Áder János aláírta a civil törvényt is

Publikálás dátuma
2017.06.16 12:55
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A köztársasági elnök szerint nem hogy nem lehetetleníti el - ahogy arra több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet korábban - de nem is befolyásolja a parlamentben kedden elfogadott civil törvény a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik. Erre hivatkozta Áder János aláírta a jogszabályt, pont úgy, ahogy a múlt héten a lex Taigetosz esetében is.

"Nem látok olyan közjogi vagy alkotmányos aggályt, amely valódi akadálya lehetne a törvény kihirdetésének" - írta az államfő a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről kiadott nyilatkozatában.

Áder János finoman úgy fogalmazott: a jogszabály elfogadását jelentős társadalmi vita előzte meg. Sajnálatosnak nevezte, hogy ennek során nemritkán olyan vélemények is napvilágot láttak, melyek a tényeket figyelmen kívül hagyva nem segítették elő a józan tisztánlátást. Meggyőződése - folytatta -, hogy a magyar társadalom többsége tiszteli a tisztázó vitákban elhangzó érveket, de elutasítja a fölöslegesen megosztó, öncélú indulatkeltést. (Reméljük, Áder a kormány gyűlöletpropagandájával kapcsolatban is így gondolkodik.)

Az államfő  összefoglalta a tényeket, amelyeket a törvénnyel kapcsolatban mindenkinek érdemes mérlegelnie. Ezek között első helyen említette, hogy a civil szervezetek nélkülözhetetlen és tiszteletet érdemlő szereplői egy polgári demokráciának. A Magyarországon működő, állampolgári kezdeményezésen és közjót szolgáló önszerveződésen nyugvó szervezetek munkája az emberi jogoktól a tehetséggondozásig, a környezetvédelemtől az egészségmegőrzésig, a hagyományőrzéstől a művészettámogatásig, a hitélettől az alkotó közösségépítésig, a szociális gondoskodástól a társadalmi szolidaritás megannyi formájáig "szolgálja társadalmunk nyugatos polgárosodását" - írta az elnök.

Áder a kormánynak kedvező statisztikákkal bővelkedő KSH legutóbbi adataira hivatkozott, miszerint Magyarországon több mint 56 ezer civil szervezet működik, melyek 99 százalékát semmilyen formában nem érinti az új szabályozás, mivel vagy egyáltalán nem terjed ki rájuk a törvény hatálya, vagy nem rendelkeznek 7,2 millió forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatással.

A 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét sem befolyásolja az új törvény, csupán további adminisztrációs kötelezettséget keletkezik számukra - hangsúlyozta Áder. Szerinte e szervezetek ugyanazt a tevékenységet, amit a jogszabály elfogadása előtt folytattak, változatlan formában végezhetik az új törvényi rendelkezések hatálybalépése után is.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítványt kedden 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 - jobbikos - tartózkodó szavazattal elfogadta az Országgyűlés. A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.

Bojkottálja a civiltörvényt a TASZ

A törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A szervezet újfent hangsúlyozza, hogy nincs mit titkolnia: gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak. 

A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük - jelentette ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg - ezt már Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondta.

"Rosszindulatú" volt a kampány

A külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba - közölte az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete június elején közzétett előzetes véleményében, igaz azt is hozzátéve, ami az átláthatóságot illeti, a szabályozás jogszerű célokat tűz ki. A Velencei Bizottság szakértői ugyanakkor előzetes véleményükben jelezték: a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.

A Velencei Bizottság véleményében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy a törvénytervezet végleges elfogadását megelőzően folytassanak nyilvános konzultációt minden civil társadalmi szervezet bevonásával.

Lex Taigetosz igen, plakáttörvény nem
Áder János múlt pénteken írta alá a lex Taigetoszként elhíresült oktatási törvénymódosítást. Az államfő szerint a nehézségekkel küzdő gyerekekről szóló jogszabály nem ellentétes az alaptörvénnyel. Arra hivatkozott, hogy a szakmai szervezetek se találtak benne kivetnivalót, sőt annak tartalmával "számos rangos szakmai szervezet is egyetért", holott az általunk megkérdezett szervezetek szerint a lex Taigetosz jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein. 
A plakáttörvény esetében már nem volt ilyen egyszerű dolga a kormánynak, az államfő ugyanis azt már visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök azt írta, a törvénnyel nem ért egyet, ezért él az Alaptörvényben biztosított jogkörével. A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

Szerző
2017.06.16 12:55

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42

Budapesten hagyta a csomagokat a Ryanair, fellázadtak az utasok

Publikálás dátuma
2018.07.22 16:21
FOTÓ: PAUL FAITH / AFP
Fotó: /
Másodszor fordult elő, hogy a fapados társaság Las Palmas-i járata egyszerűen nem viszi el az utasok csomagjait, túlsúlyra hivatkozva.
Kellemetlen meglepetés érte a Ryanair Budapest-Las Palmas járatának utasait vasárnap: azt közölték a már a fedélzeten ülő utasokkal, hogy a gép túlsúlyos, ezért leszedik a csomagokat – írja az Index. Egy utas szerint választás elé állították őket: vagy maradnak a gépen, és szerdán kapják meg a csomagjaikat kint, vagy szálljanak le.  Ez már a második eset, egy hete ugyanakkor nem is szóltak, csak a Kanári-szigeteken közölték az utasokkal, hogy a csomagok Budapesten maradtak, és leghamarabb három nap múlva, szerdán kaphatják meg azokat. Most vasárnap az utasok egy része fellázadt, leszállt és üvöltözve elállta a gép útját. A helyszínre kiérkezett a rendőrség is. Végül a pilóta bejelentette, hogy azoknak, akiknek a csomagja Budapesten marad, nem kell szerdáig várniuk rá, vagy ma, vagy legkésőbb holnap az is meg fog majd érkezni.  AZ Index szerint valószínű, hogy a Ryanair nem a távolságnak, üzemanyag-szükségletnek, utasszámnak, csomagszámnak megfelelő géppel működteti ezt a járatát, ezért kellett hátrahagyni a csomagokat, de a légitársaság nem nyilatkozott legutóbb sem.  
2018.07.22 16:21