választás;kampány;plakát;Simicska Lajos;

2017-06-14 07:02:00

Csúcsra jár a plakátháború

Kegyvesztett oligarcháját küldené padlóra a kormányoldal a ma elfogadni tervezett - ám kérdéses sikerű - "kampányátláthatósági", valójában a közterületi reklámpiacot átrendezni kívánó jogszabállyal.

Mindössze két országgyűlési képviselőn múlik, át tudja-e verekedni ma a Fidesz-KDNP a Kósa Lajos által "lex csicskának" elnevezett törvény is, ami betiltaná a politikai plakátok kihelyezését a kampányidőszakon kívül. A kétharmados törvényeket elvben a Fidesz-KDNP nem tudja megszavazni, mert két képviselővel kevesebbje van; ugyanakkor elég egy hiányzó és egy félrenyomó ellenzéki honatya, s máris átverekedte a vitatott jogszabályt a kormányoldal.

Ráadásul nem egyértelmű az ellenzéki pártok álláspontja sem az ügyben, hiszen a törvény eredetileg azt mondta volna ki, hogy a pártok csak egy előre rögzített áron bérelhettek volna plakáthelyet, azaz egyértelműen arról szólt volna, hogy Simicska Lajos köztéri reklámfelületein ne tudjon többet kedvezményesen helyet biztosítani a Jobbik reklámjainak. Ez nyilván nemcsak az évtizedek, de főként 2010 óta maffiaszerűen felosztott közterületi reklámpiac politikai jelentőségén változtatna, hanem a hirdetési helyek híján komoly kampányhátrányban vergődő baloldali pártok számára sem lett volna teljesen elutasítható, hiszen ma jelentősen korlátozott a pártverseny azzal, hogy a kormányoldal - közpénzből és oligarchái, valamint házi civiljei révén - szinte korlátlan médiafelülettel rendelkezik. Csakhogy azóta módosítókkal odáig alakították a törvényt, hogy egyáltalán ne lehessen kampányidőszakon kívül politikai plakátot kirakni Magyarországon - miközben a kormány adóforintokból folytatott "tájékoztató" cunamijait továbbra sem szabályoznák semmilyen módon. A jogszabály-módosítást láthatóan leszámolásnak szánja a Fidesz korábbi gazdasági háttéremberével szemben. Az sem kérdés, hogy Simicska helyére a kormány a számára mostanság kedves cégeket helyezné.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint Magyarországon 45.913 nyilvántartott közterületi hirdetőeszköz található. A közterületi reklámköltés nagysága 2015-ben meghaladta 15 milliárd forintot, így mintegy 7,7 százalékát tette ki a teljes reklámtortának. Országos szinten több mint 100 olyan vállalkozás van, amelyek árbevételének jelentős része közterületi reklámtevékenységből származik, ám az összes kültéri felületből a JCDecaux Hungary 32 százalékkal, a Simicska-érdekeltségű Publimont 31 százalékkal, a Hungaroplakat és az EURO-AWK 9- 9 százalékkal rendelkezik, a többiek részesedése ennél jóval kisebb. A Citilight-piac még koncentráltabb: ott a JCDecaux Hungary részesedése 45 százalék, a MAHIR Cityposter Kft-é 20, a Publimonté 15 százalék (a két utóbbi cég Simicska-érdekeltség), többiek részesedése egy számjegyű.

Óriásplakátból 25-30 ezer lehet Magyarországon, aminek többségén 7-8 plakátcég osztozik. A legtöbb óriásplakátja a JCDecaux francia multicégnek van, 7600 óriásplakáttal, 9500 citylight egyedi felülettel és a közösségi közlekedés területén található egyéb formátumokkal van jelen a piacon, s sorra nyeri az állami megbízásokat. Iparági forrásokból származó információink szerint a kormányoldal (ide értve a Fidelitast és a CÖF-öt is) elsősorban a JCDecaux felületein, illetve az említett cég által a kisebb piaci szereplőktől bérbe vett plakáthelyeken hirdet, miközben az utóbb idők jogszabály-változásai ezt a csoportot nem érintették.

A parlamenti többség a korábbi években is képes volt saját gazdasági-politikai érdekei szerint módosítgatni a jogszabályokat, de Simicska-ügyben durvultak be igazán: a Mahir hirdetőoszlopait elbontatták a fővárosossal, miután az oligarcha ellenséggé vált a Fideszben - az ügynek pereskedés lett a vége, így kiderült: az intézkedés jogsértő volt. Tavaly ősz óta már csak önkormányzati engedéllyel helyezhetőek ki közterületre új reklámfelületek, 2021-tól pedig csak azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak köztéren, amelyek megfelelnek a kormány új szabályozásának.

Fájt a jobbikos akció, megtorolják?

Érthető okból nem találta a Nemzeti Adó- év Vámhivatal (NAV) a kormányoldal által támadott jobbikos óriásplakát-kampány számláit, amikor az adónyomozók a Mahir Cityposternél hétfőn razziáztak. Mint a plakátcéghez hasonlóan a szintén

Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet megírta, a NAV nyomozói csak a január eleje és április vége közötti számlákra voltak kíváncsiak, mint mondták, csak erre volt megbízásuk. A Jobbik plakátkampánya pedig április-májusban zajlott, a teljesítésről készült számlák javarészt az ezt követő időszakban készülhetnek.

A lapnak Böröczky Kornélia, a Mahir Cityposter jogi képviselője elmondta, e hét csütörtökre egy normál adóhatósági ellenőrzésre jelentkeztek be a NAV revizorai, ám már hétfőn adónyomozók jelentek meg a Mahirnál, ahol Kovács István ügyvezetővel közölték, hogy ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás ügyében vizsgálatot indítanak. A Mahir Cityposter Kft. panasszal él a NAV határozat ellen - közölték.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

"A jelenleg futó júniusi plakátkampányunk pontos és végleges számai a hónap közepén fognak csak a rendelkezésünkre állni, mivel az üresen maradt, a bérbeadó által nem értékesített felületeket béreltük ki. A végleges darabszámokkal június 16-án frissítjük majd a júniusi adatsort" - közölte a Jobbik. A kampány első négy hetében 2468 óriásplakát, 312 citylightot, 303 hirdetőoszlopot, valamint 292 dupla cityligth-ot béreltek, májusban 2470, 300, 304, valamint 257 volt a hirdetési helyeik száma, e hónapban pedig 2220-2510 közötti óriásplakátot, 290-300 citylightot, 300-310 hirdetőoszlopot, tovább dupla city light hirdetőhelyekből 270-290 darabot vásárolnak.

"Arcátlan hazugság a Fidesztől, hogy ez a kampány 2,5 milliárd forintba került volna. Ha ezt komolyan gondolják, akkor csak lapozzák fel a saját könyvelésüket: mind a 2010-es, mind a 2014-es országgyűlési választási kampányban a Fidesz minden hónapban ennél 2,5-szer több plakáthelyen hirdetett. Ugyanezen számítás szerint a kormánypártnak csak a plakátokra fordított kampányköltsége 6,25 milliárd forint lett volna. Ez elég szomorú hír lenne a magyar demokrácia számára, ugyanis azt jelentené, hogy mind 2010-ben, mind 2014-ben sokszorosan átlépték a választási kampányra költhető törvényben rögzített költségkeretet, és ily módon csalással nyertek volna mindkét választáson" - írta Szabó Gábor pártigazgató és Apáti István szóvivő.