Bérlakás - Az állam nélkül nem megy

Publikálás dátuma
2017.06.24 07:00
Thinkstock illusztráció
Fotó: /
Az állam nélkül lehetetlen érdemben növelni a honi bérlakások számát. Alapvető elvárás a bérlők és a kiadók részéről, hogy hosszútávra kiszámítható környezetet teremtsenek.
A jogszabályi környezet egyáltalán nem kedvez a kiadási célú ingatlanok gyarapodásának

Roppant alacsony a hazai bérlakások aránya a lakáscélú ingatlanállományon belül. Az elmúlt 10-15 év munkaerőpiaci változásai ráadásul az ebből fakadó feszültségeket csak felerősítették – mondta lapunknak Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Aligha túlzás azt mondani, hogy most a gazdaság teremt elvárásokat a lakáspiaccal szemben.

Lenne „élhető” modell
A Városkutatás Kft. a közelmúltban a Habitat Magyarországgal együttműködve kidolgozott egy modellt, amely megfizethető szintű bérlakások működtetését segítené. E szerint az ingatlan tulajdonosa legalább három évre átadná lakását egy úgynevezett Szociális Lakásügynökség számára. Az ügynökség ettől kezdve megfizethető árú bérlakásként működtetné és kezelné az ingatlant. Ebben a felállásban a tulajdonos biztos és folyamatos bevételhez jutna, a piaci ár alatti kiadás miatt azonban elérhetők lennének számára olyan lehetőségek, amelyek más bérbeadókat nem illetnének meg (így például adókedvezmény). Az ügynökségnek ezen felül persze kötelezettségei is lennének, hiszen garantálná az ingatlan állagának megőrzését. A bérlők pedig rászorultságuk mértékének megfelelően támogatást is igénybe vehetnének.

Az elmúlt egy, másfél évtizedben ugyanis az emberek munkahelyi pozíciói instabilabbá váltak, ha ezek a kockázatok pedig a lakáspiacra begyűrűznek, azaz ha a lakhatás biztonsága is veszélybe kerül, akkor az nagyon komoly társadalmi feszültségeket kelt. (Szinte képtelenek például az emberek olyan régiókba költözni, ahol komoly munkalehetőségek vannak, s van, hogy a háztartási költségvetést csak rosszabb minőségű és elhelyezkedésű lakásba való költözéssel tudják egyensúlyba hozni.) A feladat adott: ezeket a lakáspiaci kockázatokat kellene csökkenteni – fogalmazott Hegedüs József. Ez azonban lényegében elképzelhetetlen állami szándék és közreműködés nélkül – folytatta.

Ma az a helyzet, hogy akinek pénze van, az felteszi a kérdést, hogy érdemes-e a bérlakásszektorba befektetnie. Ezek az invesztíciók azonban láthatóan csak nem akarnak megérkezni, holott a lakáspiac liberális, azaz például szabad szerződéskötés és lakbérmegállapodás. Mindez arra utal, hogy olyan intézményi, szabályozási korlátok vannak érvényben, amelyek gátolják a bérlakások nagyobb számú megjelenését. Jelenleg egyébként mintegy 110-115 ezer önkormányzati, s körülbelül 30-35 ezer közvetlenül az állam kezében lévő bérlakás van a piacon – mondta a szakember.

Aligha túlzás kijelenteni, hogy a jogszabályi környezet egyáltalán nem kedvező a kiadási célú ingatlanok szaporodásának, mert a bérlő, és a kiadó sem érezheti biztonságban magát. Előbbi attól tarthat, hogy egyik napról a másikra kirakják a lakásból, míg utóbbinak az a félelme lehet, hogy ha valami probléma merül fel, akkor hogyan juthat ismét vissza az ingatlanba, például, ha nem hajlandó kiköltözni a bérlő. Éppen ezért olyan szabályozási rend kellene, amely mindkét oldal számára hosszútávon biztosítékokat ad és kiszámítható viszonyokat teremet. Ennek egyik eleme lehetne például, hogy ha hosszabb távra, rugalmas lakbér-kontroll mellett adná ki valaki a lakását, akkor adókedvezményben részesüljön. Számos Nyugat-Európai országban a komoly lakáshiánnyal küzdő városokban a bérleti díj növekedését is kontrollálják, vagyis a megüresedett bérlakások esetében is van a lakbérnövekedésnek felső határa.

Ausztria a példa

Az osztrák modell irányadó lehetne, ott évi 15 ezer új bérlakást adnak át. A jelenlegi bérlakásállomány több szempontból is problémás. Azon túl, hogy korlátozza munkaerő áramlását, csökkenti a rugalmasságot, arra sem nagyon tud „választ adni”, hogy bizony nem minden esetben ugyanolyan lakásméretre, -típusra van szükség. Az embereknek és családoknak más-más életszakaszban és élethelyzetben más-más ingatlanra lenne igényük – fejtette ki a Népszavának Pardi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője. Arról már nem is beszélve, hogy bőven akadnak családok, akiknek egy lakás megvásárlása túl nagy terhet jelent. Ezen felül diákok esetében pontosan ismert probléma a kollégiumi helyek korlátozottsága, számukra is megoldást kellene találni.

Mindez azért különösen szomorú, mert egyébként számos üres lakás kihasználatlanul áll a piacon. Ezeket pedig be lehetne vonni erre a területre. Ehhez azonban egy támogató lakástörvényre lenne szükség, az ehhez szükséges módosításokat végre kellene hajtani. Ez azonban önmagában még mindig kevés. Az adószabályozás módosítására is szükség lenne, amely hosszútávon segíti a bérbeadót, s biztonságot nyújt számára. Ide vonatkozóan akad például már több javaslat is, amely arról szól, hogy a hosszútávú, olcsó, azaz piaci ár alatti lakáskiadásnak adómentesnek kellene lennie.

Ezen felül az új építésű lakások állományát is emelni kellene, hiszen ebből is alig akad. Ebben a kérdésben az osztrák modell például nagyon jó irányt lehet. Ausztriában közhasznú építőtársaságok építik és kezelik ezt az ingatlanportfoliót. Hogy mennyire hatékonyan, arra elég egyetlen szám, az új építésű lakásoknak 26 százaléka bérlakás céllal készül.

Ehhez persze kellenek a jogszabályi keretek, a kezelés szabályainak meghatározása, szükséges lenne egy felügyeleti szervre, amely ellenőrzi, hogy valóban az történik a piacon, amit szeretnének. Ezen felül pedig a limitált profit bevezetése, vagyis az eredmény egy részének kötelező visszaforgatása újabb fejlesztésekbe. Mindennek következménye az említett arány, azaz az évi 15 ezer új bérlakás.

Persze Magyarországon is futnak különböző bérlakásprojektek – tette hozzá -, a gond az, hogy ezzel az önkormányzatokat – a többi között Nyírbátor, Kecskemét, Szeged, Veszprém helyhatóságát - nagyon egyedül hagyták. (Hiányzik az emlegetett szabályozási és finanszírozási környezet.) Így pedig nehéz áttörést elérni, pedig a TLE szerint évente legalább 5-10 ezer új bérlakásra lenne szükség.

Pardi Zsófia hozzátette, hogy a szervezet ma az élhető, megfizethető szintnek havonta, négyzetméterenként 1000-1500 forint közötti bérleti díjat tartja. Ez persze függ a helytől és a konstrukciótól is, amely a lakás kiadása mögött van.

Á. A.

A feladat itthon az lenne, hogy a spekulatív lakáspiac hatásait – például az Airbnb okozta kereslet és bérletidíj-növekedést, vagy a lakásárak, hitelkamatok hirtelen emelkedésének a hatását – mérsékeljék. Mindezt együtt kellene kezelni, ám nem látni, hogy a kormány bármit is kezdeményezne a témában – fűzte hozzá Hegedüs József. Pedig a jogszabályi környezet és a bérlakások térnyerését elősegítő támogatási rendszer kialakításához elengedhetetlen az állami közreműködése.

Kulcskérdés, mondhatni társadalmi feszültségeket csökkentő feladat lenne pedig, hogy egy-egy család lakáshelyzete milyen módon és formában tartható fenn. Jelenleg csupán az elithez sorolt réteg képes arra, hogy egy kritikus helyzetben - globális gazdasági válság, vagy mikroszinten, a családot ért nehézség -, biztosan megtartsa lakását a jelenlegi színvonalon.

Ezeket a pozíciókat nemcsak az egyéni döntések befolyásolják, hanem jelentős mértékben az adott lakáspolitika is. Olyan konstrukciókat, olyan szabályozást kellene alkotni, amelyek mind a bérlő, mind a bérbeadó kockázatait kezeli, s hosszútávon megnyugtató hátteret ad életükhöz. Hegedüs József hozzátette, hogy Budapesten szociális és közösségi bérlakások arányát a jelenlegi 6 százalékról legalább 15-re, míg a magánbérlakásokét 10 százalékról a duplájára kellene növelni.

Jó üzlet lehet a bérlakás

Nemcsak az ingatlanárak száguldanak üstökösként fölfelé, de követik őket a lakásbérleti díjak is. Érdemes befektetni több lakásos ingatlanba úgy, hogy vagy saját cégen keresztül adja ki a tulajdonos, vagy bérlakásként értékesíti másoknak – nyilatkozta a Népszavának Balogh László az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hány bérlakás van Magyarországon és milyen kategóriájúak ezek az ingatlanok?

- A rendszerváltás óta a magánszemélyek tulajdonában lévő bérlakások 145 ezerről 260 ezerre gyarapodtak, ellenben az önkormányzat bérlakások száma az 1990-es 683 ezerről, elsősorban a privatizációnak köszönhetően, 2016-ra 46 ezerre csökkent. Az önkormányzati bérlakások 80 százaléka egy vagy két szobás, szemben a magántulajdonban lévő bérlakásokkal, ahol ez az arány csak 38 százalék. Az önkormányzati bárlakások 49, a magán bárlakások 66 százaléka összkomfortos.

Léteznek központi bérlakásépítési programok?

- Ilyen programokat általában az önkormányzatok indítanak. Az állami tulajdonú MFB viszont kínál kifejezetten bérlakásépítésre, vásárlásra, felújításra hitelkonstrukciókat vállalkozóknak és önkormányzatoknak egyaránt. A kormányzat közvetlenül inkább a saját tulajdonú ingatlanvásárlást támogatja.

A hitelforrásokat és az emelkedő bérleti díjakat is figyelembe véve, van-e magánbefektetői érdeklődés bérlakásépítésre?

- A fejlesztések egyik fő iránya jelenleg, hogy a befektetőknek szánt, könnyen kiadható kis alapterületű garzonlakások, a másik a családoknak szánt nagyobb alapterületű lakások építése. Gyakran alkalmazott üzleti modell az is, hogy a beruházó adja ki a lakásokat, sokszor még külön ingatlanmenedzsment céget is létrehoznak erre a célra. A bérbeadásból az egyre növekvő igények miatt az elmúlt 5 évben megkétszereződtek a bérleti díjak, és éves szinten a banki, illetve az állampapír hozamoknál is magasabb, 6-7 százalékos hozamot is el lehet érni. Emellett a lakásépítést serkentő kormányzati intézkedések is növelik a beruházási kedvet, ám mivel az ingatlanokat terhelő kedvezményes 5 százalékos áfa csak 2019. decemberéig van hatályba, a bizonytalanság is növekszik. Nem is nagyon hallani olyan beruházóról, aki 2020-as ingatlanátadást tervez. Ez a vásárlókat is arra ösztönzi, hogy előrehozzák a vásárlásaikat.

Bihari Tamás



2017.06.24 07:00

NATO-csúcs: Trump az egyetlen bizonytalansági tényező

Publikálás dátuma
2018.07.11 07:30
Donald Trump érkezése Belgiumba, a NATO-csúcs helyszínére,
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ BENOIT DOPPAGNE
Sokan a katonai szervezet jövőjét félthetik Trumptól, valószínűbb forgatókönyv azonban, hogy ezentúl többet kell áldozni az együttműködésre
Minden készen áll Brüsszelben a NATO szerdán kezdődő kétnapos csúcstalálkozójára. Lezárták a delegációk által használt fő közlekedési útvonalakat, és a belgiumi amerikai nagykövetség környékét. Berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt: Donald Trump.    A megérzéseire hallgató és kiszámíthatatlanul viselkedő amerikai elnök csak fokozza a tanácstalanságot friss Twitter-bejegyzéseivel és nyilatkozataival. Ezekben elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön. “Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” — mondta Trump egy múlt heti nagyggyűlésen Montanában.  
Az üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésétől tartanak. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és “nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Donald Trump újra megalázza a partnereit, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit — figyelmeztetnek Brüsszelben. Hivatalos nyilatkozatok szerint a csúcs résztvevői a szövetségi erők harckészültségének az erősítéséről, a csapatok és a katonai eszközök Európán belüli mobilitásának előmozdításáról fognak dönteni. Ráütik a pecsétet a szervezet két új, haditengerészeti és logisztikai parancsnokságának a létrehozására is: az előbbit a virginiai Norfolkban, a másikat a németországi Ulmban fogják felállítani. A valódi vita azonban a tehermegosztásról fog szólni — állítja Jan Techau, az amerikai German Marshall Fund európai programjának igazgatója. A szakértő szerint sok múlik azon, hogy a jelenlévők hogyan fognak reagálni az amerikai elnök felvetéseire vagy netán kirohanásaira. “Egyes országok önelégültsége és Trump makacs ragaszkodása ahhoz, hogy az észak-atlanti szövetséget a tagállami befizetéseken keresztül ítélje meg, súlyos károkat okozhat a NATO-nak, és megrendítheti a szövetségesek közötti bizalmat valamint szolidaritást egy olyan időszakban, amikor a Nyugat összetartására sohasem volt nagyobb szükség 1990 óta” — vélekedik.

Európai kapcsolat

A Varsóban megkötött első megállapodásuk után két évvel, a NATO és az Európai Unió kedden újabb nyilatkozatban határozta el a kapcsolatai szorosabbra fűzését. A két szervezet elsősorban a katonai mobilitás javítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok leküzdése terén tervezi elmélyíteni az együttműködést. Összefognak a hibrid fenyegetések és a számítógépes támadások elhárítására, és együtt dolgoznak a menekültválság kezelésében is. A nyilatkozat üdvözli az EU biztonsági és védelmi erőfeszítéseit, de leszögezi, hogy azok csupán kiegészítik a NATO tevékenységét, nem lehetnek annak alternatívái. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még odaszúrt Donald Trumpnak: “Mindig érdemes tudni, hogy ki a stratégiai partnered, és ki jelenti a problémát számodra. Először is, kedves Amerika, értékeld a barátaidat, mert nincs belőlük olyan sok. Kedves Európa, te pedig költs többet az európai védelemre, mert mindenki csak azt a szövetségest értékeli, amelyik kellőképpen felkészült és felszerelt”.

A NATO tisztségviselői nem tagadják, hogy az európaiaknak többet kell költeniük védelmi kiadásokra. Nem csak azért, mert ezzel elnyernék Washington jóindulatát, hanem elsősorban a saját biztonságuk garantálása miatt — hangsúlyozta a csúcs előtti sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja — derül ki a friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet. Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO nagykövet sajtónyilatkozataiban igyekezett elhessegetni a csúcsra vonatkozó borúlátó jóslatokat, és biztosítani a tagországokat arról, hogy Washington továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett. “A csúcs legfontosabb témája a NATO erejének és egységének a demonstrálása lesz” — mondta a diplomata, aki szerint a huszonkilencek egyöntetűen elutasítják Oroszországnak a demokratikus államok megosztására irányuló, ellenséges akcióit. NATO források tagadják, hogy az amerikaiak csökkenteni készülnének a Kelet-Európában állomásoztatott csapataikat és eszközeiket. Ennek éppen az ellenkezője történik — állítják. “Utoljára 2013-ban hagyta el amerikai tank Lengyelországot” — ezzel próbálta érzékeltetni Stoltenberg főtitkár, hogy nincs mitől tartani. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Diplomaták szerint nincs veszélyben a NATO keleti szárnyának megerősítése sem, amelynek keretében négy, egyenként ezer fős, többnemzetiségű zászlóaljcsoportot telepítenek Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország területére. “A jelenlétet inkább megszilárdítani és növelni szeretnénk” — hallottuk a szövetség székhelyén. A csúcs pontosan kidolgozott forgatókönyvét azonban könnyedén átírhatja egy rosszkedvű vagy éppen dühös Donald Trump. A vendéglátó Jens Stoltenberg azonban, ha nem is minden, de sok eshetőségre fel van készülve — állítják a munkatársai.

Ukrán dilemma

A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön  kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek — amerikai javaslatra — Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
Az észak-atlanti szövetség sem Kijevet, sem Tbiliszit nem biztatja a tagfelvétel kilátásaival. Tíz évvel az orosz invázió után, Grúziának még tagsági akciótervet sem kínál a NATO, bár több tagállam — köztük Magyarország — támogatná a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ukrajna közeledését a szervezethez elsősorban a németek és a franciák akadályozzák.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak azonban jó esélye van rá, hogy a NATO harmincadik tagországa legyen. A brüsszeli csúcson a szövetség meghívja soraiba a balkáni országot, amelynek azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt még referendumon kell megerősítenie hivatalos nevének megváltozását.

2018.07.11 07:30
Frissítve: 2018.07.11 07:30

Hős vagy főellenség – távozott a román antikorrupciós főügyész

Publikálás dátuma
2018.07.10 14:00

Fotó: AFP/ Daniel Mihailescu
Három volt miniszterelnök is a dicsőséglistáján szerepelt a román korrupcióellenes főügyésznek, akit hosszú harc után távolított el posztjáról a kabinet. A kormánykoalíció szerint Laura Codruta Kövesi elfogult volt és párhuzamos államot működtetett. Persze ezt az a párt állítja, amelynek vezérét már jogerősen elítélték korrupció miatt.
Románia évek óta a korrupcióellenes harc mintaországa, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) és annak vezetőjét, Laura Codruta Kövesit pedig követendő példaként emlegetik Európa-szerte. Nem véletlenül, a DNA-nak köszönhetően megteltek a román börtönök, országos és politikusok, magas rangú köztisztviselők százszámra kerültek rács mögé , legtöbbjük azt követően, hogy Kövesi 2013-ban átvette az intézmény vezetését. 
A sikeres főügyészt azonban hétfőn menesztette tisztségéből Klaus Johannis államfő. Az elnök sokáig halogatta a döntést, de nem volt választása, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogy az igazságügyi miniszter javaslata nyomán ezt kötelessége megtenni, annak ellenére, hogy a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte a miniszter javaslatát.  A szaktárca vezetője februárban kezdeményezte Kövesi menesztését, de akkor Johannis még nem fogadta azt el. Az alkotmánybíróság döntése után azonban nem volt választása, egy hónap hezitálás után hivatala hétfőn bejelentette a menesztés tényét. 
A DNA és Kövesi tevékenysége hosszú ideje megosztja a román politikát és közvéleményt, mára már egyre áthidalhatatlanabbnak tűnő árkokat ásott Romániában, szabályosan két táborra szakítva az országot. A jelenlegi kormányoldal, a szociáldemokrata PSD és a szociál-liberális ALDE koalíció politikai elfogultsággal vádolja a DNA-t, azt hangoztatja, hogy Románia ügyészállammá vált, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme, az országot pedig a titkosszolgálatok és vádhatóságok összefonódásából létrejött obskurus erők irányítják egy „párhuzamos állam érdekeit szolgálva”. Ezt látták igazolódni akkor, amikor év elején a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nyilvánosságra hozta az ügyészséggel kötött paktumokat, amelynek létezését addig következetesen tagadta Kövesi is.

A DNA legnagyobb fogásai

-Adrian Nastase volt miniszterelnököt kétszer ítélték letöltendő börtönbüntetésre – először illegális pártfinanszírozás, majd zsarolás és kenőpénz elfogadás miatt. - Victor Ponta volt az első hivatalban lévő kormányfő, aki ellen 2015-ben eljárást indított a DNA többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával. Pontat nemrég felmentették. - Calin-Popescu Tariceanu, volt kormányfő, a szenátus jelenlegi elnöke ellen hamis tanúzásért indítottak eljárást. Első fokon felmentették Tariceanut.   

Az addig rendkívüli népszerűségnek és lakossági bizalomnak örvendő DNA és Kövesi pozíciói tavaly kezdtek meginogni, az egykori 60 százalékot is meghaladó bizalmi index mára felére csökkent és az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom is megrendült. Ehhez hozzájárult az is, hogy nyilvánosságra kerültek olyan titkos hangfelvételek, amelyeken a főügyész „kilövési parancsot” ad ki bizonyos személyekre. Tudorel Toader miniszter a Kövesi által elkövetett állítólagos alkotmánysértésekre és hivatali visszaélésekre hivatkozva javasolta leváltását. Toader szerint Kövesi a jogállamiságot sértő módon - „minden áron” elmarasztaló ítéleteket próbált kicsikarni, előnyben részesítette a nagy médiaérdeklődésre számot tartó, híres emberekre vonatkozó ügyeket, interjúiban félretájékoztatta a külföldet, lejáratva ezzel Romániát. A konkrét vádak között szerepelt, hogy a DNA - Kövesi vezetésével - tavaly háromszor is alkotmányos konfliktusba keveredett más állami hatóságokkal. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a DNA túllépte hatáskörét, beavatkozott a törvényhozás folyamatába, elmarasztalta a főügyészt azért, mert megtagadta, hogy a 2009-es elnökválasztást kivizsgáló parlamenti különbizottság elé járuljon.

2015- a rekordév

Ebben az évben vádolták meg a legtöbb politikust. Köztük volt egy miniszterelnök (Victor Ponta), 5 miniszter, 16 képviselő és 5 szenátor, 97 polgármester és alpolgármester, 15 megyei tanácselnök és helyettes, 32 nagy állami vállalat vagy ügynökség vezetője.   - A vádemelésekben szereplő csúszópénz összege 431 millió eurót tett ki, ami a 2016-2017 és 2018-ra, az autópálya építésre előirányzott költségvetés mértékével egyenlő.  

Ez azonban a kormányoldal olvasata. A hetek óta újra, az igazságügyi törvények módosítása ellen tüntetők kiállnak a DNA és Kövesi mellett, ők úgy látják, nincs szó párhuzamos államról, csupán arról, hogy a hatalmon lévők próbálják menteni saját korruptjaikat, köztük a PSD elnökét, Liviu Dragneat, akinek már van egy jogerősen felfüggesztett börtönbüntetése korrupció miatt, és egy első fokú, letöltendő börtönbüntetést előirányzó bírósági ítélete. Kövesi leváltása minden bizonnyal újabb olaj lesz a tűzre, az elkövetkezőkben Románia-szerte ismét tüntetések várhatók. 
A romániai magyar lakosság viszonyulása a DNA-hoz és Kövesihez igencsak megosztott. A vegyes lakosságú nagyvárosokban sok magyar csatlakozott a tüntetőkhöz, mások viszont úgy vélik, hogy a DNA több esetben magyarságuk miatt hurcolt meg ártatlan RMDSZ-es politikusokat, mindenekelőtt Nagy Zsolt volt távközlési minisztert, Markó Attila volt államtitkárt és Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét.

A 2017-es mérleg

- több mint 3 800 ügyet oldottak meg  - több mint 11 200 ügyet vizsgáltak ki - több mint 23 100 személyt hallgattak ki, naponta átlagosan 85 személyt  - több mint 200 millió euró értékben rendelt el vagyonzárat, a tavaly hozott jogerős ítéletek nyomán az állam csaknem 160 millió eurót szerezhet vissza.   

Elfogultsági vádak

Nem volt politikailag elfogult a román korrupcióellenes legfőbb ügyész – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. 
– Kritikusai – többek között az Orbán-kormány részéről – rendszeresen azzal vádolták a most leváltott román tisztviselőt, hogy politikai boszorkányüldözést folytatott. Mennyire megalapozottak ezek a vélemények? – A kritikának van olyan eleme, aminek lehet valóságalapja. Nem arról van szó, hogy Laura Codruta Kövesi politikai megrendeléseket teljesített, hanem arról, hogy a munkája közben időnként feszegette a román a korrupcióellenes ügyészség (DNA) alkotmányos hatásköreinek határát. – Ez lehetett a leváltás oka? – Nem tartom valószínűnek. A DNA eredményességi mutatója meglehetősen magas, 80 százalék körüli volt, vagyis az általa emelt vádak döntő többsége a bíróság előtt is megállt. Ha ezt összehasonlítjuk mondjuk a volt elszámoltatási kormánybiztos mutatóival - 1442 ügyet vizsgáltak, 61 esetben tettek büntetőfeljelentést, 7 ügy jutott el a vádemelésig, érdem elmarasztaló ítéletet pedig egyetlen esetben hoztak –, akkor egyrészt kiderül, hogy a román főügyész hatékonyan dolgozott, másrészt inkább a magyar kormánnyal kapcsolatban fogalmazódik meg a boszorkányüldözés gyanúja.  – Hogyan vonható meg a DNA eddigi tevékenységének mérlege? – Kétségtelen, hogy hozzájárult a román közélet tisztulásához. A tevékenysége a politika teljes spektrumát érintette, számos korábbi vagy regnáló politika vezetőt juttatott bíróság elé, de elfogultságot nem lehet kimutatni a munkájában. Inkább az a vehemencia tekinthető jelzésértékűnek, amellyel a Fidesz kritizálta a munkáját, nyilván aggasztja a magyar kormánypártot a példa, hogy van a szomszédban egy erős és független intézmény, amely képes fellépni a korrupt politikusokkal szemben. Orbánékat az sem zavarta, hogy a DNA támadásával leginkább a román szocialistákkal kerül azonos platformra. Ugyanígy a korrupt szocialisták oldalára álltak egyébként a szlovákiai maffiagyilkosság esetében is, jelezve, hogy az elvek és a világnézet helyet a politikai korrupció zavartalanságának biztosítása a közös nevező.  
Témák
Románia
2018.07.10 14:00
Frissítve: 2018.07.10 14:25