Gyenge volt a fogyasztás, mégis nőtt a GDP

A reálbérek kimutatható növekedése ellenére a lakossági fogyasztás alig-alig bővül. A legalacsonyabb jövedelműek nagy részének bevételeit átcsoportosították.

Bár egy hónap adataiból aligha lehet messzemenő következtetést levonni, de az elgondolkodtató, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom mindössze 2,5 százalékkal növekedett áprilisban, - a KSH szerdán közzé tett adatai szerint - a megelőző esztendő azonos időszakához képest. Nyoma sincs a kormányzati programmá emelt fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedésnek. A tavasszal bejelentett versenyképességi lépések, az adócsökkentések és a bérmegállapodások - már a nemzetgazdasági tárca által is elismerten - csak hosszú távon támogatják majd a bővülést.

A minisztérium azonban abban téved - vélik a szakértők -, hogy a gazdasági növekedés záloga az, hogy megvédjük hazánk önállóságát a gazdaság-, az adó- és a foglalkoztatáspolitikában is. Ilyen védelemre ugyanis semmi szükség nincs, minél elmélyültebb gazdasági integrációra annál inkább. Nehéz magyarázatot találni arra, hogy a jelentős bérkiáramlások ellenére a lakosság miért nem növelte meg számottevően a vásárlásait - mondta lapunk érdeklődésére Virovácz Péter.

Az ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a minimálbéresek és a garantált bérminimumosok 15, illetve 25 százalékos emelése csak részben érte el a hatását. Ennek oka, hogy a kiáramló jövedelem mintegy 15 százalék a szürkegazdaságból származik, amelynek fele olyan, amelynél a foglalkoztatottakat teljes mértékben zsebből fizetik, viszont a másik felét minimálbéren tartják, és az ezen felüli összeget fizetik zsebből. (Ez a minimálbéreseknek akár 60 százalékát is jelentheti.) Most nem történt más, mint az utóbbinak megfelelő részét minimálbéresítették. Erre utalt a blokkk.com internetes portál is, amikor a friss statisztikai adatokat úgy kommentálták, hogy jövedelme "a béren kívül máshonnan is lehet a családnak, gondoljunk csak a vállalkozói jövedelmekre, vagy a külföldön dolgozók hazautalásaira, vagy a feketézés surranó pénzeire."

A GDP viszont az első negyedévben az előzetesen számítottnál egytized százalékponttal jobban, 4,2 százalékkal növekedett. Amelyről Banai Péter Benő, államháztartásért felelős államtitkára az állami televízióban azt mondta, hogy az kétszerese az uniós átlagnak. Hozzátette, az építőipar és a szolgáltatások is jelentősen bővültek az első három hónapban, míg a mezőgazdaság némileg visszavett a növekedésből. Utalt arra, hogy a beruházások érdemben hozzájárultak a növekedéshez, és bővültek a kormányzati és uniós forrásból finanszírozott beruházások, valamint az otthonteremtési támogatások rendszerének köszönhetően a magánberuházások is.

Ebből kitűnik, hogy a tavalyi évtől eltérően idén ismét érkeznek az uniós pénzek, amelyek lendületet adnak a gazdasági bővülésének, és a külkereskedelem is az előzetes várakozásoknál jobban teljesít, bár a beruházások 28,4 százalékos bővülésével hirtelen megugrott az import részaránya is.

Az ipar 1,6, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékpontot tettek hozzá a növekedéshez, de az év elején fellendülő építőipar is segítette a bővülést - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember szerint viszont meglepő, hogy a fogyasztási komponens viszonylag gyengén szerepelt. A háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 3,5 százalékkal nőtt. Mindez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás a nettó reálbérek jelentős, több mint 8 százalékos növekedése ellenére visszafogottan járult hozzá a növekedéshez.

Miután az első negyedéves GDP-hez az ipar kiemelkedően járult hozzá, igencsak elgondolkodtató, hogy áprilisban 3 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye éves összevetésben. A visszaesés annyiban meglepő, hogy az ipar lendületesen kezdte az évet, az év első három hónapjában ugyanis közel 8 százalékos volt a növekedés - közölte Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője véleménye szerint a 3 százalékos visszaesés egyszeri tényezőkkel magyarázható. Várhatóan májusban már újra pluszba kerül az ágazat termelése - tette a szakember. Az viszont még kérdéses, hogy az első negyedévben elért közel 8 százalékos növekedés tartható-e. A jelenlegi kilátások alapján az iparban ennél valamivel alacsonyabb, 5-6 százalékos többlet várható az év egészében.

A gazdaság növekedéséből ugyanakkor keveset észlel a lakosság.