Sukoró-ügy - Felmentés után súlyos ítélet

Publikálás dátuma
2017.06.09 07:08
Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója. MTI Fotó: Illyés Tibor
Fotó: /
A 2008-as sukorói telekcsere ügyében 3, illetve 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit.

Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, a vádlottakat felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte a másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet. A beruházást még 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemeltté nyilvánította, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelynek lényege az: vád szerint az MNV vezetői egy értékes Velencei-tavi, sukorói telket egy albertirsai gyümölcsösre cserélték volna.

A Kúria emlékeztetett arra, hogy másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék – ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele – kétséget kizáróan nem bizonyított. Ezzel szemben a Kúria leszögezte: a vádlottaknak szembesülniük kellett volna azzal, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá nyilvánvalóan, súlyosan értékaránytalan.

Császy Zsolt, MTI Fotó Illyés Tibor

Császy Zsolt, MTI Fotó Illyés Tibor

Tátrai Miklós és Császy Zsolt az ítélet szerint legkorábban a 3, illetve 2,5 éves börtönbüntetése kétharmadának kitöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.

Az állami cég két egykori vezetője a döntésre reagálva az MTI-nek csütörtökön küldött közleményben azt írta, az ítélet „méltó lezárása annak a folyamatnak, amelyben politikai megrendelésre készült a vád, és amelyben a politikai irányítás alá került ügyészség jelölte az eljáró bírót. (...) az egész eljárás során lábbal tiporták a védekezéshez fűződő jogunkat, mind az ügyészség, mind a bíróság pártosan járt el”.

Úgy vélekedtek, a Kúria az első fokon eljáró, őket elmarasztaló Szolnoki Törvényszék álláspontját tette magáévá, utóbbi célja pedig szerintük „nem az igazság kiderítése, hanem a vádnak megfelelő ítélet meghozatala volt”.

Véleményük szerint az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés ellen.

Tátrai Miklós 

Tátrai Miklós 

Közölték azt is, minden hazai és nemzetközi jogi lehetőséget meg fognak ragadni arra, hogy a „szégyenteljes eljárást” semmissé tegyék.

Császy a Népszavának az ítélethirdetés után kijelentette: ez az ítélet a magyar igazságszolgáltatás szégyene, az eljárás a jogállam sárba tiprása. Azért is tartja politikai jellegűnek a döntést, mert az állam gazdasági érdekeit nem a bíróság hivatott megítélni.

Dezső Antal, Tátrai Miklós ügyvédje – az elsőrendű vádlott nem jelent meg az ítélethirdetésen – úgy fogalmazott, megvárják az írásba foglalt ítéletet, s csak azután döntenek az esetleges további lépésekről.

"Az ügyészek a bűnösök"
Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán azt írta: az elítéltek ártatlanok, „a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök”. „Tisztességes kollégáimat zártátok börtönbe, mert engem nem tudtatok” – értékelt a volt miniszterelnök.
A Demokratikus Koalíció azt közölte, hogy kormányra kerülése után börtönbe záratná a telekcsere ügyében eljáró ügyészeket, bírákat, valamint a legfőbb ügyészt és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét.
Az LMP szerint Gyurcsány Ferencnek viselnie kell a politikai következményeket a jogerős döntés után.
A Fidesz a Budai Gyula országgyűlési képviselő által jegyzett közleményében azt írta, üdvözlik a Kúria ítéletét, „mert a bűnözőknek a börtönben a helye”.



2017.06.09 07:08

Lóg a vezeték, késnek a miskolci vonatok

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:37
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Több mint másfél órás késés is előfordulhat a Budapest-Hatvan-Miskolc vonalon, pótlóbuszokkal szállítják a MÁV utasait.
Elszakadt a felsővezeték Aszód és Tura között, emiatt 60-100 percet is késhetnek a miskolci vonatok, - jelentette be szerda délután a MÁVInform.
A vasúttársaság már szervezi a vonatpótló buszokat, amelyek Aszód és Hatvan között viszik majd az utasokat. A szakemberek megkezdték a műszaki hiba kijavítását: hogy kárpótolják az utasközönséget, a fennakadás miatt a Budapest-Keleti pályaudvar és Hatvan között valamennyi vonat felármentesen vehető igénybe.  Kassa felé a Hernád Intercity kerülő útirányon keresztül, Újszászon és Szolnokon át közlekedik - olvasható az MTI-nek is eljuttatott közleményben. 
2018.07.18 18:37

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16