Tudomány;google;mesterséges intelligencia;

2017-06-13 07:42:00

A gép forog, de az alkotó sem pihen

Nem science-fiction, nem futurológia, az okos gépek már ma életünk részei. A mesterséges intelligenciák óriási távlatokat nyithat a globális együttműködés terén.

– Nagyanyám még tollal írt, anyám írógéppel, én pedig számítógéppel, de ugyanannak a folyamatnak vagyunk részei – illusztrált három nemzedéknyi technikai fejlődést Greg Corrado, a Google Brain Teamjének tagja, a mesterséges intelligencia-fejlesztési kutatások igazgatója, aki Gépi intelligencia a Google-nál címmel tartott prezentációt Budapesten, a Brody Studiosban.

Greg Corrado szerint a tanuló gép nem futurista álom FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Greg Corrado szerint a tanuló gép nem futurista álom FOTÓ: TÓTH GERGŐ

– A tanuló gép nem futurista álom – hangsúlyozta az amerikai kutató, felidézve az egyik legutóbbi látványos sikert, az Alphago (számítógépes goprogram) győzelmi sorozatát a Go játék legnagyobb koreai és kínai mesterei ellen. Az Alphago is a mesterséges intelligenciák ama szintjét képviseli, ahol már nem programozzák a gépeket, hanem példák sokaságán keresztül saját maguk elemzik a kiválasztott információkat, és alakítják ki válaszaikat. – A gépi tanulás lényege, hogy a gépnek kell megtanulnia okosnak lenni – mondta Corrado. Példaként a spameket említette: a hagyományos mesterséges intelligenciák esetében a gépek bizonyos betáplált szabályok alapján szűrik ki az e-mailekből a levélszemetet, míg a Machine Learning (gépi tanulás) már a tartalomra is odafigyel. Ennek fejlettebb változata a Deep Learning (mély tanulás), amely tárgyak, szövegek elemzésére képes több ezer információ alapján. Ehhez azonban el kellett jutni a technikai fejlődés olyan fokára, hogy létrehozhassanak egy mesterséges neurális hálózatot, amely ugyanúgy reagál az információra, mint az emberi agy, és az adatokból kiindulva önálló kreatív munkára képes. A Deep Learning neuronköreit éppen az agyról készült nagy felbontású fotók alapján rekonstruálták. Nem véletlen, hogy Corrado ennek a programnak az egyik vezetője, hiszen az ő eredeti végzettsége neurobiológus, innen indult el a számítógép-agyak kutatása és fejlesztése felé.

– A Deep Learning iránt az elmúlt években megháromszorozódott az érdeklődés, mert az élet számtalan területén használható – mondta Corrado, megemlítve például lehetőségeit a daganatos betegségek időben való felismerésében, de fontos szerepet szánnak neki a Google ma még sokat bírált fordító-programjainak javításában is. A kutató szerint a következő években, legalábbis a világnyelvek fordításában, akár 85 százalékkal is csökkenhet a hibák száma. Felhasználhatják a robotikában is, a jelenleg főleg mozgásokra hitelesített gépek az interakciók széles skálájából tanulhatnak.

A prezentációt követő kerekasztal-beszélgetés során Corrado úgy vélekedett, hogy a Deep Learning terjedése egy minden eddiginél szélesebb körű globális együttműködést von maga után, amelynek során nemcsak a „tanulást” segítő adatbázisok választékát bővíti folyamatosan, hanem könnyebb lesz kiszűrni a hibás, félrevezető információkat is. – A Deep Learning elemző képességével számos tudományágban, ipari szférában javíthatja a hatékonyságot, új lehetőségeket biztosíthat a különböző gazdasági ágazatokban. Ez azonban nem robbanásszerűen, hanem folyamatosan fog bekövetkezni.

Nem osztotta azokat a félelmeket, melyek szerint a mesterséges intelligenciák „feleslegessé” tennék az emberi munkát, legfeljebb bizonyos munkavégzési folyamatok átalakulnak – erre hozta fel az írás útjának példáját a tolltól a számítógépig – és a felszabadult emberi munkaerőre szükség lesz az új munkafolyamatokban is. – Valószínűleg megváltozik magának a munkának a fogalma is. Ki hitte volna néhány évtizeddel ezelőtt, hogy a bloggerkedés szakma lesz? – mondta némi derültséget kiváltva Corrado, figyelmeztetve arra, hogy a jövő egyik fontos feladata az emberek mobilitásának erősítése a munkavállalás terén is. - Azok a gyerekek, akik ma 5-6 évesen a tableteket próbálgatják, valójában jövőbeli munkájukkal ismerkednek. Éppen ezért attól tartok, hogy súlyos következményei lesznek az informatikai eszközökön felnövők és az ehhez hozzá nem jutók közti technológiai szakadéknak.

A kutató ma is szívügyének tekinti a neurobiológia fejlődését, különösen ami az agyműködés felfedezését illeti. Ugyanakkor úgy látja, hogy ezek a kutatások olyan messze vannak ma az informatikai tudomány tempójától, mint madarak az űrhajóktól, itt az ideje, hogy közelítsék őket egymáshoz. Ugyanilyen fontosnak tartja, hogy erősítsék az érzelmi intelligenciával kapcsolatos kutatásokat a számítógép-technikában, mert ez egy máig elhanyagolt terület annak ellenére, hogy jelentőségét már senki sem tagadja.

Végezetül Greg Corrado arról beszélt, hogy bár a mesterséges intelligenciák rohamtempóban fejlődnek, nem igaz az a mítosz, hogy agykapacitásunknak csak töredékét használjuk ki. Agyunk hatalmas potenciállal rendelkezik, kihasználtsága attól függ, hogy milyen mértékben találkozunk kihívásokkal, mennyi lehetőségünk, erőnk, bátorságunk van velük szembenézni. Egész életünk tele van új helyzetekkel, új kérdésekkel és ezek mindegyike gazdagítja az agyunkat – mondta Google-igazgató.