Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Publikálás dátuma
2017.06.19 07:01
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Nem akarta befolyásolni a kormányzati politikát kritizáló Hegymenet című tanulmánykötet megjelenését - állítja Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára.

- Gyurgyák János, az Osiris kiadó vezetője szerint az MTA-tól üzentek neki, hogy politikai szempontból jobb lenne, ha a kormány politikáját bíráló Hegymenet című tanulmánykötet nem jelenne meg. Mi igaz ebből?

- Nem üzentem és nem is kértem senkit erre. Nem valószínű, hogy Gyurgyák János kitalálta, amit mondott. Feltételezem, hogy valaki vitt hozzá valamilyen üzenetet, de nem tudjuk, hogy ez honnan származik. Ezt jelenleg is próbáljuk kideríteni.

- Volt kommunikáció a kötetről az MTA és a kiadó között?

- Nem volt. Rudas Tamással, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetőjével beszéltem hónapokkal ezelőtt egy tanulmányról, amely az Index.hu-n jelent meg. (Orbán Krisztián: Száz év szorongás. Miért ellenségei a magyar rezsimek az ország felzárkózásának? - A szerk.) Az írás nem nevezhető tudományos publikációnak.

- A többi tanulmányról mit gondol?

A tanulmányok harmada tudományosan is megalapozott munka, kiemelném Feledy Botond külpolitikai tanulmányát. Harmada elfogadható minőségű, de közismert dolgokat állít és inkább az esszé műfajához tartozik. A többiről kevésbé jó a véleményem.

- Belekeverték az ügybe?

- Nem hiszem, hogy a személyem volt a lényeg. Néhányan nagy hullámverést keltettek a könyv körül, a cél talán az is lehetett, hogy minél többen halljanak róla. Az Akadémia központilag pályázati rendszeren keresztül támogatja a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást, a kötet szerzőitől ilyen kérés azonban nem érkezett hozzánk.

- Egy ilyen könyvet a jelenlegi politikai és médiakörnyezetben politikai állásfoglalásnak tekintenek. Hogyan tudja fenntartani egy kutató a tudományos függetlenségét?

- Több akadémiai intézet társadalomtudományi kutatásokat végez, amelyek érintkeznek a politikával. A kutatóinknak lehet véleménye politikai kérdésekről, ugyanakkor egy szakpolitikai irány bírálata nem politikai állásfoglalás. Az Akadémia feladatai közé tartozik a közvéleményt is érdeklő társadalmi problémák elemzése. Akadémiai kutatótól senki ne várja, hogy leírja, melyik miniszterelnök volt jobb, mert az nem tudományos kijelentés.

- Az MTA iránti közbizalmat hogyan lehet fenntartani?

- Bízom benne, hogy fönn lehet tartani. A Hegymenetnek sikere lett. Az MTA-nak ez nem rossz hír, mert azt jelenti, hogy a kutatói produkálnak olyat, ami a piacon értékes. Az már kevésbé jó hír, ha kiderül, hogy a sajtóvita miatt fogyott el.

- Az MTA-nak vannak más, kifelé is kommunikálható eredményei. A Lendület programmal idén hét kutatót csábítottak haza külföldről. Ez sikernek számít?

- Gyakran felmerül, hogy mennyire teljesül az a cél, hogy haza akarunk hozni kutatókat. A számok azt mutatják, hogy azoknak a kutatóknak a jelentős része, akiket a Lendület program eredetileg megcélzott, már hazajött. Ugyanakkor támogatunk olyan kutatókat is, akik nem dolgoztak hosszabb ideig külföldön, de nemzetközi mércével is jól teljesítenek. Az eredményeket is érthető formában kell kommunikálni. A társadalmat nem hatja meg, ha számára érthetetlen, látszólag jelentéktelen témákkal foglalkozunk, pedig ezek is fontosak. Felfedező alapkutatás nélkül nem lesznek a mindennapjainkban hasznosítható új eredmények sem. Az úgynevezett árva gyógyszerek kutatásával például alig akar valaki foglalkozni, mert túl ritka betegségek kezelésre használják, így nincs piacuk. A kutatásuk közben viszont sok fontos dolgot felfedezhetünk. Az MTA nem az üzleti, hanem a társadalmi hasznosság szempontjai mentén végzi a munkáját.

Névjegy
Török Ádám
Budapesten született 1952-ben
Közgazdász, az MTA rendes tagjává 2007-ben választották
2014 óta az MTA főtitkára

Nem mert kiadni egy magyar helyzetről szóló könyvet az MTA

A 444.hu értesült úgy néhány hete, hogy arról győzködte az MTA akadémiai főtitkár Török Ádám Gyurgyák Jánost, az Osiris kiadó vezetőjét, hogy jobb lenne, ha nem jelenne meg egy készülő, Magyarország helyzetét bemutató tanulmánykötet. A portál akkor azt írta, Török az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatóján keresztül üzent Gyurgyáknak, aki szerint viszont olyan utoljára a '80-as években fordult elő vele, hogy van egy jó kézirata, ám a valamiért nem lehet azt kiadni.

A "Hegymenet" című, "Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon" alcímet viselő kötet megírásához 28 szerzőt kértek fel, köztük akadémiai tagokat is. Az MTA-tagok, így Vékás Lajos jogtudós, MTA-alelnök, Csaba László közgazdász meg is írták a maguk tanulmányát. A szerzők mindannyian ingyen dolgoztak a tanulmányköteten. Eleinte úgy volt, hogy az MTA támogatja a kötet megjelenését, ám végül visszavonulót fújt, így végül a jezsuita rend kutatóintézetének anyagi támogatásával adták ki.

2017.06.19 07:01

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33