Marnitz István;
Gazprom;gázvezeték;MOL Nyrt.;FGSZ Földgázszállító;
2017-06-14 07:05:00
Márciusban egy kevéssé feltűnő közlemény jelent meg a közműhivatal honlapján. Eszerint a hatóság megtiltotta a magyar–osztrák gázvezetéket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállítónak, illetve a magyar–szlovák csövet belügyminisztériumi felügyelet alatt tulajdonló állami Magyar Gáz Tranzitnak, hogy 2019 utánra leszerződjenek vezetékeik használatáról. A két cég szokás szerint pályázatot írt ki csöveik több időtávú használatára. Az uniós szabályok szerint ugyanis a nagy gázvezetékcégeknek kapacitásaikat időről időre nyíltan, túlkereslet esetén árverésen kell értékesíteniük. Az EU-előírásokba most felkerült a 15 év is. A szakma viszont tényként kezelte: ha az árverésre sor kerül, másfél évtizedre az orosz Gazprom foglalja le a nyugati és az északi csövet. Ez azért pikáns, mert e két vezetéken kívül jelenleg csak Ukrajna felől érkezik gáz Magyarországra, ott viszont kizárólag a Gazprom az eladó. Vagyis az oroszok átvették volna a Magyarországot ellátó összes gázvezeték feletti irányítást.
A tervezett árverés előtt egy héttel kiadott ukázban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a tiltást az ukrán gáztranzit-megállapodással indokolja. 2019-ben ugyanis lejár a Közép-Európába szánt gáz továbbítására kötött orosz–ukrán szerződés. A hosszabbítás a két, komoly vitákat folytató állam között erősen kétséges. A különböző vérmérsékletű orosz nyilatkozatok a teljes gázstoptól a jelentősen csökkentésig terjednek. Térségünk tehát eme irányból 2019 után már nem számíthat a jelenlegi, évi mintegy százmilliárd köbméteres gázmennyiségre. A közműhivatal magyarázatából visszafejthető: a Kreml ezt az oroszok és a németek között a Balti-tenger alatt közvetlen kapcsolatot teremtő, jelenleg bővítés alatt álló Északi Áramlat nevű gázvezetékkel tervezi kiváltani. Ma viszont még alig látható, ennek nyomán évek múlva mely vezetékjog mennyit ér majd – érvel a hatóság. A Gazpromot körülírva úgy fogalmaznak: egyes szereplők e tárgyban többet tudhatnak a többieknél. Így a hazai lépés a „nemzeti piac agresszív gazdasági beavatkozások elleni védelmét”, illetve a „piacok lezárásának elkerülését” szolgálja.
A felszínen – joggal – elvtelen Kreml-csatlósnak látszó Fidesz–KDNP nem véletlenül nem verte nagydobra az észszerűnek tűnő oroszellenes lépést. Korábban Brüsszel és Budapest épp azért vívott csörtét, mert az Orbán-kormány a HAG nevű osztrák vezetékünk használati jogát hat éve kivonta a nyílt eljárások alól és azt lényegében az állami MVM-nek adta át. Nyugati kereskedőktől ugyanis akkor már jóval olcsóbban lehetett – amúgy szintén orosz - gázhoz jutni, mint kelet felől, hosszú távú szerződés révén. Az olcsó nyugati gázforrás hozott is a konyhára. No nem a fő kedvezményezett MVM-ére. Hanem a hozzá másodlagos hasznosítóként becsatlakozó, MET nevű, Orbán-közeli, offshore-szerű gázkereskedőnek. Az EU már csak ezért is tiltja az ilyen kivételeket. Az Orbán-kabinet ebben engedett: két éve felszabadította a HAG használati jogát. Most viszont a 15 éves hatályú árveréseket éppenséggel az EU szorgalmazza, így voltaképp ismét ellenállunk Brüsszelnek.
Az MGT éves jelentése e tárgyban igen közlékeny. A magyar-szlovák gázvezeték megvalósítását lényegében személyesen Orbán Viktor verte keresztül, miután az összes nagy hazai vezeték gazdája, a Mol-hátterű FGSZ hat éve kinyilvánította: e csőre nem látnak piaci igényt. Így a kivitelezéssel az akkor Simicska Lajos felségterületének számító állami MVM-et bízták meg, az állam pedig ennek több mint negyvenmilliárdos költségét „beépítette” az ipari fogyasztók gázárába. Orbán Viktor a 2014-es választások előtt szlovák kollégájával, Robert Ficóval félkészen átadta a létesítményt. Az EU viszont eltiltotta az MVM-et a tulajdonlástól, mondván, gázkereskedőknek a vezetékbirtoklás tilos, és az MVM mindkét lovat meg akarta ülni. Az MGT-re keresztelt magyar-szlovák vezeték így kénytelen-kelletlen a Belügyminisztérium (BM) felügyelete alá került. A Mol eredeti meglátásait beigazolva azonban máig szinte senki nem használta a csövet: az lényegében átadása óta üres. A hitelek, a szervezet és a karbantartás évente súlyos milliárdokat emészt fel, ami miatt a BM már több milliárdot pumpált a cégbe. Igaz, a kormánypropagandát alátámasztó szakanyagok kimutatták, hogy az orosz Gazprom a cső átadásával egyidejűleg vágott a magyar gázdíjon. Igaz, erre csak másodlagos jelek utalnak, hisz orosz tarifánk titkos és a nemzetközi tőzsdék is beszakadtak. Bár a térségi energiapókerben egy üresen kongó gázcsőnek is lehet stratégiai jelentősége, az MGT mégis kínosan érezheti magát. Ezért éves jelentésében az ukrán szállítások korábban bejelentett 2019-es leállása esetére az ország alternatív ellátási útvonalaként magát ajánlja. Ilyen kitételeket az MGT-énél hatvanszor hosszabb hazai gázvezetékrendszert irányító FGSZ jelentésében nem leltünk.
Megkeresésünkre az MGT-t felülgyelő BM az MGT üzleti jelentését ajánlotta figyelmünkbe. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint hamarosan indulnak a 2019 utánra vonatkozó tárgyalások, így a témában csak hónapok múlva adható felelősségteljes válasz. Az orosz gáz magyar vevője, a Magyar Földgázkereskedő tulajdonosa, az állami MVM kifejtette: a hazai ellátás gerincét alkotó orosz szerződés legalább az évtized végéig él, az azt követő időszak kapcsán elemeznek és tárgyalnak, például a Gazprommal. Az orosz gáztársaságtól és a terület szakmai felügyeletét ellátó NFM-től nem kaptunk választ. Az FGSz Földgázszállító pedig üzleti titokra hivatkozva hárította el kérdésünket.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány – amúgy az oroszokhoz hasonlóan - rendszeresen különböző, nehezen követhető, egymásnak ellentmondó, szakmailag felszínes gázvezetéktervekkel áll elő, kérdés, a probléma megér-e egyáltalán ilyen mélységű tárgyalást. A magyar gázfogyasztás az elmúlt évek során 15 milliárd köbméterről 8 milliárdra zuhant. Ugyan ez tavaly 9 milliárd köbméter fölé nőtt, kérdés, az ipar és a lakossági fogyasztás szerkezete a szükségessé tesz-e ilyen mérvű fejlesztéseket. A jelenlegi vezeték-, tároló- és kitermelési rendszer naponta akár közel 200 millió köbméter kiszolgálására is alkalmas, miközben a téli fogyasztási csúcs nem éri el a 70 millió köbmétert.
Az osztrák és a szlovák vezeték (a hazai tárolókkal és kitermeléssel együtt) teljes ukrán oldali gázstop esetén is alkalmas lenne a tárolók feltöltésére és a téli szükségletek kielégítésére. Szomszédaink hamarosan a román és a horvát vezetékeket is alkalmassá tehetik hazai irányú szállításokra. Az orosz-török Török Áramlat folyamatban lévő kivitelezése kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég oroszországi tárgyalásai után felmelegítette a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Ausztriáig tervezett Déli áramlat nevű tervet is. Noha ennek valós esélyéről szakértőink véleménye eltér, abban egyetértés mutatkozik, hogy az útvonal 2019-re biztosan nem valósul meg. Már csak emiatt is szükség lesz egy ideig még az ukrán oldali gázbetáplálásra - érvelnek.