Kétkedő rendkereső

A két éve elhunyt tudós életműve máig időszerű kérdéseket vet fel a szociológia, a filozófia és az irodalomelmélet számára. Emlékére rendeztek két napos konferenciát Kőszegen, ahol az előadók Hankiss kérdéseire kerestek válaszokat.

Hankiss Elemér szellemében létrehozzák a Kérdések házát - hangzott el a bejelentés Kőszegen, a gazdag életművet maga után hagyó, 2015-ben elhunyt gondolkodó emlékére rendezett két napos konferencián, ahol az ő kérdéseire kerestek válaszokat.

Hankiss Elemér a mai napig több tudományterületen is érezteti hatását. A Széchenyi-díjas tudós a hatvanas években a történelemtudomány és az irodalomelmélet terén alkotott, a hetvenes években értékszociológiai kutatásokat végzett, 1989-ben megírta a rendszerváltás előtt álló Magyarország lehetséges forgatókönyveit, majd a kilencvenes évektől tovább tágította horizontját. Utolsó műveiben az európai civilizáció, az emberiség és az emberi lét legnagyobb kérdései felé fordult. Műveiben és a katedrán is mindig kérdezett, és kíváncsisággal hallgatta tanítványai válaszait.

Hankiss kérdéseire Kőszegen egy nemzetközi konferencia keretében kerestek választ híres kutatók, és járták körbe a szerteágazó életművet. A programot a 2015-ben alakult Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) szervezte, és az előadások Kőszeg legrégibb bástyájában, az Öregtoronyban (Zwinger) zajlottak. Vitányi Iván szociológus üzenetét Miszlivetz Ferenc, a programot szervező FTI-IASK főigazgatója olvasta fel. Vitányi szerint Hankiss érdeme, hogy a nyugati szerzőkkel egy időben fogalmazta meg azt a problémát, miszerint az emberiség eljutott a bizonytalanság korába, melyben a korábbi értelmezési keretek, mint Isten vagy a történelem elvesztek.

FOTÓ: NÉPSZAVA

A konferencia szekciói Hankiss életművének egy-egy fejezetébe engedtek betekintést. A társadalomtudományi és közgazdaságtani részben Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szociológusok, Hankiss szimbólumok iránti fogékonyságáról beszéltek, a politikai, történelmi szekcióban Nagy J. Endre szociológus kiemelte, hogy Hankisst a hétköznapi történések foglalkoztatták, a társadalmat, történelmet is alulnézetből szemlélte. Csepeli György szociálpszichológus Hankiss filozofikus természetéről beszélt. Hankiss kutatóként belenézett a világ kaotikus állapotába, keresve benne a rendet. Utolsó, Bizonytalanság kora című könyvében is ezt a problematikát járta körbe. – Hankiss nem halt meg, mivel bennünk él tovább – véli Csepeli, aki szerint, Hankiss értékszociológusként fog bevonulni a szociológia kánonjába.

A második nap Hankiss az irodalomhoz és a kvantumfizikához kötődő kapcsolatáról esett szó. Az irodalomtudományra nagy hatást gyakorolt Az irodalmi mű, mint komplex modell című munkája, melynek egy fejezetében a Hamlet jelentésrétegeit bontotta ki. Mezősi Miklós klasszika-filológus szerint Hankiss azért választhatta Shakespeare a dán királyfiról szóló művét, mivel az a kérdezés, a szkepszis drámája, így e mű illik a legjobban egy fürkésző tudóshoz. Kroó Norbert fizikus előadásában kiemelte, hogy Hankiss a kvantummechanika bonyolult gondolkodásmódját megkísérelte alkalmazni a társadalomtudományban, vagyis az ok-okozati összefüggések mellett a véletlenek szerepe is foglalkoztatta.

A tudományos tevékenysége mellett szó esett Hankiss 1990-től 1993-ig tartó tévéelnöki tevékenységéről, és a médiaháborúról is. Csortos Szabó Sándor producer felidézte, amikor Antall József miniszterelnök az önkormányzati választások második fordulója előtt nyilatkozni kívánt a Magyar Televízióban, és Hankiss elnökként Göncz Árpád nyilatkozatával kívánta egyensúlyozni azt. Az államfő végül lemondta a szereplést, Hankiss így nem tette adásba a kormányfő nyilatkozatát sem. Csortos szerint Hankiss kiegyensúlyozottságra törekedett, és elnökként két éven át küzdött elveiért, de példája jól mutatja, hogy a legjobb szándék ellenére is elveszhetünk a politika és a hatalom labirintusában.

Az utolsó előadásban hangzott el a szervezők nagy bejelentése: Miszlivetz Ferenc elmondta, hogy a jövőben Kőszegen, a Chernel utca 10. szám alatt létrehozzák Hankiss szellemében a Kérdések házát, amelyben könyvtár, archívum és kutatószobák nyílnak fejlett technológiával ellátva. Mátay Mónika, az FTI-IASK kutatója úgy látja, ha a projekt megvalósul, azzal más magyar városoknak is példával szolgálhatnak. Csepeli György szerint fontos, hogy tervezett Kérdések háza ráhelyezze magát a magyar szellemi térképre. A professzor azonban megjegyezte: – Mára kérdésekkel tele van a padlás, így nemcsak kérdések kellenek, hanem válaszok is. A hamis prófétákkal szembe kell menni. Autonóm válaszra képes embereket kell nevelni.