Még figyelik a lex Heinekkent

Az Európai Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló törvény végrehajtását. Elsősorban azt fogja ellenőrizni, hogy a hatályba lépését követő intézkedések indokoltak-e és arányban állnak-e a kitűzött céllal - nyilatkozta lapunknak a testület belső piacért felelős szóvivője, Lucia Cadet.

A lex Heineken néven elhíresült jogszabály-tervezetet még márciusban küldte el Brüsszelnek előzetes egyeztetésre két előterjesztője, Lázár János kancelláriaminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A javaslattévők egy védjegyvitába keveredett székelyföldi kisvállalkozást akartak kedvezményezni a címkéjén vörös csillagot használó holland sörgyárral szemben. A ominózus jogszabály akár két évig terjedő szabadságvesztéssel és tetemes bírsággal sújtaná a vétség elkövetőit. A Bizottságnak három hónap állt a rendelkezésére, hogy elkészüljön a véleményével.

Hétfőn tette meg észrevételeit, és arra a következtetésre jutott, hogy nem emel kifogást a törvénytervezettel szemben, de az életbe lépése után ellenőrizni fogja a teljesítését. Elismerték ugyanis, hogy a totalitárius rendszerek rengeteg bánatot és szenvedést okoztak a magyarországi lakosságnak, ugyanakkor világossá tették: figyelemmel fogják követni a törvény gyakorlati alkalmazását, különösen azt, hogy nem torzítja-e a belső piac működését, nem ró-e aránytalan terheket a gazdasági szereplőkre és nem részesíti-e őket hátrányos megkülönböztetésben. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás nem irányulhat kizárólag egy termék vagy vállalat ellen - fejtették ki a Népszavának a brüsszeli érvelést részletesen ismerő illetékesek, emlékeztetve, hogy a javasolt törvénytervezet a Heineken ellehetetlenítésére irányult.

A brüsszeli egyeztetési eljárás során Hollandia részletesen véleményt nyújtott be a “Lex Heinekenről”, amelyben komoly fenntartásokat fogalmazott meg. Úgy ítélte meg, hogy a tervezett szabályozás súlyos akadályt gördíthet az áruk szabad áramlásának útjába a belső piacon. Ez a különvélemény újabb három hónappal késlelteti a törvény életbe lépését, ami szeptember 18-a előtt nem történhet meg. Ha Hága arra a véleményre jut, hogy a magyar hatóságok figyelmen kívül hagyták az észrevételeit, felkérheti a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezt egyébként Brüsszel magától is megteheti, ha úgy ítéli meg, hogy a jogszabály végrehajtása ellentétes az uniós joggal.

Arról egyelőre nem tudni, az Orbán-kormány ragaszkodik-e még a jogszabály elfogadásához, a javaslatot kiváltó romániai jogvita ugyanis lezárult.