Londoni merénylet - Megnevezték a harmadik elkövetőt

Publikálás dátuma
2017.06.06 17:36
Fotó: Leon Neal/Getty Images News
Fotó: /
Hivatalosan is megnevezte kedden a londoni merénylet harmadik elkövetőjét a Scotland Yard.

A London Bridge-nél és a közeli Borough Marketnél szombat este végrehajtott, hét halálos áldozatot és negyvennyolc, részben súlyos, életveszélyes sérülést követelő terrorista merényletnek keddre a harmadik tettesét is megnevezték. A metropolis egyik forgalmi csomópontjának jelentős részét sikerült működőképessé tenni, de a népszerű piac továbbra sem nyitott ki. A Metropolitan Police közleményt adott ki a harmadik elkövetőről, igaz, a Corriere della Sera már korábban azonosította a marokkói születésű, olasz állampolgár Youssef Zaghbát. Az olasz lap szerint a mindössze 22 éves terroristát tavaly feltartóztatták a bolognai repülőtéren, amikor egy útra szóló jeggyel indult Isztambulba. Bár az olasz titkosszolgálat mind a brit, mind a marokkói biztonsági szerveket riasztotta a fiatalember gyakori utazásai miatt felmerült gyanúról, a Scotland Yard kommünikéje kiemeli: “sem a rendőrség, sem az MI5 belső elhárítás radarján nem szerepelt”. A rendőri jelentés hangsúlyozza, hogy a támadásban részt vett három férfit az első riasztást követő nyolc percen belül ártalmatlanná tették. Zaghba állítólag egy londoni étteremben dolgozott.

Az akció elkövetői közül a 27 éves Khuram Butt azonban bizonyítottan azon háromezer dzsihádista közé tartozott Nagy-Britanniában, akik ellen majdnem ötszáz vizsgálat van folyamatban. A The Times napilap szerint Khuram Butt annak ellenére “alacsony prioritású” gyanúsítottnak számított, hogy szoros szál fűzte a 2005-ös, 7/7-es, 52 halálos áldozattal járt négyszeres támadás egyik elkövetőjéhez, illetve Anjem Choudaryhoz, Európa egyik legnotóriusabb gyűlölet-prédikátorához, aki jelenleg börtönbüntetését tölti az Iszlám Állam támogatása miatt. A másodikként megnevezett terrorista, a marokkói és líbiai gyökerekkel rendelkező Rachid Redouane, Butthoz hasonlóan Kelet-Londonban élt.

Röviddel a választás előtt a Survation közvélemény-kutató intézet már csak egypontos vezetést adott a Konzervatív Pártnak a Munkáspárt előtt. Ennek ellenére általános vélemény szerint Theresa May-nek pénteken nem kell kihívnia a költöztetőket a Downing Street 10.-be. A meglepően sikeres kampányt folytatott Jeremy Corbyn politikai tőkét próbált kovácsolni a London Bridge-i drámából, amikor követelte May lemondását. Az ellenzéki vezér más „felelős beosztású emberekkel együtt nagyon aggódik May belügyminiszteri tevékenysége miatt”. 2010 és 2016 között húszezer rendőri munkahelyet szüntettek meg, ami Corbyn szerint hozzájárult a három hónap alatt harmadik súlyos terrorista incidenshez Nagy-Britanniában.

A terrorizmus fellángolása a szigetországban kiélezte a brit-amerikai kapcsolatokat is. Míg Theresa May igyekszik diplomatikus maradni, Tim Farron, a Liberális Demokraták vezetője kedden felszólította a kormányt, mondja le Donald Trump közelgő hivatalos londoni látogatását, amiért az amerikai elnök az elmúlt napokban ismételten keményen bírálta Sadiq Khan nyilatkozatait. London muzulmán főpolgármestere optimista kijelentésekkel igyekezett enyhíteni a fővárosiak feszült hangulatát.

Lásd még: Aggódhat May a választás előtt

2017.06.06 17:36

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/