelítés is. Ráadásul, ha lennének is rá forrásaik, vízügyi engedély nélkül nem végezhetnek mederkotrást.

- A nyaralókat nem érdekli, mitől nagyobb az iszap, csak ne kelljen benne gázolniuk – jegyezte meg Galácz György. Az önkormányzat éppen ezért tavaly nyárra extrém hosszú lejárókat csináltatott – akadt köztük hetven méteres is –, hogy megkímélje a kellemetlenségtől a fürdeni vágyókat. És felkészültek a további iszaposodásra is, ugyanis a lejárók hosszabbítóelemeit is legyártatták… - Valamilyen megoldást ki kell találni, mert ez nem járható út – tette hozzá a polgármester. – Az iszap miatt folyamatosan csökken a vízfelület: ha csak Máriafürdőt nézzük, a hatvanas évekhez képest, 40-50 méterrel beljebb került a part. És a mocsarasodás folytatódik, a nádasokban már megjelentek az újabb szárazulatok. Ha nem szánnak pénzt a kotrásra, az egész Balaton megsínyli.

Demonstrációmentes szezonnyitó

Elmaradt Balatonföldváron a szombatra meghirdetett demonstráció a strand fizetőssé tétele és a fizetőparkolás bevezetése ellen. Fizetni csak júliustól kell a Keleti strandon. Számos balatoni település kényszerül emelni az idegenforgalmi adót, vagy bevezetni a strandbelépőt, miután több tízmilliós éves bevételkiesést jelent az önkormányzatoknak, hogy az állam idén januártól csökkentette a vendégéjszakák után beszedett idegenforgalmi adó központi kiegészítését. Jó hír, hogy a 137 balatoni fürdőhely csaknem mindegyike kiváló vízminőség-minősítést kapott a szakemberektől, a déli part összes strandja ilyen. F. I.