Fogytán Ferenc pápa türelme

Publikálás dátuma
2017.06.17 07:32

Fotó: /
Ferenc pápa a június 28-i konzisztóriumon nevez ki új bíborosokat, egyebek mellett szegényebb régiókból, Maliból, Laoszból vagy El Salvadorból. A cél az, hogy tovább csökkentse Európa befolyását, amelynek – a katolikusok létszámát tekintve - még mindig aránytalanul nagy a szerepe pápaválasztó testületben, a Bíborosi Kollégiumban.

Az egyházfő programjában nagy hangsúlyt kap a peremen élők felzárkóztatása, ezért is nevez ki évről évre a szegényebb országokból bíborosokat. Célja a decentralizálás, a helyi püspöki konferenciák erősítése, éppen erről tárgyalt a héten a Vatikánban a bölcsek tanácsának is nevezett kilenctagú testület, amelyet a Szentszék működésének átalakításáért hozott létre pápává szentelésének évében, 2013-ban, s melynek tagjai már 20. alkalommal ültek össze.

Miközben a pápa több önálló kezdeményezést várna a helyi egyházaktól, a vatikáni bíborosokkal kapcsolatos türelme láthatóan fogytán van. A napokban leiratot intézett a Kúra bíborosaihoz arra kérve őket, jelentsék be, mikor hagyják el a Vatikánt, hova mennek, s mikor térnek vissza. Az olasz sajtónak sem voltak értesülései arról, melyik főpap miatt döntött így a pápa, s egy konkrét eset miatt jutott-e erre az elhatározására. Mindez azonban valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy konzervatív vatikáni főpapok nyíltan támadták a pápát bizonyos intézkedései miatt, különösen azért, mert megkönnyítette a szentségek kiszolgáltatását az elváltak és újraházasodottak számára. Marco Tosatti Vatikán-szakértő szerint az egyházfő így akarja megakadályozni az ultakonzervatívok „csúcstalálkozóit” a Szentszék falain kívül.

A bíborosoknak valójában már VI. Pál óta be kellene jelenteniük, hol tartózkodnak, ám ez a tradíció az évek során valahogy elsikkadt a mobiltelefon, a skype, illetve más chatprogramok elterjedésével. Angelo Sodano egykori államtitkár mindenesetre figyelmeztette a főpapokat erre a „nemes tradícióra”. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a pápa azért keményített be a bíborosokkal szemben, mert meg akarja előzni azt, hogy olyan helyeken bukkanjanak fel a nyári szünet alatt, amelyek nem éppen méltóak egy bíboroshoz.

Nem ez az első jele annak, hogy a pápa kezdi elveszíteni a béketűrését egyes önfejű főpapok ténykedése láttán. Múlt héten levelet írt a nigériai Ahiara egyházmegye papjainak, amelyben nyílt állásfoglalást követelt tőlük arról: hajlandóak-e engedelmeskedni a pápának. Ha ezt 30 napon belül nem teszik meg, felfüggesztés várhat rájuk. Az ultimátum azután született, hogy mind a mai napig nem voltak hajlandóak elfogadni egy 2012-ben kinevezett püspök beiktatását. Az argentin származású egyházfő stílusváltását azonban a Máltai Lovagrend nagymesterének év eleji lemondatása jelezte. Az egyházfő távozásra kérte fel a konzervatív Matthew Festinget, aki 2016 decemberében eltávolította a lovagrend egyik legmagasabb rangú tagját, a nagykancellár Albrecht Freiherr von Boeslager német bárót. Festing lépését állítólag az motiválta, hogy von Boeslager afrikai és ázsiai humanitárius missziói során nem akadályozta meg, hogy háborús övezetekben óvszert osszanak szét.

Ferenc pápa megválasztása óta hangoztatja, a párbeszéd, a konzultációk embere, ezért is hívta életre a bölcsek tanácsát. Ám mindinkább azt tapasztalta, hogy egyes ultrakonzervatív körök nem hisznek a dialógusban, hanem a háttérben áskálódnak vele szemben, s különféle csatornákon bírálják döntéseit. Mostani fellépése hasonlít ahhoz, ahogyan kezdetben – 1973 júliusa után – Argentínában, jezsuita tartományfőnökként kezelte az ügyeket. A La Civiltá Cattolica című lapban egykor így emlékezett: nem tartottam meg a szükséges konzultációkat. És ez nem volt jó. Ugyanakkor ha megbízok valakit egy feladattal, akkor tökéletesen megbízom benne, s nagy hibát kell elkövetnie ahhoz, hogy visszavegyem tőle a munkát”.

Szerző
2017.06.17 07:32

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15