Hol marad a népszavazás?

Ez év január közepén egy fiatalokból álló független civil csoport - borsot törve a kormányzó és a fővárost is uraló hatalom orra alá, s egyben az állóvízben dagonyázó ellenzéki pártoknak is utat mutatva - aláírásgyűjtésbe kezdett egy budapesti helyi népszavazás kiírása végett. A lécet magasra tették: a 2024-es olimpia rendezési jogáért benyújtott pályázat visszavonatása volt a tét.

A törvény szabta határidő szoros volt: 30 nap alatt kellett a magukat Momentum Mozgalomnak nevező fiataloknak 138 ezer érvényes aláírást összegyűjteniük. Őszinte lelkesedésük hatalmas sikert aratott: már az első napokban közel 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A várható eredményből való részesedés lehetősége még az addig lapuló pártokat is felbátorította. Sorra settenkedtek elő rejtekhelyeikről, néhány ezer aláírást hozva magukkal.

A határidő utolsó napján a Momentum a szükséges 138 ezer aláírás helyett 266.151 aláírást nyújtott be ellenőrzésre. Az aláírások mennyiségétől megrémült kormány soron kívüli határozatában kétségbeesetten rögzítette: "Budapest olimpiai rendezési pályázata esélytelenné vált. Ebben a helyzetben csak az a felelős döntés, ha a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az Olimpia rendezésére irányuló pályázatot visszavonja”: A MOB javaslatára a fővárosi közgyűlés - remélve, hogy a jogorvoslat során a bíróság által kimondandó okafogyottságra hivatkozva a népszavazást nem kell megtartani – korábbi döntését hatályon kívül helyezve, vissza is vonta a pályázatot.

Az aláírások ellenőrzése során gyorsan kiderült, nem is lesz szükség az összes vizsgálatára. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) március 7-i határozatában kimondhatta az eredményt: „az ellenőrzött érvényes aláírások száma: 151.239.” Ezzel a többi aláírás ellenőrzésétől el is tekintettek. A jogorvoslat során a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatában az FVB által megállapított számszerűséget megváltoztatva kimondta: a fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma elérte a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges - 139.196 - számot. E határozat jogszerűségét a Kúria – eltérő indokolás mellett – jóváhagyta. Döntése március 24-én jogerőre emelkedett. Ezzel kezdetét vette a helyi népszavazás kötelező elrendelésének procedúrája.

Népszava fotó/Molnár Ádám

Népszava fotó/Molnár Ádám

A népszavazási törvény értelmében az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül - a FVB elnöke tájékoztatja a főpolgármestert, aki e tájékoztatást a kézhezvételét követő legközelebbi testületi ülésen (közgyűlésen) bejelenti. A fővárosi közgyűlésnek a helyi népszavazás elrendeléséről a bejelentést követő 30 napon belül kell döntést hoznia, amely határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

Ma már júniust írunk és a fenti határidők leteltek, de a tétlenség okáról a helyi népszavazás törvényi jogosítottjának, a főváros választójogú polgárának nincs tudomása. A FVB elnöke is hallgat. Sőt, jogsértő módon az írásban megküldött közérdekű adatkérésre nem válaszol. A főpolgármester talán nem így fog eljárni? Hol vannak a híres jogvédő civilszervezetek és miért mozdulatlanok a törvényességért felelős állami szervek, no és az ellenzék egymással is viaskodó pártjai? Miért nem törődik mindezzel az ügy elindítója? Ja, hogy időközben párttá szerveződött, és most már illik neki is ekként viselkedni? Pedig egy hiteles szervezetnek amit elkezdett, illenék be is fejeznie. Azaz, a helyi népszavazás elrendeléséért és lefolytatásáért kardoskodnia, mindaddig, amíg a népszavazás „okafogyottságát” jogerős bírói döntés, illetve utólagosan megalkotott törvényi szabály nem mondja ki. Ez utóbbi nálunk amúgy gyorsan szokott lezajlani.

De akár új feladatokat is lehetne keresni. Például: összeférhető, összeegyeztethető, kívánatos és fenntartható-e – jogilag vagy etikailag, esetleg csak a mindennapokban elvárható/megkövetelt tisztesség szempontjaival – az a mai helyzet, hogy a FVB elnöke és egy másik tagja ugyanannak az egyetemnek az alkalmazottja, amelynek rektora és utasítást adó munkáltatói joggyakorlója azonos a NVB elnöki tisztét betöltő személlyel? A tisztesség oldaláról megközelítve a kérdésre biztos a negatív válasz. De a tudomány szabadsága oldaláról sem összeegyeztethető a politikától aligha mentes NVB elnöki tisztség az egyetemi rektori cím méltóságával és függetlenségével, már csak létrejöttük különbözősége miatt sem.

2017.06.23 08:03

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33