Kevesebb EU-s pénz jut 2020 után

Vagy jóval kevesebb pénzt fognak költeni a mezőgazdaságra és felzárkóztatásra, vagy pótolják és meg is fejelik az Egyesült Királyság távozása miatt kieső forrásokat. Többek között erről a dilemmáról kell majd dönteniük az EU intézményeinek és a tagállamoknak, amikor a 2020 utáni közösségi költségvetés összegéről, céljairól, forrásairól határoznak valamikor a jövő év második felében.

A hosszútávú büdzséről szerdán közzétett vitaanyagában az Európai Bizottság választási lehetőségeket vázol fel arról, hogy a huszonhetek nagyjából miből, mire és mennyit költsenek a jövőben. A vitában elhangzottakat összegző végleges javaslatával csak egy év múlva fog előállni a jogszabályokat kezdeményező “EU-kormány”.

Magyarország és a közösségi támogatások többi nettó haszonélvezője számára lényeges megállapítása a brüsszeli dokumentumnak, hogy pótlólagos források nélkül a két legnagyobb kiadási tételre — a mezőgazdaságra és a regionális támogatásokra — jóval kevesebb pénz fog jutni 2020-tól. Nemcsak azért, mert a Brexit miatt nagyjából évi 10-12 milliárd euró kiesik a büdzséből, hanem azért is, mert az eddigieknél többet kell majd költeni a határok őrzésére, a menekültválság kezelésére, a belbiztonságra, a terrorizmus elleni harcra, és a katonai védelemre. Az uniós testület közös gondolkodást javasol a kohéziós források tagállami önrészének az emeléséről, és a közvetlen agrártámogatások részleges renacionalizációjáról is.

A britek kilépése miatt keletkező költségvetési lyukat nem a kormányok befizetéseiből tömné be Brüsszel, hanem például az Európai Központi Bank nyereségének a lefölözéséből, továbbá uniós szintű környezetterhelési adókból, a harmadik országokból érkezők beutazási engedélyének díjából vagy egyéb közös bevételekből. Véget vetne az uniós testület a nettó befizetők költségvetési visszatérítésének is.

Az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja azt a kérdést, hogy az uniós beruházások odaítélését tegyék-e függővé a jogállami elvek tiszteletben tartásától. Günther Oettinger költségvetési biztos tegnap úgy fogalmazott: egyetért azokkal, akik szerint a jogállam rendkívül fontos a befektetők — köztük a nettó befizetők — bizalmának a megőrzése miatt is. “Valamit ki kell találni” — mondta egy magas rangú bizottsági illetékes a demokrácia és az EU pénzek összekapcsolásáról. A román nemzetiségű Corina Cretu regionális fejlesztésekért felelős biztos az illiberális demokráciák támogatásköltési szokásait firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy Romániában már másnap letartóztatnák azt a politikust, aki a családjának juttatja az uniós támogatási projektet.